A falu jegyzője, A karthausi, Magyarország 1514-ben. E regények a XIX. századi magyar irodalom máig olvasott nagy művei. Szerzőjük, a ma 150 éve elhunyt Eötvös József szoborba faragott alakja mégsem mint író, hanem mint államférfi áll az Országház mellett, a Kossuth Lajos téri Kossuth-emlékmű szoborcsoportjában Széchenyi István alakja mellett. De Eötvös egyéniségében jól megfért az író, a szó legnemesebb értelmében vett politikus és az a személyiség, aki ilyen műveket írt, és emellett kora politikai életének első vonalába tartozott. Megérdemli tehát az utókor megkülönbözetett figyelmét.

Eötvös József alakja a Kossuth Lajos téri Kossuth-emlékmű szoborcsoportjában. Horvay János 1927-ben állított alkotása 2015. március 3-a óta áll újra a nemzet főterén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szatmár vármegyéből származó vásárosnaményi Eötvös család 1768-ban kapott magyar bárói címet. Ebben a családban született meg 1813. szeptember 3-án Budán, az Úri utca 19. alatti házban Eötvös József, báró Eötvös Ignác tárnokmester és a német anyanyelvű palotahölgy, Lilien Anna házasságából.

Eötvös József szülőháza a budai Várnegyedben, az Úri utca 19. alatt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Eötvös József korán megismerhette a francia felvilágosodás eszméit, Voltaire és Rousseau műveit, köszönhetően házitanítójának, Pruzsinszky Józsefnek, akit a magyar jakobinus mozgalom résztvevőjeként halálra is ítéltek, ám végül börtönbüntetéssel megúszta. 

Eötvös ifjúkori arcképe Ferenczi Zoltán Báró Eötvös József 1813–1871 című munkájából

A pesti egyetemen végzett tanulmányai után az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen már Kölcsey mellett volt gyakornok, s igen fiatalon, alig 22 évesen választotta levelező tagjává a Magyar Tudományos Akadémia, ahol 26 évesen, 1839-ben már rendes tag lett.

Irodalmi munkássága ennél is korábban indult: 18 évesen röpiratot írt a viták kereszttüzében álló Kazinczy védelmében A kritikus apotheosisa címen. Az 1838-as pesti árvíz után már a Budapesti árvízkönyv című, az árvízi károk segélyezésére létrejött periodikum szerkesztője volt. Itt jelent meg először A karthausi című regénye is, amely nagy elismerést szerzett neki az irodalomban és a közéletben.

Ezután egy ideig a Borsod vármegyei Sályon élt, apja birtokán, ahol főleg az irodalomnak szentelte idejét. 1840-ben Szalay Lászlóval elindította a Budapesti Szemlét, majd az 1839–40. évi országgyűléstől kezdve mind aktívabban politizált, részt vett a poltikai vitákban, csatározásokban, s nagy szerepe volt a vallásegyenlőség és a zsidók polgárosodásának előmozdításában.

Ebben az időben költözött vissza Budára, majd innen Pestre, ahol a mai Deák téren álló egykori Wodianer-házban lakott. A nagy méretű épület Kemnitzer, illetve Két Török házként is ismert volt. 1842-ben feleségül vette barkóci Rosty Ágnest, akitől házasságuk során öt gyermekük született, köztük Eötvös Loránd, a torziós inga későbbi feltalálója.

A mai Deák téren álló egykori Wodianer-ház. A tér egykori 1. számú épülete Kemnitzer- Wodianer-, illetve Két Török házként is ismert volt, Eötvös itt lakott az 1848-as forradalmat megelőző időkben és a forradalom alatt. Az evangélikus templommal szembeni ház helyén ma park van (Forrás: Fortepan/Képszám: 86068)

Politikai és társadalomfilozófiai gondolatait irodalmi eszközökkel is hirdette. Ennek jegyében írta meg legfontosabb regényét, A falu jegyzőjét 1844–46-ban. Ez – korábbi nagy sikerű regénye, A karthausi érzelmességével szöges ellentétben – a szatíra jegyében íródott.

Eötvös a reformkor egyik meghatározó szereplője volt, részt vett Magyarország első felelős „ministeriuma”, gróf Batthyány Lajos kormányának munkájában vallás- és közoktatási miniszterként. Ennek során radikális reformokba kezdett, de munkája zátonyra futott. Eötvös, aki az uralkodóházzal való megegyezésre törekedett, az események felgyorsultával, a kormány 1848 szeptemberében történt átalakulása után elhagyta az országot, Bécsbe, majd Münchenbe távoztott, s csak 1850-ben tért haza, először a Fejér vármegyei Velencére, majd 1851-ben Budára, ahol ezután svábhegyi villájába vonult vissza, s ezekben az években az írásnak szentelte magát. 

Sőtér István írja Eötvös Józsefről szóló tanulmányában: „az 1848 előtti Eötvös épp annyira különbözik az 1848 utánitól, mint tágabb és szűkebb hazájának ugyanez a két korszaka.”

Eötvös József egykori villája a Svábhegyen, a mai Eötvös út 12–14. számú telkek helyén. Az épület már nem áll (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1864. június 19.)

Eötvös József már az 1840-es évek elejétől gyakran megfordult a Svábhegyen, előbb Frivaldszky Imre természettudós, akadémikus villájában vendégként, majd 1845-ben maga is telket vásárolt, és házat épített a hegyen. Eötvös „svábhegyi korszaka” során, ideiglenes emigrációja után ebben, az Eötvös-villaként ismert házban élt családjával.  

Eötvöst Balássy Antallal együtt választotta meg 1861-ben országgyűlési követnek Buda városa. A jelölteket ünneplő díszmenet képe Ferenczi Zoltán Báró Eötvös József 1813–1871 című művéből

Az 1850-es évek közepétől ismét szerepet vállalt a közéletben, újjászervezte a Kisfaludy Társaságot, és tevékenykedett a Magyar Tudományos Akadémián. 1861-ben Buda városa országgyűlési követnek válaszotta, a politikába való visszatérését óriási lelkesedés kísérte.

A svábhegyi Eötvös-birtok déli részén (ma Karthauzi utca 14.) álló Karthausi-lak a Vasárnapi Ujság 1875. szeptember 26-ai számának metszetén

Svábhegyi birtoka is gyarapodott ekkortájt, az Eötvös-villa mellett felépült a XII. kerületi, Karthausi utca 14. szám alatt ma is álló Karthausi-lak. Erről a svájci stílusú ódon épületről elterjedt, hogy itt írta A karthausi című regényét, ám ez kronológiai képtelenség.

A ház ma már üvegezett verandájának belső falán felirat idézi Eötvös művét, A karthausit:

„Fáradt valék s pihenni jöttem
E falak árnyéka alá
Mint a munkás, kit a dél heve ellankasztott,
A fa alatt nyugszik.” (részlet)

A Karthausi-lak képe Az Érdekes Ujsag 1913. június 8-ai számából

Nagy elismerés érte ezekben az években: 1866. március 18-án a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választották. De politikai pályája is újra felfelé ívelt: a kiegyezés után, melynek előkészületeiben maga is közreműködött, az Andrássy Gyula vezette kormányban ismét vallás- és közoktatási miniszter lett. Ebbéli tevékenyégéhez kötődik az óriási jelentőségű, 1868. évi XXXVIII. törvénycikk, amely előírta a tankötelezettséget a gyermekek 6 és 12 éves kora között. Ezzel a törvénnyel Magyarország megelőzte Európa számos országát, hiszen például Angliában csak 1870-ben, Olaszországban 1871-ben fogadtak el törvényt az általános tankötelezettségről.

Ekkoriban közéleti teendői miatt – bár svábhegyi házát megtartotta  – többnyire Pesten lakott, a belvárosi Erzsébet tér 10. szám alatt lévő Sina-házban.

A Karthausi-lak napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezek azonban már élete utolsó évei voltak. Az 1870. évi költségvetés tárgyalásának heves vitái megrendítették egészségét. Súlyos betegség után hunyt el Pesten, Erzsébet téri lakásában 1871. február 2-án. Ercsiben, a családi sírboltban temették el.

Halála után pár nappal megindult a kezdeményezés köztéri szobrának felállítására. Egész alakos, 390 cm magas, csaknem 5 méteres posztamensen álló szobrát, Huszár Adolf alkotását 1879. május 25-én leplezték le a Lánchíd pesti hídfője közelében. A szoborállítással egy időben kapta a térség az Eötvös tér nevet. Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblái című könyve így jellemzi a bronzszobrot: „...alakja, mint szónok, arccal az Akadémia palotája felé, magyar díszruhában, előrefeszített bal lábbal van ábrázolva. Vállait szép redőkbe szedett köpeny takarja. Jobb kezét kissé felemeli, míg a bal kezében tartott irattekercs az államférfiúra és íróra vall.”

Eötvös József szobrát születésének 100. évfordulóján, 1913-ban állították a magyar középiskolák tanárai és ifjúsága (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Eötvös kedves menedékhelye, a Svábhegy sem késlekedett sokáig szobra felállításával. 1890. július 6-án leplezték le itt, az író-politikus villája közelében Eötvös Stróbl Alajos alkotta mellszobrát. A körülötte elterülő kis park az Eötvös park nevet kapta. Liber Endre fentebb idézett művének soraiból jól érzékelhetjük az ünnepség hangulatát: „A tér gazdagon fel volt díszítve nemzeti színű lobogókkal és zöld gallyakkal s köröskörül Magyarország vármegyéinek címerei voltak elhelyezve. A fogaskerekű alig győzte szállítani az ünnepélyre igyekvő közönséget, mely az Eötvös-villa közelében levő teret már 10 óra után teljesen ellepte. Az ünnepély a kápolnában istentisztelettel kezdődött és a szobornál folytatódott. Ott volt az ünneplők között báró Eötvös Lóránd, a költő fia, Berzeviczy Albert államtitkár, Ráth Károly főpolgármester és Kamermayer Károly polgár- mester, Jókai Mór, Gyulai Pál, az irodalmi és művészvilág számos tagja és a nyaralóközönség mind.”

Eötvös József mellszobra a svábhegyi Eötvös József parkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Eötvös emlékezete a XIX. század elmúltával sem lankadt: Budapest legrégebbi nem felekezeti iskolája, a főváros első reáliskolája, a belvárosi Reáltanoda utca 7. szám alatt álló gimnázium 1921-ben vette fel az egykori vallás- és közoktatási miniszter nevét.

Nyitókép: Eötvös József mellszobra a svábhegyi Eötvös József parkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)