A testület 21 igen, 4 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Tarlós István főpolgármester és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést. Ezzel az aktualizált helyszínkiválasztási javaslat mellett a Fővárosi Közgyűlés a pályázat harmadik szakaszában benyújtandó dokumentumokról, valamint a Smart Budapest – Budapest okosváros jövőképe című dokumentum elfogadásáról is döntött.

Csárdi Antalnak, az LMP fővárosi képviselőjének azon módosító javaslatát, hogy az olimpiai pályázatot vonják vissza, a testület – 5 igen és 22 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett – elutasította.

A helyszínkiválasztási javaslat változtatásai között szerepel például, hogy a Kincsem Parkban ideiglenes öttusaközpontot alakítanának ki az olimpia idejére, a mountainbike-versenyeket pedig az eredetileg is tervezett helyszínen, a Testvérhegyen tartanák meg, nem a Hármashatár-hegyen.

Az olimpia rendezési jogáért kiírt pályázat három szakaszból áll. Első körben Budapest az olimpiával kapcsolatos vízióját, a játékok megrendezéséről kialakított koncepcióját és stratégiáját 2016. február 16-án adta be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára. Az október 6-án benyújtott második kötet tartalmazta az olimpiarendezéshez szükséges garanciákat, a rendezés szervezeti, jogi kereteit és a helyszíntervek módosításait. A február 3-áig benyújtandó harmadik kötet témája az olimpiai játékok lebonyolítása, a tapasztalatok és az örökség felsorolása, valamint a végleges helyszíntervek bemutatása.

A vitában Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, hogy a közbizalom nem százszázalékos az olimpia megrendezése iránt, éppen ezért legitimek azok a kezdeményezések, amelyek népszavazást szorgalmaznak a kérdésben. Kiemelte, pártja szerint szükséges a népszavazás. A döntés nem lehet csak egy szűk politikai elité, négy év alatt nincsen jogunk húsz évre döntést hozni – jelentette ki. Csárdi Antal arról beszélt, hogy az LMP határozottan állást foglalt amellett, hogy Budapest ne pályázzon az olimpiarendezésre. Ennek most nincsen realitása – mondta az ellenzéki politikus, feltéve azt a kérdést: olimpiát akar rendezni Budapest, miközben nincs pénz a 3-as metró teljes akadálymentesítéssel egybekötött felújítására? Gy. Németh Erzsébet (DK), egyetértve Csárdi Antal véleményével, azt mondta, hogy az ország és a főváros nincs készen az olimpiarendezésre.

Korábban kellett volna népszavazni

Tarlós István kijelentette, hogy népszavazást akkor kellett volna kiírni, amikor másfél évvel ezelőtt szavaztak az olimpiai pályázati szándék benyújtásáról. Akkor kellett volna, mert ez így most képmutatásnak látszik, nem pedig gondolkodásnak – jegyezte meg. A főpolgármester mélységes csodálkozását fejezte ki, hogy egyes fővárosi képviselőknek nem jut eszébe az: ha a főváros megkapná a rendezés jogát, akkor olyan beruházások is megvalósulhatnának, amelyek csak sokkal később vagy soha nem. Kitért arra is, hogy az olimpiát nem Budapestnek és az országnak kell egyedül finanszíroznia, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is jelentős pénzeket ad a rendezése, nem beszélve a szponzori pénzekről. A budapesti olimpiát ellenzők félrevezetik a fővárosiakat azzal, mintha a rendezési költségek teljességét a városnak és az országnak kellene fedezni – mondta Tarlós István. A főpolgármester visszautasította, hogy a főváros vezetősége és a közgyűlés az olimpia rendezéséért bármilyen gazdasági stikliket tervezne felhasználni. Horváth Csaba kijelentéseire reagálva azt mondta, hogy akkor kellett volna az MSZP-nek népszavazást követelni, amikor az olimpiai pályázat beadásáról szó volt, és akkor, másfél évvel ezelőtt nem szabadott volna elfogadniuk a döntést.

Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázó, a 2024-es olimpiai pályázat sportigazgatója a testület előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: a politika általában megoszt, szétszakít és gyengíti a közösséget, az olimpia és a sport általában összeköt, egységbe olvaszt és erősíti a közösségeket. A képviselőkhöz szólva kijelentette: amikor az olimpiáról gondolkodnak, akkor több évtizedes fejlődésről van szó, befektetők lehetnek egy dinamikusabban fejlődő Budapestbe és Magyarországba.

Hoffman Tamás (Fidesz-KDNP) XI. kerületi polgármester kijelentette, hogy maximálisan támogatja az olimpiát, mert az minden tekintetben jó lenne az országnak és Budapestnek. Az ország felkészült az olimpia megrendezésére – tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy a remélt budapesti olimpia után nem lesznek üresen álló létesítmények a fővárosban.

Érvek, ellenérvek

Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy az ülésen azért nem hallottak érdemi ellenérvet ellenzéki képviselőktől, mert olyan nincs. Nagyon jó esélyeink vannak, hogy elnyerjük az olimpia rendezésének jogát – jelentette ki.

Trippon Norbert (MSZP) arról beszélt, hogy az idei vizes világbajnokság költségei elszálltak, és gyaníthatóan ez lenne az olimpia esetében is.

Karsay Ferenc (Fidesz-KDNP) XXII. kerületi polgármester azt mondta, hogy feltétel nélküli támogatója a budapesti olimpiának, és szerinte megalapozott és reális elképzelések vannak a játékok megrendezésére. Szerinte az ellenzők közül a Fővárosi Közgyűlésben  csak Csárdi Antal hiteles, hiszen annak idején ő szavazott egyedül a budapesti olimpia ellen. 

Hajdu László (DK) XV. kerületi polgármester azon véleményének adott hangot, hogy az esetleges olimpiarendezés nagy különbségeket hoz majd létre a fővárosban, lesznek nyerte és vesztes kerületek. Az olimpiai pályázat közlekedési szempontból nem minősíthető – tette hozzá.

(MTI)