2016. május 22. 19:15

Megnyílt a Kiscelli Múzeumban a #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című kiállítás, ami bemutatja Buda egyik központi terének színes történetét.

A Kiscelli Múzeumban pénteken nyílt meg a #moszkvater  A Széll Kálmán tér története című nagyszabású kiállítás, amely a 18. század elejétől napjainkig mutatja be a terület változásait történeti, építészeti és szociológiai szempontok szerint egyaránt.

A több tematikus egységre tagolódó bemutató egy történelmi áttekintéssel indul, amelyben a látogatók megismerhetik a mai Széll Kálmán tér egészen a 18. század elejéig visszanyúló történetét – mondta el a kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán Maczó Balázs, a tárlat egyik kurátora.

Az 1700-as években a terület bányaként működött, itt termelték ki azt a kitűnő minőségű agyagot, amelyből a török alól felszabadult Buda újjáépítéshez szükséges téglákat égették ki. Ezekből a téglákból néhány darab szerepel is a kiállításon.

Az egykor a Vízivárosba való bejutás kapujaként és munkástelepként is szolgáló helyszínen a bánya mellett hamar spontán, alulról szerveződő, de a városi vezetés által is elfogadott piaci funkció alakult ki, amelyet gyakorlatilag az 1950-es évek végéig őrzött is a terület. A téglaégető által elhagyott gödörben később aktív sportélet bontakozott ki, telente itt működött a Budai Torna Egylet, illetve a Budai Korcsolyázó Egylet. Az egyre komolyabb sporttevékenységet folytató egyesület csarnokot is épített a téren. Ezt a korszakot idézi meg több, az 1930-as évekből származó és a helyszínen is használt sporteszköz.

A terület közlekedési csomópont funkciója csak az 1910-es években kezdett körvonalazódni, a Hűvösvölgy felé induló járatok hurokvágánya futott itt először. Széll Kálmán egykori miniszterelnökről 1929-ben nevezték el a teret, amely lassan közlekedési csomóponttá alakult, amelynek következtében az egy évtizeddel korábban épített modern korcsolyacsarnokot is lebontották.

A kiállítás következő egysége a közlekedési csomópontot mutatja be részletesebben, amely az 1950-es években megindult, de csak 1972-ben megvalósult metróépítéssel, illetve az egyre sűrűsödő busz és villamos forgalommal vette kezdetét.

Az 1951-ben Moszkva térre keresztelt terület építészeti topográfiáját is megismerheti a látogató, hiszen az egykori, illetve ma is álló épületek eredeti terveinek, építési adatainak bemutatásából kirajzolódik, hogy kik voltak a helyszín első lakói, milyen társadalmi réteg költözött oda, mennyire akarta és tudta ezt irányítani városrendezéssel a közgyűlés. Itt láthatók a közlekedési csomóponttá válás beruházásai is, a gomba, a meg nem valósult szocreál metró terve, illetve a ma is létező, a metrókijáratot befedő legyezőszerű épület építészeti megvalósítása. Külön egységben mutatkoznak be az egyes házakat, villamosmegállókat vagy magát a metrót építő és tervező szakemberek.

Hangsúlyos szerepet kap a tárlaton tér szociológiai szempontú bemutatása is. Itt kiderül, hogy a különböző korszakokban hogyan és kik használták a teret a mindennapokban, kik voltak a Kalef, majd később a „moszkvás” nemzedék tagjai – fejtette ki Simonovics Ildikó, a kiállítás kurátora.

A múzeum templomterébe befüggesztett egykori, kultikus óra és a köré szervezett tárgyakon, elbeszéléseken, interjúkon, klipeken, fotókon keresztül elevenedik meg a tér 1960-as évektől a felújítás miatti lezárásig tartó korszaka. A kivetítőkön megtekinthető interjúválogatásban mások mellett Harcsa Veronika énekes, Karafiáth Orsolya költő, Till Attila rendező, Ujlaki Dénes színművész és Török Ferenc filmrendező is mesél a térhez kötődő élményeiről, de megszólal a tér első hamburgerese, valamint a kultikus Bandi könyvész felesége is.

Simonovics Ildikó elmondta, hogy a kiállítást egy tárgy- és emlékgyűjtő kampány előzte meg, amelyre számos izgalmas darab érkezett. Így került tárlatra a Kalef galeri tag, Ujlaki Dénes szalagos magnója és több bakelitlemeze, a Moszkva tér című filmet rendező Török Ferenc Interkosmos rakétája, valamint a híres Moszkva téri lányok című dal énekesének, Toldy Máriának a klipben szereplő blúza is.

A tárlat utolsó blokkjában a tér felújításának felgyorsított videója látható.

(MTI; fotó: Kiscelli Múzeum)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó