A Hármashatár-hegy Óbuda felőli oldalán 1918-ban alakítottak ki sétautat, amit Guckler Károly fővárosi erdőmesterről neveztek el. A 100. évforduló alkalmából a Pilisi Parkerdő interaktív tanösvényt és új kilátópontokat épített.

„A hóesés kiszakítja az embereket a valóságos időből” – írja Krúdy Gyula. A régi városligeti telek emlékeivel foglalkozik a Liget Budapest legújabb bejegyzése.

Nemrég került le az állványzat az ELTE egyik Izabella utcai épületéről, amelynek külseje is megújult, a redőnytokok azonban sokat rontanak az összképen.

Kevés olyan mozgalmas történelmű városi park van, mint az Erzsébet tér. Vagy ötször (ha nem tízszer) átnevezték már, épületeket emeltek és bontottak itt, újabban pedig egy óriáskerék is magasodik rajta. Sarkában szerényen, szívósan áll vagy száz éve egy akác: ő mindent kibír. Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk új része következik.

Domonkos Csaba

Különleges helyszínen mutattak be egy izgalmas kötetet: a magyar kereskedelmi tengerészet egyik központjában, az Adria Tengerhajózási Rt. Szabadság téri épületében, ahol meglepő mértékben megmaradtak a század eleji reprezentatív belső terek.

Kilencven éve „robbant be” a villanyrendőr. A korai, 1926-os kísérletek után 1928-ban szinte a teljes pesti belvárost ellepték a forgalomirányító lámpák.

A budavári önkormányzat polgármestere nemzetközi pályázatot írt ki egy köztéri művészeti alkotás tervezésére, amely az ősi finn eposznak, a Kalevalának és magyar nyelvű fordításainak állít emléket.

A Jövő Városa nevű városfejlesztési program keretében felújítják az utcákat a Múzeum körút környékén, a Károlyi-kert közelében.

A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány szentté avatásának 75. évfordulóján kapott szobrot a domonkos kolostor romjainál.

Annak ellenére, hogy a telefonszolgáltatás Budapesten már 1879-ben elindult, az utcai telefonfülkék felállítására egészen 1928-ig kellett várni.

Száz esztendővel ezelőtt, az első világháború végóráiban fontos katolikus egyházi – de kulturálisan és közéletileg is jelentős – esemény zajlott Budapesten: Várady Lipót Árpád kalocsai érsek felszentelte a piaristák új budapesti épületének kápolnáját.

A 2007-ben bezárt OPNI jelenkori sorsát sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen is volt az élet az éppen 150 éve, 1868. december 6-án megnyílt tébolydában. Mi most bemutatjuk.

A XII. kerületi, Anna-réti szakrális hely történetén nyomot hagytak a XX. századi viharai. Az új pályázat kiírói várják az ötleteket a tervezett szabadtéri misézőhely és emlékhely kialakítására.

Hamarosan átépítik a Széna teret. Ennek kapcsán egy kicsit körbejártuk a budai Vár alatti tér kalandos történetét.

A Vár Csikós udvarán zajló építkezés új szakaszba lépett: az épület külső homlokzata gyakorlatilag elkészült.

Az ország legnagyobb hírű gyermekkórházát, a Bethesda Gyermekkórházat a rendszerválást követően kapta vissza a Református Egyház. A nyolcvanas évekre súlyosan leromlott állapotú épületek rendbetétele közel 25 éve zajlik. Jelenleg a főépület homlokzatát renoválják.

Szerényen álldogál a kerítés mellett a Belváros egyik leghangulatosabb oázisában, a Károlyi-kertben egy ősöreg eperfa. Évtizedek, rendszerek, nemzedékek jönnek és mennek körülötte, ő meg csak termi és termi a ragacsos, részegítő fehér bogyókat. Budapest nevezetes fái közül most ennek a matuzsálemnek eredtünk nyomába.

1963-ban, 55 éve nyílt meg az első budapesti aluljáró, az Astoriánál. Az aluljáróval elsősorban a gyalogos közlekedést akarták biztonságosabbá tenni, de már gondoltak a metróra is.

Új, önálló lovasszobrot kap Árpád fejedelem Óbudán. A bronzszobrot a felvidéki Galántán öntötték ki és november 30-án állítják fel a Katyini mártírok parkjában. Ez első önálló Árpád-szobor a fővárosban.

Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.

Megújult a Libegő végállomásának környéke. Az 1970 óta közlekedő Libegő felső, János-hegyi végállomásánál új parkot alakítottak ki.

1926-ra készült el – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája: felidézzük a Liget Budapest blogjával a nyitás utáni első évtizedek hangulatát és emlékezetes eseményeit.

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. Ők készítették például Vörösmarty Mihály, Laborfalvi Róza és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet”.

Sok évtizedes hányattatás és több éve tartó felújítás után végre újra eredeti, gyönyörű arcát mutatja a város egyik legkülönlegesebb épülete.

A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a 2. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.

Mintegy ezermilliárd forintot jelent Budapestnek a főváros és a kormány között született szombati megállapodás Tarlós István szerint.