2016. május 20. 08:21

Felbolydult a magyar internet az új Néprajzi Múzeum tervei láttán. Ennek megvan a maga oka: egy megismételt pályáztatás után egy olyan terv született, ami az eddigi legérdekesebb és legkedvelhetőbb épületet ígéri a Liget Budapest fejlesztésbe, ráadásul egy magyar tervezői csoporttól.

Írta: Rajcsányi Gellért
 

 

A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium lett. A Néprajzi Múzeum új épülete a tervek szerint 2019-ben készül el a Liget Budapest projekt keretében, az Ötvenhatosok terén.

A Liget Budapest támogatói és a nemzeti(bb) gondolkodás hívei rögtön megkedvelték az épületet, de a Liget Budapest máskor éles kritikusai nem hallatták (még) a hangjukat. A dolog érthető: ez egy nagyon ígéretes épület, ami meglepő közös nevezőre hozhatja az abszolút kortárs építészet és a népi hagyományok és organikus utalások kedvelőit.

Szedjük össze öt pontban, miért is jó ez az épület?

1. A szimbolika: egyszerű, mégis erős és hatásos szimbolika uralja az épületet. Mint a tervekből megtudhatjuk, ívesen emelkedik ki két irányban a földből, modern formáin népi motívumokat hordva. Kell ezt magyarázni? A magyar földből két szárnnyal kiemelkedő, bátor és lendületes formáival a legmodernebb irányzatokat képviselő épület gyökere ott van, ahonnan minden népi művészet indul.

2. A jelzésszerű népi motívumsávok az épületen: az eddig megismert látványterveken mind a külső, mind a belső falakon egyfajta sormintaként szolgálnak alapvető magyar népművészeti motívumok. Ez más esetben lehetne külcsín, ráaggatott csecsebecse, de az épület alapvető szimbolikája és egyszerű, letisztult formái nem hagyják, hogy a motívumok idegenül hassanak az összképben. Magából a földből indulnak ki a magyar nép művészetének motívumai. Csodálatos, kreatív ötlet.

3. A környezetbe való izgalmas belesimulás: és ezt a belesimulást szó szerint lehet érteni. A látványképek alapján az épületről azt lehet mondani: ha akarjuk, ott van, ha akarjuk, nincs ott. Füvesített, - a képeken legalábbis - fásított tetőzete már a Városliget bevezetését szolgálja, miközben a korábbi eltérő tervekkel ellentétben az épület nem alkot falat a Hátsó-Erzsébetváros fátlan utcái és a Városliget zöldje között. Zöld látványt és szellőzést biztosít e sűrűn lakott városrész felé.

4. Az '56-os emlékmű keretbe helyezése. Néprajzi nyertes pályázata a most egy vállalhatatlan óriásparkoló mögé rejtőző '56-os emlékművet egy annál jóval nagyobb keretbe helyezi, s a múzeum földből kiemelkedő ívei rímelnek az immár 10 éves emlékműre.

5. Az ötödik pont szóljon egyelőre egy ígéretről, s nem bizonyítékról. Arról, hogy a Néprajzi Múzeum az első (!) kifejezetten neki tervezett és remélhetőleg megvalósuló épület falai között végre megtalálja tartós otthonát. A külcsín rendben van. Jöjjön hát a belbecs: az, hogy ez a félig földbe süllyesztett, hatalmasnak ígérkező épület megfelelő, korszerű otthona lesz a Néprajzi izgalmas gyűjteményének, az ott dolgozó szakértőknek, kutatóknak és munkatársaknak, s természetesen a XXI. század nagyközönségének is. Az új Néprajzi Múzeum a megújult Városliget méltó, korszakalkotó kapuzata lehet. Már „csak” fel kell építeni azt.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó