2017. március 21. 11:09

1900 évvel ezelőtt lépett trónra Hadrianus császár, Pannonia provincia első helytartója. Az emlékév apropóján az Aquincumi Múzeumban jártunk, melynek „Sötét utakon” című időszaki kiállítása a birodalmi idők mágikus oldalába enged bepillantást.

Írta és fényképezte: Albert Enikő

 

„Bizony senki sincs, aki ne félne attól, hogy borzasztó átokkal megbűvölik” – írta minden túlzás nélkül idősebb Plinius Természetrajz című munkájában. És valóban: a római kor embere úgy érezte, élete kiszolgáltatott a természetfeletti erők akaratának, a veszélyek elkerülése csak az istenek jóindulatán múlik. Nem véletlen tehát, hogy a kisgyerekek már röviddel születésük után megkapták első, személyre szabott, mágikus, bajelhárító amulettüket, a Crepundia névem ismert láncot. „Védd meg Sophiát, Theoneilla lányát minden hidegrázástól és láztól, gyorsan, hamar” – olvasható az egyik, Aquincumban előkerült leleten.

Betegség, terméketlenség, krízishelyzet? Áskálódó szomszéd vagy vetélytárs a piacon? A kor jövőbelátói, varázslói mindenre tudtak megoldást. Mint a kiállításon kiderül, elég volt az illetőtől egy hajszál vagy ruhafoszlány, hogy hatást gyakoroljanak rá. S a bajelhárító amulettek mellett ott voltak az ún. átoktáblák, vagyis a papiruszra vagy vékony ólomlapokra vésett rövid kérések az éppen illetékes istenségek felé. Bosszúátkok vélt vagy valós sérelmekért, üzleti átkok a versenytársak gyengítésére, vagy perátkok a peres eljárásban ellenérdekelt fél elnémítására – a kis lapok sokféle igényt kielégítettek. Nem csoda, hogy rendkívül népszerűek voltak, a császártól a rabszolgáig mindenki használta őket kilátástalannak tűnő helyzetekben.

A 2000-es évek elején a Graphisoft Park építésekor három ilyen kis lemezke került elő. Miért éppen itt? Ez volt Aquincum polgárvárosának temetkezési helye évszázadokon át, márpedig a kor embere biztosan tudta: a halottak szoros kapcsolatban vannak az alvilági erőkkel, érdemes tehát őket megfogadni közvetítőnek. A kiállításon mi is szemügyre vehetjük ezeket a hajdanán gondosan összehajtogatott, sőt a nyomaték kedvéért átszúrt lapocskákat. Az egyik, Kr. u. 2-3. században készült tábla megrendelője nem fukarkodott a perbeli ellenfelére szórt átkokkal: „Dis Pater Aeracura! Mercurius Cyllenius, a következő neveket neked diktálom, add át őket az irtózatos kutyáknak! Alvilági árnyak a Tartarusban! Marcus, Marcia, Chariton, Secundus, és bárki aki ellenfélként lép majd fel, aki ellenátkot fog benyújtani hozzád. Néma és Hallgatag istennő! Ahogyan az alvilági árnyak némák és hallgatagok, úgy azok, akik ellenátkot fognak benyújtani hozzád, némák és hallgatagok legyenek. Háromfejű Cerberusok, kapjátok el Bellicus ellenfeleit és tartsátok őket…” 

A novemberig nyitva tartó kiállítás, sötét folyosói ellenére nagyobb gyerekek számára is érdekes lehet, erre a történelmi ereklyék mellett garancia Cserkuti Dávid, grafikus hangulatos képregénye, melynek lapjai a Kr. u. 200 körüli római kori piactérre, annak konfliktusai közé vezetnek. De van itt ókori források alapján berendezett varázslóműhely is, „Hecaetus műhelye”, amelynek asztalán ló-és kutyakoponya, füstülő, mécses, varázskönyv és minden egyéb hasznos felszerelés megtalálható, amire egy felkapott kuruzslónak szüksége lehetett a Splendidissima coloniában, azaz a Birodalom legtündöklőbb városában, Aquincumban.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó