Noha természetes folyamat a dunai jégzajlás, a természet erői befolyásolják a vízi közlekedést is. Évről évre megjelennek és úsznak jégtáblák a folyón, és bár öt évvel ezelőtt is készülni kellett rá, a Duna utoljára 1963-ban fagyott be annyira, hogy a víz felületét egybefüggő jégtakaró borította.

A folyamszabályozás előtti időkben a teljes szélességű jégtakaró viszont egyáltalán nem volt ritka jelenség. A szabályozás előtti sekélyebb és szigetekkel tarkított folyómederben előbb fagyott meg a víz, amihez még csak szélsőségesnek mondható hideg sem kellett, elegendő volt hozzá a fagypont alatti hőmérséklet. A rendszerint tavasszal meginduló jégzajlástól pedig joggal tartottak a parton élők, mert a meginduló folyó hatalmas jégtömbjei elsodorták azt, ami az útjukba került.

(Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az idén januári, a régi jégzajlásokhoz képest kisebb jelenség miatt most két hajójáratát állította le átmenetileg a BKK. Egyik a 2-es metró lezárt Kossuth téri állomása és a Batthyány tér között szállít utasokat, a másik pedig az egész évben közlekedő, menetrend szerinti járat, ami tulajdonképpen Budapest észak-déli áthajózhatóságát teszi lehetővé. Cikkünk megjelenése idején egyedül a Csepelt Soroksárral összekötő D14-es járat közlekedik.

A hajók közlekedését egyébként a jegesedés mellett a folyó vízszintje is befolyásolja. Alacsony és magas vízállásnál egyaránt előfordul, hogy a menetrend szerinti utasszállító hajók valamelyik megállójukban nem kötnek ki.