2016. május 17. 14:29

Döntött a nemzetközi zsűri az új Néprajzi Múzeum tervpályázatáról: a magyar Napur építésziroda tervét találták a legjobbnak a pályázók közül. Az íves épület félig a földbe süllyesztve húzódik végig a Dózsa György mentén, a Városliget peremén, a homlokzatot népi motívumok díszítik.

A Napur Architect Kft. építésziroda által vezetett konzorcium tervét találta egyhangúlag a legjobbnak a nemzetközi zsűri, így ők tervezhetik az új Néprajzi Múzeum épületét az Ötvenhatosok terére. A Városliget átfogó és komplex megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt részeként a tervek szerint 2019-ben készül el  a Néprajzi Múzeum minden szakmai és látogató igényt kielégítő, új otthona.  Az új múzeummal nem csak egy újabb emblematikus  épülettel gyarapodik a főváros, hanem 140 év után végre a gyűjteményéhez méltó otthonba költözhet a több százezer műtárgyat őrző intézmény.

A nyertes terv és a díjazott pályaművek az alábbi linken találhatók

A zsűri döntése értelmében a 2. helyezett a Sauerbruch Hutton terve, a 3. helyezett pedig a BIG – Bjarke Ingels Group pályaműve lett.

A Városliget Zrt. az elmúlt év végén nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a Néprajzi Múzeum új épületére. A meghívásos pályázaton a zsűri 13 jelentős nemzetközi és magyar építésziroda terveit értékelte. A leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.

A Bírálóbizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan nyertesnek választott pályamű ezek alapján tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű,  emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeum-működési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv.

Az építészeti tervpályázatnak köszönhetően végre méltó körülmények közé kerülhet a most az egykori Kúria szűkös és múzeumnak alkalmatlan épületében működő intézmény. Az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye, amely soha nem működött egy múzeum számára tervezett, így a gyűjtemény bemutatására igazán alkalmas épületben.

Az intézmény új, korszerű épületbe való költözése lehető teszi majd, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak egy jelentős részét végre állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be az intézmény, amely az új múzeumépülettel „hazatér” a Városligetbe. Először ugyanis itt, a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont a Néprajzi Múzeumnak.

A nemzetközi építészeti felhívásra összesen 13 iroda nyújtott be pályázatot (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft, Bernard Tschumi Architects, BIG – Bjarke Ingels Group, Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, COOP HIMMELB(L)AU Wolf D. Prix & Partner ZT GmbH, Dominique Perrault Architecte, EAA Emre Arolat Architecture, Középülettervező Zrt.,  Napur Architect Kft, Sauerbruch Hutton, Architecture-Studio, gmp International GmbH, Zaha Hadid Limited)

A most elbírált pályázatnak köszönhetően újabb kiemelkedő értékű középülettel gyarapodhat a főváros. A Liget Budapest Projekt keretében eddig két új épület megvalósításáról született döntés, melyeket világhírű japán építészek terveznek. Az elbontandó, volt Hungexpo irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házát Sou Fujimoto, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervezi.

Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége az előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.

(Közlemény.)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó