2017. január 12. 15:33

Hamarosan megújul a pesti alsó rakpart északi, főként a XIII. kerületi szakasza. Gyalog és kerékpárral is végig lehet majd menni rajta a Rákos-pataktól akár a Parlamentig. De mit is jelent nekünk valójában a rakpart? Egy biztos, nem csak „alsó sztrádát” és nem csak látványosságot.

Írta: M. Orbán András

 


Elődeink Duna-parton végzett munkájának elsősorban árvízvédelmi szerepe volt. A rakpartok a hosszú történetük során védműből szabadidős tér, majd alsó sztráda (fentebb villamos nyomvonal) lettek, és újra ember- és természetközeli hely lehetnek a jövőben.

Közvetlen előzmény, hogy Pest-Budán először az 1775-ös árvizet követően emeltek a mai értelemben is vett gátat. Igaz, akkor még nem a teljes szakaszon, hanem csak a mai Nyugati és a Lehel tér között, valamint fagátat a mai Közraktár utca vonalában a Fővám térig, onnan lejjebb pedig a soroksári gát épült meg a Boráros tértől a Haller utcáig. (Szerencsére aki a rakpart kronológiáját kutatja, nem kell sokáig keresgélnie, a Fővárosi Csatornázási Művek honlapján külön összegyűjtötte az árvízvédelmi szempontból fontosabb évszámokat.)

Az addig kiépített védművek bővültek ugyan, de az 1838-as pusztító árvíz után újra kellett gondolni a védekezést. 1840-ben egy külön országgyűlési bizottság alakult ennek érdekében, és a Lánchíd környékén 1853 és 1859 között elkészült az első kőgát, vagyis ezen a szakaszon a rakpart. És az építkezés tovább folytatódott: a kiegyezés évére elkészült az MTA és a mai Eötvös tér között a magas rakpart. 1875-re pedig a Margit-hídtól a Fővám térig, Budán a Rudas fürdőig. A megújítandó szakasz szempontjából érdekes még, hogy a Dráva utcáig tartó északi szakasz 1903-ra készült el, a korábbi sáros rakodóterületek helyét kövezett sétányok vették át, és ahogyan épült, a polgárság úgy kezdte fokozatosan birtokba venni a rakpartot. Ami aztán 1909-re már Újpestig ért. A most megújuló part nagy részét, a Dráva utcától a Rákos-patakig húzódó részt 1953-54-ben látták el terméskő burkolattal, kiváltva ezzel a régi Vizafogó-gátat.

Az Újpesti rakpart 1936-ban és 1960-ban (Fotó: Fortepan) 

(Fotó: Fortepan) 

A mai rakpartrendezésnek aktualitása is van: nem mindegy hogyan közelítjük meg az idei vizes VB helyszínét, a Dagályt, ahol igen jól halad az új komplexum építése. A Dráva utca és Népfürdő utca, illetve az Árpád híd között már tavaly októberben elkezdődtek a munkálatok. (Akik nem ismerik, az ELMŰ-pálya mögötti részen már egy igen keskenyre szűkült sávról van szó, ahol futni, sétálni szoktak.) Erre, azaz északi irányba kerékpár-és gyalogossávot építenek és rendezik a terepet, ami a korábbi keskeny, egyenetlen szakasz szempontjából kifejezetten előnyös, hiszen igencsak a lába elé kellett néznie annak, aki nem, vagy ritkán járt arra. Nevet is kapott a part: ez lett a Moszkva sétány.

Déli irányban a Dráva utcától a Margit hídig is fejlesztést ígérnek: szintén gyalogos-és kerékpárutat, és új kapcsolatokat a felső rakparttal. Mindezek, azaz ami a Margit és az Árpád híd közé esik, még idén tavasszal elkészül; a Margit hídtól a Parlamentig tartó szakasz viszont csak a vizes világbajnokság után. Igaz, a rakpart „visszaadása” jár némi kellemetlenséggel: márciustól előreláthatólag mintegy két hónapra lezárják a pesti rakpartot, és a forgalmat a felső rakpartra irányítják. Ám ezzel régi álom valósul meg, újra felfedezhetjük a folyópartot. Nagyjából úgy, mint amikor szakaszonként megépült és kőpart váltotta fel a sáros rakodóterületeket.

Nyitókép: a rakpart 1958-ban (Fotó: Fortepan) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó