Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren

Írta: Viczián Zsófia

2016. március 22. 14:10

Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.

Régi térképeket böngészni nagy élvezet, valóságos időutazás, az egymásra rétegzett idő és kultúra élménye. Nehéz szavakba önteni afeletti ujjongásomat, hogy erre a szórakozásra immáron a megújuló Széll Kálmán téren is alkalom nyílik.

A metró legyező alakú üvegfalához illesztett kiszolgálóépület és szellőző ugyan még csak messziről csodálható meg, térburkolással, faültetéssel és egyéb építési munkákkal elfoglalt, sárga kobakos munkásokkal az előterében. De már így is impozáns alkotás, jólesik a szemnek.

Első pillantásra látszik, hogy térképet mintáznak a halvány zöldes-barnás színekből álló foltok a két, egymástól síkban elforduló, szabálytalan alakú betonfalon. Ahhoz sem kell nagy előképzettség, hogy hamar felismerjük: a középen lévő kékes csík egy folyó, a Duna, két oldalán pedig Pest és Buda látható, valamikor régen. Ha valakinek ez mégis kérdéses volna, akkor a jobb alsó sarokban feliratot is talál: Pest-Buda, és az időpontot is megtudhatjuk: 1823.

Tehát a városunk 193 évvel ezelőtt. Amikor még sokkal, de sokkal kisebb volt, mint most. De amikor már megindult a fejlődés útján. És micsoda év volt ez az 1823! Azzal indult, hogy első napján megszületett Petőfi Sándor, majd még ugyanebben a hónapban Madách Imre is. Ekkor látta meg a napvilágot Andrássy Gyula is, a későbbi Andrássy út névadója, a nagy formátumú politikus. De ekkor vetette papírra Kölcsey is a Himnuszt, és a matematikában is óriási fordulatot hoztak Bolyai gondolatai. No persze mindezek nem Pesten vagy Budán történtek, hanem szerte az országban. De aztán Petőfi is, Madách is, Kölcsey is megfordult Pesten, a korszak sok neves magyar emberével együtt.

A Széll Kálmán téri műalkotás Baróthy Annát és a Szövetség 39 nevű csoportot dicséri. Már sokfelé letették a névjegyüket minőségi munkáikkal: Budapesten megcsodálhatjuk tőlük például az Alagút melletti Lánchíd 19 Hotel üvegfalait vagy a holokauszt-emlékfalat (pesti gettó) a Dohány utcában. Az egykori Moszkva térre ők álmodták újra az órát (néhány napja már ez is áll, még félig nejlonba burkolva) és az egyik épület falára pedig a legendás 58-as villamos finom vonalú domborművét. 

A nagyszabású beton vaktérkép alapja Pest, Buda és Óbuda áttekintő célú katonai térképe 1823-ból, amely a kivételesen magas színvonalon álló Habsburg katonai térképészek korszakos munkája volt. Az 1806-tól évtizedeken át készülő térkép nagyon pontos képet adott a birodalom minden részéről, így természetesen a stratégiailag is kitüntetett helyzetű magyar fővárosról is. A Széll Kálmán téri alkotás hasonló precizitással, elég hűen követi az eredetit. Természetesen minden magyarázat és szöveg nélkül – de azt viszont most mi megadjuk.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Lássuk hát az érdekesebb részleteket! 

1. A tér szintjéhez egészen közel látszik a Dunán egy megtört vonal. Ez a hajóhíd, amely a mai Vigadó tér déli csücskétől indult, és nagyjából a mai Várkert kioszknál volt a budai hídfője. Egészen 1848 őszéig, amikor már ideiglenesen át lehetett kelni a Lánchídon, ez jelentette az összeköttetést a két város közt.

2. Egyből szemünkbe tűnik a pesti oldalon egy furcsa, négyzet alakú épület. Ez a legendás Újépület, a Habsburg Birodalom katonaságának óriási kaszárnyaépület, amely később rettegett börtönként is funkcionált, és amelynek falainál végezték ki Batthyány Lajost 1849. októberében. A XIX. század utolsó éveiben lebontották, helyén épült ki a mai Szabadság tér és annak impozáns épületei. 

3. Pest mérete elég kicsi, jól kivehető, hogy még nemigen nőtt túl az egykori városfalakon. A műalkotás (és az eredeti térkép is) pirosas színnel jelzi a sűrű városi beépítettséget és világosabbal a külvárosokat, ahol még éppen csak megindultak a komolyabb építkezések: a Theresien Stadtban már sok ház áll, a Joseph Stadtban még inkább szőlős- és gyümölcsöskertek vannak. Ott, ahol a térkép színes foltokat mutat, még szántók, legelők sorjáznak. A Belváros legnagyobbnak jelzett telkén az Invalidus kaszárnya áll, ma Városháza. 

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

4. Pesten van egy érdekes kör. Ez nem a körönd, és nem is a Hősök tere, hanem a mai '56-os emlékmű környéke, a napokban híressé vált Kertem kertvendéglő vidéke. A Városliget már kijelölt terület, a kör fölött felsejlik a Városligeti-tó is.

5. Budán a Várnegyed utcaszerkezete jól felismerhető, és a Víziváros is megvan. A Landstrassén – Margit körúton – túl azonban már csak szőlőhegyeket látni, ameddig a szem ellát. És a Széll Kálmán tér helyén? No, ott még csak egy gödör tátong…

A műalkotásokat még hivatalosan nem adták át, de a kerítés mellől már lehet leskelődni. Ha majd közel mehetünk, biztosan lesznek még érdekes, felfedezni való részletek.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó