A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is megkapja az Európai Örökség-díjat – közölte Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa az Európai Örökség Címmel Rendelkező Helyszínek Hálózatának sajtótájékoztatóján Budapesten. Az Európai Örökség-díj alapvető küldetése, hogy megjelölje és elismerje azokat az európai örökségi helyszíneket, amelyek valamilyen szempontból fontosak nemcsak a helyi közösség számára, hanem az európai identitás, a közös európai történelem szempontjából is – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Az európai biztos elmondta: a díj azt is kifejezi, hogy a helyszínt az adott helyi közösség megbecsüli, példásan felújítja, karban tartja és figyel arra, hogy a jövő Európája számára is mondanivalója legyen. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországról elsőként a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark kapta meg tavaly az Európai Örökség-díjat. Navracsics Tibor kiemelte: a Zeneakadémia a maga szecessziós épületével, hangulatával, az itt történt eseményekkel jól jelzi azt a közép-európai polgárságot és polgárosodást, amely Magyarország elvitathatatlan, komoly és jelentős hozzájárulása az európai kultúrához, identitáshoz és fejlődéshez.

Kiemelkedő példa a Zeneakadémia

A zsűri a Zeneakadémia-projektet a felújítás és műemléki helyreállítás kiemelkedő példájának értékelte, melynek nyomán az épület a nagyszerű esztétikai kialakítás mellett rendkívül bonyolult technikai megoldásokat tartalmaz.

A díjazott projekteket az összesen 29 országból érkezett, civilek és intézmények által benyújtott 263 pályázat közül választották ki a bíráló bizottságok a kulturális örökség megőrzés-helyreállítás; a (kulturális örökséggel kapcsolatos) kutatás és digitalizáció; a kulturális örökség iránti elkötelezett szolgálat; és az oktatás, képzés és a tudatosság növelése területek valamelyikén végzett munka elismeréseként.

Százkilenc évnyi örökség újult meg

A Régi Zeneakadémia épületéből 1907-ben költözött át a Liszt Ferenc Zeneakadémia a Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett, a Király utca és a Liszt Ferenc tér sarkán álló jelenlegi épületébe. Koncertteremmel rendelkező, felsőfokú zenei oktatási és képzési központként működik. Budapest egyik legismertebb szecessziós stílusú épülete. Főhomlokzatának uralkodó eleme a Stróbl Alajos készítette Liszt Ferenc szobor. A belső terek ornamentikája, bár merít antik és reneszánsz előképekből is, alapvetően az osztrák szecesszió hatását mutatja. Róth a bécsi Julius Hoffmann mintakönyve alapján dolgozott, a nagyterem szellőzőrácsai pedig az 1897-ben elkészült kiállítási palota, a Sezession aranylevelekből összeálló kupoláját idézik. A belső terek közül a 20. század viharos évtizedeiben is megőrizte eredeti formáját a földszinti és az emeleti előcsarnok, a fémvázas galériával tagolt könyvtár, valamint az eredeti bútordarabokat őrző igazgatói tárgyaló. A budapesti Zeneakadémia építészettörténetileg igazi ritkaság: kevés ilyen gazdagon díszített és a zenének szentelt épület maradt fenn a múlt századforduló idejéből.

A száz évnél is hosszabb használat, a mai zenei előadások és oktatás magas szintű elvárásainak való megfeleltetése tették szükségessé és sürgetővé a teljes felújítást és műemléki helyreállítást. Az épület nemcsak eredeti fényét veszítette el az idők során, hanem szerkezeti és technikai részek is elavultakká váltak, amelyek már egyáltalán nem feleltek meg a mai normáknak. A koncert terem és más belső terek komoly átalakítást szenvedtek el az 1950-es években. A mostani felújításkor a szerkezeti helyreállítások után korszerű technikai, elektromos és légkondicionálási rendszereket építettek be, megtartva a szellőztetés eredeti elveit, a meglévő függőleges nyílásokat és perforációkat. Az archív fényképek elmélyült elemzésével és mindenre kiterjedő helyszíni kutatással tárták fel az építészeti részletek eredeti szépségeit, az alkalmazott anyagokat, textúrákat és színeket, és mindezeket gondosan restaurálták is.

A zsűri ezt a projektet a helyreállítások „legjobb gyakorlata” (best practice) kiemelkedő példájának értékelte. A zsűri szerint kimagasló eredményű „Gesamtkunstwerk” (összművészeti alkotás) született, amely egyben rendkívül bonyolult technikai megoldásokat tartalmazó épület is, anélkül, hogy e kettő közül bármelyik csorbát szenvedne.

Fotó: TurizmusOnline/MTVA

Büszkék lehetünk erre az értékre

Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára elmondta: a Zeneakadémia épülete maga is kifejezi azt, hogy a magyar kultúra európai színvonalú, hiszen mint épület és mint tartalom egyaránt jogosult az Európai Örökség címre. „Büszkék lehetünk arra, hogy Európa ezt az értéket elismeri” – hangsúlyozta, hozzátéve: a díjat elnyert két magyar helyszín más-más okból, de erős szimbólumként mutatja azt, hogy a magyarok hogyan tudnak részt venni az európai történelem alakításában és milyen szerepet vállalnak az európai kultúrában. A helyettes államtitkár rámutatott: a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz kulturális értékeink megőrzése érdekében. Példaként említette a felújított Várkert Bazár és Pesti Vigadó épületét, a budai Vár fejlesztésére irányuló Nemzeti Hauszmann Tervet, valamint a Nemzeti Kastély- és Várprogramot.

A sajtótájékoztatót a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Pro Progressione Kft., az Európa Pont és a Kultúrpont Iroda szerdán kezdődött konferenciájának utolsó napján rendezték. A tanácskozás célja az volt, hogy az Európai Örökség címmel rendelkező helyszínekből egy aktív hálózat alakuljon ki, amely megfelelő struktúrát biztosítana a nemzetközi együttműködésekhez. Az eseményen a helyszínek több mint fele vett részt mintegy 10 különböző országból.

Petrányi Barna, a Pro Progressione Kft. igazgatója elmondta, hogy külön workshopok foglalkoztak a közös oktatási programokkal, a mobilitási programokkal, a helyszíneket népszerűsítő tevékenységekkel, a turizmussal és marketinggel, a kapacitásbővítéssel és a strukturált hálózattal. Hozzáfűzte: a mobilitás területén eljutottak olyan szintre, hogy közös programokat tudnak majd megvalósítani, emellett kialakultak hosszabb távú együttműködési tervek is.

Kilenc helyszín került a listára

Az Európai Unió Kulturális Öröksége díjat / Europa Nostra díjat 2002-ben hirdette meg az Európai Bizottság, az Europa Nostra szervezettel partnerségben. A díj az örökségi értékek megőrzésével-helyreállításával, kezelésével, kutatásával, a vele kapcsolatos oktatással és képzéssel foglalkozó legjobb gyakorlatokat-példákat ismeri el és mutatja fel. Így hozza közelebb az kulturális örökséget Európa polgáraihoz, és mozdítja elő a kulturális örökségnek, mint az európai társadalom és gazdaság stratégiai forrásának a még erőteljesebb elfogadottságát.

Az elmúlt 13 évben összesen 415 örökséggel kapcsolatos kiemelkedő teljesítmény nyert elismerést. Az Európai Bizottság február elején összesen kilenc helyszínt vett föl az Európai Örökség-listára. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mellett a horvátországi Krapinában található Neander-völgyi lelőhely és múzeum, a csehországi Olomouc Premysl-vára és az Érseki Palota Múzeuma, a portugáliai Sagres-fok, a bécsi Hofburg, az észtországi tartui egyetem történelmi épületegyüttese, a belgiumi Monsban lévő Mundaneum, az I. világháború keleti frontjának 123. számú temetője Lengyelországban és a franciaországi, strasbourgi európai negyed is Európai Örökség-díjat kap. Az elmúlt két évben a listára felvett helyszínekkel együtt így már 29 viselheti az Európai Örökség címet.

Az Europa Nostra az európai örökség megőrzésével és védelmével foglalkozó civil szervezetek szövetsége. Európában 42 országra kiterjedően, de azokon túl is, az európai kulturális és természeti örökség megőrzése és megismertetése érdekében elkötelezett civil társadalom szószólója. Az Europa Nostra kiemelten küzd a veszélyeztetett európai örökség megmentéséért.

2015-ben a soproni Páneurópai Piknik Emlékpark is részesült az Európai Örökség kitüntetésben.

Nyitófotó: Wikipedia / Thaler.

(Forrás: MTI; Európai Bizottság; zeneakademia.hu)