Ázsia egy szeletét mutatja be a 100 éve alapított Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. A századfordulón épült Andrássy úti villában és a kertben a gyűjtemény legszebb darabjait láthatjuk a Made in Asia című jubileumi kiállításon.

A Blaha Lujza térhez közeli egykori Athenaeum-székház felújítása során visszaépítették a háború után eltűnt városvédő istennő szobrát is.

A rendszerváltás harminc éves évfordulója kapcsán gyakran esik mostanában szó a Hősök teréről. Utánajártunk e nemzeti emlékhely regényes történetének.

Az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult a XI. kerületnek az a része, amelyet az egykori Osztapenko csomópont és a Kelenföldi pályaudvar fog közre. Most ismét hatalmas fejlődés előtt áll a terület: a tervek szerint új városközpontot hoznak itt létre.

Indul a turistaszezon, ezért felkerekedtünk, hogy megnézzük: mit láthat az arra járó a nemzet főterén sétálva? Készülő emlékműveket, furcsa virágágyakat és száz év után befejeződő építkezést találtunk.

1944. június 14-én, 75 évvel ezelőtt hunyt el Róth Miksa, a legjelentősebb magyar üvegfestő és mozaikművész. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő hatalmas munkásságából ezúttal három budapesti munkája megidézésével emlékezünk a mesterre, aki „a szép kultuszában” élte az életét.

Huszonöt évvel ezelőtt egy olyan munkába kezdtek a Nagykörúton, amit 100 évenként el kell végezni. Kicserélték a vízcsövet.

Június 1-től idén is látogatható a főváros emblematikus építménye, a 108 éves műemlék víztorony a Margitszigeten. Mielőtt megcsodálnánk a kilátóból elénk táruló körpanorámát, a kiállításokon betekinthetünk az elmúlt 80 év legszebb pillanataiba az achív vetített fotókon keresztül.

Bizonyára megakadt már a szemük a Népligettel szemben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületén: ragyogó, szecessziós középület! De rácsodálkozhattak a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumra vagy a Városligeti fasor egyik csodaszép villájára is. Lechner Ödön művének tartják a legtöbben őket, pedig nem ő tervezte, hanem a méltatlanul ismeretlen Kőrössy Albert Kálmán.

Igazságtalannak tartotta a trianoni békediktátumot a brit sajtómágnás, Lord Rothermere, és 1927-ben írt cikkében a magyarlakta határ menti zónák visszacsatolását javasolta. A hálás magyarság díszkutat állíttatott a tiszteletére, amelyet kilencven évvel ezelőtt avattak fel a Wenckheim-palota (ma fővárosi könyvtár) előtti téren.

Az elsüllyedt Hableányt a Dunából kiemelő a Clark Ádám úszódaru a Ganz Hajó- és Darugyárban készült 1980-ban. A magyar gyártmányú daru a dolgos hétköznapokon hidakat épít, hajókat emel ősszel a partra, majd tavasszal vissza a vízre.

Egykor csodálatos paloták sorakoztak a Duna budai oldalán a Lánchídtól délre, az Erzsébet híd felé. A gyönyörű épületeket a második világháború után elbontották. Cikkünkben az eltűnt budai palotasor nyomába eredünk.

Az utóbbi hetekben a sajtó attól volt hangos, hogy a kormány néhány héttel az UNESCO-s szavazás előtt levette a világörökségi státuszra javasolt listáról a római kincseket rejtő Hajógyári-szigetet. A hír kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen természeti és épített örökséget rejt Budapestnek ez az általunk kevéssé ismert része. Felkerekedtünk, és egy meleg nyári délelőttön bebarangoltuk a sziget északi részét.

Milyen volt az élet a budapesti fürdőkben a XX. század folyamán? Milyen híres vendégek fordultak meg a Gellértben és milyen esetekről mesélnek a fürdőigazgatóknak írt panaszlevelek? Ezeket is megtudhatjuk a Fővárosi Levéltár kamarakiállításából.

Kereken 100 éve, 1919. június 8-án hunyt el Thék Endre, a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja, aki a legmagasabb művészi szinten gyakorolta hivatását. Indokolt tehát megemlékezni „a méltóságos asztalos” munkásságáról és közéleti tevékenységéről.

Ötven évvel ezelőtt készült el az első óbudai 10 emeletes panelház. Az épület környékén akkor még álltak azok az 1850-es években épült földszintes házak, amelyek a régi Óbudát jellemezték.

Zöld, zöld, zöld. De mennyiféle zöld! Igazi rácsodálkozással mutatjuk meg Budapest nevezetes zöldterületeinek nyomában járva a Soroksári Botanikus Kertet.

Az M0-ás autóútig, de legalább a Hungária körgyűrűig kell meghosszabbítani a metrót, hogy mentesíteni lehessen Budapest belvárosát az átmenő forgalomtól. Ez az elképzelés is szerepel a Fővárosi Közgyűlés által a napokban elfogadott előterjesztésben, amely a Duna-partok könnyebb megközelíthetőségét és a kerékpáros közlekedés kiemelt támogatását is előírja. És persze dugódíj is lesz.

A szabadkai születésű Csáth Géza író, Kosztolányi Dezső unokatestvére ezer szállal kötődött Budapesthez. Rövid, de rendkívül eseménydús és drámai életében pesti egyetemen tanult, lakott a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Halálának 100. évfordulóján budapesti emlékei között kutakodtunk.

Az elsők között látogattunk el a május elején nyitott Vár-barlangba, hogy a két órás túra során bejárjuk a világon egyedülálló természeti értéknek számító barlangrendszer jelentős részét. A Várnegyed utcái alatt sétálva lépésről lépésre bontakozott ki előttünk egy különleges földalatti világ, feltárva több száz ezer éves titkait.

A Fekvő női akt 1907 végén már látható volt Budapesten a Nemzeti Szalon tárlatán, Renoir tíz másik alkotása mellett. A kép most végleg visszatért, mert sikerült megvásárolni a Szépművészeti Múzeum számára.

Államalapító Szent István királyunk legújabb budapesti szobrát a székelyudvarhelyi születéstű Harmath István szobrászművész készítheti el, az alkotást novemberben állítják fel a XIII. kerületi Szent István parkban. Első királyunk egy talapzaton áll majd, jobb karját a magasba emelve, bal kezében az országalmát tartva.

Milyen a szép park? Rendezett, szép, koros növényekkel tarkított, átlátható. Vagy éppen nem ilyen: kusza, folyton megújuló, házak közé ékelődő, dzsungelszerű. Az Epreskert, e felejthetetlen hely az utóbbi – Budapest nevezetes zöldterületeinek nyomában járva most ezt fedeztük fel.

A Fővárosi Közgyűlés mai ülésén megszavazta, hogy az önkormányzat közel 7,5 milliárd forintot fizethet a Rác fürdő és a mellette épült hotel tulajdonjogáért a folyamatban lévő felszámolási eljárás során.

Negyvenöt évvel ezelőtt új helyszínen, Kőbányán nyílt meg az addig a Városligetben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár.

Lekerültek az állványok a budavári Lovardáról és a Főőrségről, így az újraalkotott épületek szinte már teljes pompájukban láthatók. A királyi palota F épülete melletti Főőrséget és az egy szinttel lejjebb, a Csikós-udvarban épített Lovardát a tervek szerint nyáron adják át.