2016. július 19. 12:02

A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra Csete György építőművészt, a nemzet művészét, az organikus építészet egyik mesterét.

Több mint százan kísérték utolsó útjára Csete György építőművészt, a nemzet művészét, az organikus építészet egyik elindítóját, Kossuth-díjas alkotót hétfőn a Farkasréti temetőben.

A 78 éves korában, június 28-án elhunyt építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja emlékét ravatalánál, gyászoló családja előtt Bölcskei Gusztáv, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora és Finta József építész, az MMA alapító tagja idézte fel. A református szertartás szerinti temetést Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke vezette, versét felolvasta Döbrentei Kornél költő. 

„Az ő magyarsága a lélek magyarsága, a népzene, a táncosok magasba röppenő magyarsága. Nem az anyag és a forma érdekelte igazán, hanem az épület üzenete” – mondta Finta József.Mint fogalmazott, Csete György igazodási pont volt, aki saját útját járta, életét Isten és ember szolgálatának szentelte. „Egyszerre volt az örök álmodó építész és a nagyon tudatosan gondolkodó, dolgozó szerkesztő mérnök. Már korai munkájának, a különös szépségű orfűi Forrásháznak a csodájára jártak: az épületben az emberi alkotás egyesül a befogadó természettel” – fogalmazott az építész. Finta József kitért arra: máig bánja, hogy a paksi atomerőmű lakótelepének tervezésekor nem állt Csete György mellé és a vita akkor a pécsi alkotócsoport szétveréséhez vezetett, pedig ha a hatalom nem szól bele, az egész hazai organikus és nem organikus építészet más úton árhatott volna tovább. Az építész felidézte, hogy Csete György nevéhez fűződnek az ópusztaszeri emlékpark épületei, a velencei biennále magyar pavilonja, a kőszegi Csillagtemplom, a kiskunmajsai kápolna, pályája vége felé, 2006-ra pedig elkészítette fő művét, a nagy összegzést, a debreceni tégláskerti református templomot, „amelynek szélesen támaszkodó teste maga a reformáció”.

Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy Csete György igazi „toronyiránt” ember volt, egyenes, szembeforduló. „Számára védősánc, igazi menedékhely volt a debreceni református kollégium, ahonnan indult és ahová visszatért, újjáélesztve az intézmény baráti körét.” Fekete Károly kiemelte, hogy a kollégium 475. évfordulóján, 2013-ban Csete Györgyöt a száz legjelentősebb diák közé választották, neve felkerült a dicsőségtáblára. „Amikor Csete György nézetei miatt belső emigrációba kényszerült, arra összpontosította energiáit, hogy a másik Magyarországot építse, amely megerősítette nemzeti elkötelezettségét. Ez aztán az ópusztaszeri nemzeti zarándokhely jurtafüzéreiben is testet öltött. Ősi hagyományok mesterfogásai, népművészeti impulzusok, természetes anyagok, keresztyén tradíció és hitfelfogás egyesült benne meg az alkotásaiban” – mondta a püspök.

A búcsúztatáson jelen volt mások mellett Fekete György, az MMA elnöke, Jankovics Marcell filmrendező, Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, Turi Attila építész, Dévényi Sándor építész, Ferencz István építész, Kampis Miklós építész, Petrás Mária népdalénekes, Tolcsvay Béla zenész.

(MTI)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó