2016. július 14. 12:50

Bár már 90 éve elkészült az első budapesti felhőkarcoló terve, ám az csak most, a Kopaszi-gáton valósulhat meg. Tervek régóta nap mint nap születnek ebben a témában, azok megvalósulását a gazdasági recesszió és a mai napig fennálló tőkekoncentráció hiánya még mindig hátráltatja. És továbbra is kérdés marad, hol lenne érdemes felhőkarcolót építeni Budapesten.

Írta: Jamrik Levente

 

Az Egyesült Államokkal ellentétben az öreg kontinensen az első toronyháztervek nem a gazdasági-technikai fejlettséget, hanem csak a lakáshiány enyhítését, a túlzsúfolt városközpontok fellazítását, valamint a városi terek felborult hierarchiájának helyreállítását célozták meg. Bár a magyar építészekre jelentősen hatottak az amerikai és a német vertikális építészeti törekvések, a Kárpát-medencében sohasem voltak olyan iparágakat magukba olvasztó vállalat- és bankcsoportok, nemzetközi szinten jegyzett tőkekoncentráció, illetve krónikus helyhiány, amelyek miatt tényleg toronyházakban kellett volna gondolkodniuk a hazai cégeknek. Mindezek mellett a budapesti toronyházak elterjedését az is hátráltatta, hogy az 1914-es építési szabályzat 7 emeletnek megfelelő 25 méterben engedélyezte csak a párkánymagasság kialakítását.

Bár az első fővárosi toronyházterv Árkay Bertalan jóvoltából 90 évvel ezelőtt, 1926-ban már elkészült; a Gizella (ma Vörösmarty) térre megálmodott Gerbeaud-palota terve lényegében csak az építész saját íróasztalfiókjának szánta skicc volt. A fentiek miatt a Horthy-korszakban később megszületett felhőkarcoló-toronyháztervek így kivétel nélkül önszorgalomból elkészített urbanisztikai látványtervek voltak.

Gregersen Hugó terve a Deák térre 1928-ból (Forrás: Falanszter/Magyar Építőművészet)

Rendőrpalota, Teve utca, 1997

 

Változás csak a világháború után történt, amikor is a Magyar Dolgozók Pártja több ikonikus, ún. Sztálin-barokk felhőkarcolót kívánt felépíteni a fővárosban, amelyeknek a felépítéséről csak a generalisszimusz 1953-as halála után tettek le. A kommunizmus-szocializmus időszakában papírra vetett szovjet típusú épületterveknek azonban volt egy pozitív hozadéka is: az épületeket szorosan a pesti Duna-parton a Gellérthegy térbeli ellensúlyozásaként kívánták felépíteni.

A rendszerváltást követően többször felmerült, hogy a többi világvároshoz hasonlóan Budapesten is több városkapuként funkcionáló toronyházat kell kizsaluzni, amelyekből csak az Árpád híd pesti hídfőjének közelében álló Európa és Duna Tower (64, illetve 62 méter, 2005), valamint a Teve utcai Rendőrpalota (62 méter, 1997) valósult meg. Bár tervek azóta is nap mint nap születnek ebben a témában, megvalósításukat a gazdasági recesszió és a mai napig fennálló tőkekoncentráció hiánya még mindig hátráltatja.

Ennek mondhat kvázi ellent, hogy az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatot fenntartó Garancsi István vezette Market Zrt. most egy 120 méter magas toronyházat kíván felépíteni a lágymányosi lapályon, a Kopaszi-gáton. A tervek szerint az 54 hektáros fejlesztési terület nagyobb része közpark marad. Az sem rossz előjel, hogy a Market és a projekthez pénzügyi befektetőként csatlakozó katari uralkodócsalád a dán ADEPT építészirodát bízta meg a tervezéssel – hiszen ez a csapat a skandináv országokban a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével rehabilitált több városnegyedet (nyitókép; forrás: Budapart projekt).

Kopaszi gáti látványtervek

 

Bár tény, hogy Budapest régiós késésben van a magasházak építése terén, és szintén tény, hogy a belvárosra koncentrálódik a fővárosi munkahelyek kétharmada, ám körülbelül hússzor akkora terület áll rendelkezésre a Hungária körgyűrű mentén kifelé a városhatár felé menet, mint ahova Garancsiék most szánják az épületüket. Szintén a helyszín ellen szól, hogy a közeli Gellérthegy miatt a toronyház kompozíciós és városképi szempontból el fog törpülni Budáról nézve – így nem is fog jól beilleszkedni a Duna-meder kontúrjába, arról nem is beszélve, hogy az emberközpontúság egy ilyen típusú ház esetében sohasem szokott megvalósulni és működni.

Tetézi a problémákat, hogy a 120 méteres felhőkarcolót nagyon közel akarják a Duna mellett megvalósítani, mindezt egy olyan területen, ahol jelenleg 65 méternél magasabb épületeket nem lehet felhúzni. A Lágymányosi-öbölre és környékére vonatkozó építési szabályok jelenleg nem teszik lehetővé a „felhőkarcológyártást”, ezért a terv egyelőre elméleti. Ha mindenáron toronyházat akarnak építeni, akkor kompozíciós szempontból annak a csepeli szigetcsúcson lenne a helye.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó