2016. szeptember 15. 21:06

Szeptember 21-re Liget park fórumot hirdetett Persányi Miklós, a Liget Budapest kert- és tájépítészeti felelőse. Persányi kellemesebb és többeknek tetsző Ligetet; kevesebb autót, több természetet, valamint zöldebb Ligetet, még több fát szeretne.

Több mint száz civil és szakmai szervezet részvételével Liget park fórumot hirdetett szeptember 21-re a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatokért felelős miniszteri biztosa.

Kellemesebb Liget

Persányi Miklós csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén közölte, nemrég kinevezett biztosként három fő célt tűzött ki: kellemesebb és többeknek tetsző Ligetet; kevesebb autót, több természetet, valamint zöldebb Ligetet, még több fát szeretne. Mint emlékeztetett: 22 éve vezeti a Fővárosi Állat- és Növénykertet, és egyik alapítója a 20 éve létrejött Liget Köztársaság Egyesületnek is, amely már 2000-ben Liget-stratégiával jelentkezett.

A szakember elmondása szerint a Városligetet számos probléma jellemzi: a terület felét nem lehet parkként használni, mert egy autópálya forgalma dübörög rajta keresztül, egyes részeken lumpenkocsmák, bóvliárusok működnek, hatalmasak a lebetonozott felületek, autók tömege használja parkolónak a Ligetet, autóversenyre kialakított méretűek az utak és tömegrendezvények közönsége tiporja le a zöldfelületeket. Lehetne beszélni az elkorhadt padokról, a szemétről, a vandalizmusról, néhol a közbiztonság hiányáról is – vetette fel, hozzátéve: ezen a területen az utóbbi években már látható a változás, évtizedeken át azonban hiába szólt a park problémákról a Liget Köztársaság, mert a Városligetnek nem volt igazi gazdája.

Persányi Miklós hangsúlyozta: olyan Ligetet szeretne, amelyben sokkal több a zöldfelület és kevesebb az autó, amely sokféle szolgáltatást nyújt 21. századi színvonalon és minden részletében gondozott, amely a közvetlen szomszédságában élők mellett szolgálja a város egészét, sőt az egész országot. Elmondása szerint a Liget Budapest projektnek köszönhetően most 15 milliárd forint áll rendelkezésre ahhoz, hogy a park megújuljon, és a tájépítészeti pályázaton nyertes Garten Stúdió terveit is szakmai konszenzus övezi a tájépítészek között, de az is cél, hogy társadalmi konszenzus is övezze. Megoldandó feladat a Városliget mint tájképi jellegű park helyreállítása és zöldfelületeinek növelése, a hetvenes évekig ugyanis még a Liget több mint felét a BNV foglalta el kétes esztétikájú épületeivel, melyekből a mai kor is örökölt néhányat – idézte fel, hozzátéve: komoly veszteség volt az Ötvenhatosok terének hiányzó sávja is, amelyet az ötvenes években lebetonoztak.

Facserékre van szükség

Persányi kiemelte a park fáinak elhanyagolt állapotát és az invazív fafajták jelenlétét, figyelmeztetett azonban: még egy jól gondozott parkban is évente a fák egy százalékát cserélni kell. Terveiről szólva a miniszteri biztos elmondta: a Ligetben korlátozni kell a tömegrendezvények számát, és ezeket nem szabad a zöldfelületekre ráengedni, az átmenő autóforgalmat és a P+R célú használatot mihamarabb meg kell szüntetni, a Kós Károly sétányt gyalogos és kerékpáros úttá kell tenni, az Állatkerti körútra pedig csak a troli- és célforgalmat szabad ráengedni. A szakember szerint több természetre, a Városliget élővilágának tudatos és célzott átalakítására, a természetesebb állapot arányának növelésére, valamint a természettel való találkozások lehetőségének javítására van szükség. Bármilyen fakivágás előtt átlátható és többoldalú vizsgálatot kell végezni, figyelembe kell azonban venni, hogy nem létezik olyan park, amelyben ne kellene fákat kivágni – emlékeztetett. Persényi Miklós újraszámoltatta a Liget zöldfelületi, beépítettségi, burkoltsági mutatóit, így kiderült, hogy a tervezett állapothoz képest is tovább lehet növelni a zöldfelületet, a telekhatáron túl is.

A 2014-es állapot szerint a Városliget 911 ezer négyzetméteres területének 4,3 százaléka beépített (ebbe beleszámít az év nagy részében száraz műjégpálya is), 34,8 százaléka burkolt felület, 0,6 százalék valódi vízfelület, a teljes értékű zöldfelület (546 000 m2) és a térszíni zöldtető (1180 m2) együttes aránya pedig csaknem 60 százalék. A tervek szerint a burkolt felület nagysága 8,1 százalékkal, azaz 74 ezer négyzetméterrel csökken, míg az állandó vízfelület 3,1 százalékkal, a teljes értékű zöldfelület és a térszíni zöldtető pedig együttesen 2,2 százalékkal nő 558 ezer, illetve 10 ezer négyzetméterre. Persányi Miklós elképzelései szerint a Városliget környékére is több fát és növényzetet kell telepíteni, és a Hősök terén is vissza lehetne állítani az 1938 előtti, parkszerű állapotot. Mint hozzátette, az első Liget park fórumra várják többek között a sportolók, kerékpárosok, zöldszervezetek, nyugdíjasok, családosok, iskolák, óvodák, önkormányzatok, környékbeli intézmények és cégek képviselőit, majd a későbbiekben további, tematikus fórumok várhatók.

Persányi Miklós az MTI kérésére elmondta: már meghozott döntéseket nincs hatásköre újranyitni, de lát lehetőséget arra, hogy tovább növekedjenek a zöldfelületek bizonyos funkciók, esetleg épületek rovására. A jelenlegi szabályozás nem engedi továbbá a telekhatárokon átnyúló beruházások finanszírozást, ehhez jogszabályváltozás szükséges – jegyezte meg. A fakataszterre vonatkozó kérdésre válaszolva közölte, hogy a legutóbbi felmérés a 2016. májusi állapotokat tükrözi, mintegy 7100 fa volt ekkor a Városligetben. Minden fát meg kell tartani, ha meg lehet tartani, az azonban látszik, hogy a Liget faállománynak nagyon sok gondja van, mert az elmúlt 30-40 évben kevés gondot fordítottak a gondozására, igen nagy mértékű például a fagyöngy-fertőzöttség – hangsúlyozta a szakember. Persányi Miklós szerint, ha építési területen áll egészséges, értékes fa, legelőször ennek az átültetését kell megcélozni. A főváros egy korszerű átültetőgép beszerzését tervezi, de egy ezzel foglalkozó céggel már eredményesen dolgozik az Állatkert – számolt be a miniszteri biztos, aki azt is elmondta, hogy akár egyméteres törzsátmérőjű fákat is át lehet ültetni.

(MTI)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó