2017. január 3. 13:45

Kevés olyan dolog van Budapesten, ami építészetileg és közlekedésileg is ennyire megkerülhetetlen része a városnak. Bár a 3-as metróvonal manapság leginkább a felújítása és a vonalon előforduló műszaki meghibásodások kerül be a napi hírekbe, a napokban kerek évfordulót ünnepelt. 1976. december 31-én, azaz szinte napra pontosan negyven esztendeje adták át a Deák tér és a Nagyvárad tér közötti, azaz a legrégebbi szakaszát.

Írta: M. Orbán András


 

 

A negyven éves hármas metró vonala jórészt Budapest két talán legforgalmasabb sugárútja, a Váci és az Üllői út alatt halad. Vegyes összképét, állapotát, hangulatát megszoktuk már; nélkülözhetetlenségét, gyorsaságát könnyen tapasztalja ma bárki, akinek északról délre vagy éppen délről északra visz az útja.

Persze ez a negyvenéves időszámítás sem pontosan 1976. december utolsó napján kezdődött. A budapesti földalatti vasút építéséről szóló kormányhatározat már 1950-ben említést tesz észak-déli irányú vonal építéséről is, 1966-ban pedig elkészült a mai vonal beruházási programjának tervdokumentációja. Az építkezésnek 1970-ben láttak neki, és pontosan 1976 szilveszterén adták át a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között húzódó hat állomásból álló első szakaszt.

(Fotó: Fortepan) 

1. Ami a Fortepan 1976-os fotóján elsőre feltűnik, hogy a szépen – vagy inkább a maihoz képest erősen – megvilágított állomáson mindössze pár utast látunk csupán, és a peron egy része is el van kerítve. Utóbbi azért, mert kezdetben csak négy kocsival járt a 3-as metró, később hosszabbodtak a szerelvények, ahogyan a vonal is. A felszín alakulása nemkülönben érdekes: nem sokkal később adták át a SOTE elméleti tömbjét, ami szinte a metrókijáratnál helyezkedik el és magassága miatt biztos tájékozódási pontként szolgál.

(Fotó: Fortepan) 

2. Ez az 1978-as fotó akár egy mai átlagos vasárnap délután is lehetne a Klinikákon. Láthatóan kezdik felfedezni a vonalat, bár itt is erősen úgy tűnik, hogy a kihasználtság még elmarad a maitól. Az állomás érdekessége, hogy egy magyar könnyűzenei klip forgatási helyszíne is volt a nyolcvanas években. A Prognózis Kőhegyek című 1984-es slágeréhez tartozó eredeti klipet itt vették fel.

(Fotó: Fortepan) 

3. A Ferenc körút állomásról sajnos nem őriz korabeli képet a Fortepan, ez az 1990-es, Ferencvárosra néző kép viszont akár napjainkban is készülhetett volna a felszínen. Az állomással átellenben azóta felépült a Corvin negyed és harmincöt év után a metrómegálló is ennek a nevét vette fel 2011-ben, bár még a fiatalabb generációból is bőven akadnak, akiknek továbbra is Ferenc körútként emlegetik.

(Fotó: Fortepan) 

4. Inkább műszaki, mint építészeti érdekesség, hogy 2013-ban itt teszteltek először elektronikus beléptetőkapukat. Ez sem pontosan igaz, eredetileg a 3-as vonalon mechanikus (érmés) beléptetők voltak (lásd a képen), de három évtizede és egy esztendeje villamos (ma vonal) jeggyel lehet utazni a metrón.

(Fotó: Fortepan) 

5. Ha van olyan állomás vagy megálló, aminek a környezete hatalmas átalakuláson ment keresztül a lóvasút elindításától kezdve a metró megépítéséig, az a Kálvin tér. Itt még az eredeti peron is megváltozott valamennyire azzal, hogy 2014-ben átadták a 4-es metrót. A Kálvin téri átszállókapcsolat sajátos összeköttetést teremt a régi és az új metrók világa között.

(Fotó: Fortepan) 

6. Egy kép, amelyet ma ebben a formában már nem tudnánk megismételni: 1977, a Felszabadulás téri megálló. A lejárattól balra azóta pékség van és az egyébként szintén fontos közlekedési csomópontként szolgáló megállót azóta Ferenciek terének hívják valamint a beléptetőket is hiába keressük. Moszkvában, 2014-ben viszont még hasonló kép fogadta a metrózót. Igaz, ott már elektronikus jegy van, amit Budapesten még csak terveznek bevezetni.

(Fotó: Fortepan) 

7. Deák Ferenc tér, végállomás. Tavaly év végén, egy-egy kisebb felújítás alkalmával két hétvégén is ezt mondták be a szerelvényeken. Az első szakasz induló vagy érkező végállomása a Deák (Ferenc) tér volt, azóta pedig a legforgalmasabb állomások egyike. Ilyen „csendéletet” ma talán csak peronnyitáskor látni.

Az elmúlt négy évtized azóta mind közlekedésileg, mind építészetileg sok mindent hozott magával, kevés lenne a hely mindet felsorolni. Ami a metrót illeti, 1980-ban dél felé hosszabbították a vonalat, Kőbánya-Kispestig. Ezzel az eredeti tervtől (Újpest, István tér – Kispest, Vörös Csillag Traktorgyár) némileg eltértek ugyan, viszont a Határ úti állomást úgy építették meg, hogy onnét a vonal kettéágaztatható legyen. 1981-ben a Lehel (akkor Élmunkás) térig hosszabbítottak északi irányba, majd 1984-ben tovább az Árpád hídig. Mai formájában 1990 óta használjuk, a káposztásmegyeri (meg)hosszabbítás pedig azóta sem került le a napirendről. Ami pedig a közelgő felújítást illeti, egyik terv sem a legrégebbi szakaszon kezdené a sajnos már mindenütt egyre sürgetőbb munkálatokat.

Nyitókép: a Klinikák állomás 1977-ben (Fotó: Fortepan) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó