2017. szeptember 20. 21:23

A Városliget kapujaként is működő leendő Néprjzi Múzeum földből kiemelkedő két szárnya közül az északiba közösségi funkciók kerülnek; a déli, Ajtósi Dürer sor felőli szárnyban pedig az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek kapnak helyet.

Az Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület mellett a Szabolcs utcában már épülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) is fogadja majd a látogatókat a költözés előtt álló Néprajzi Múzeum.

Novemberben bezár a Néprajzi Múzeum a Kossuth téren, elkezdődik a csomagolás, majd a költözés a 2018 végére elkészülő OMRRK-ba, ugyanakkor elindulhat az Ötvenhatosok terére tervezett múzeumépület építése is. A gyűjtemény túlnyomó része a Szabolcs utcai raktárbázisba kerül és ott kap helyet az állományvédelem, a restaurálás és a szinte teljes raktározás. A földszinti részt az OMMRK-ban is látogathatóvá teszik, nagy méretű tárgyak, például a szekerek kiállításával – mondta el a Liget Budapest blogon megjelent interjújában a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kétszárnyú épület

Kemecsi Lajos az Ötvenhatosok terén a Napur Architect pályázatnyertes tervei alapján készülő, közepén a föld alá ívelő új néprajzi palotáról is szót ejtett. A jövőben a Városliget kapujaként is működő épület földből kiemelkedő két szárnya közül az északiba közösségi funkciók kerülnek, földszintjén a liget látogatóközpontjával, első emeletén a gyermekmúzeummal, fölötte pedig rendezvénytermekkel; a déli, Ajtósi Dürer sor felőli szárnyban pedig az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek kapnak helyet. A felszín alatt jönnek létre a két szárnyat összekötő, az egész épület hosszában végighúzódó kiállítóterek.

A főigazgató közölte: a Néprajzi Múzeumé a régió egyik legjelentősebb, 35 ezer darabos népi kerámiagyűjteménye – melyben a Kárpát-medencei anyag mellett távoli kontinensekről származó tárgyak is jelentős mennyiségben szerepelnek –, az új múzeumépület egyik leglátványosabb belső attrakciója ezért a lépcsőház hatalmas terében ingyenesen látogatható, kerámia tér lesz.

Kemecsi Lajos az épület földszintjét átsétálható, nyilvános térként képzeli el. Az északi és a déli oldal felől belépve is a kerámia tér vezeti le a látogatót abba az aulába, ahonnan az ideiglenes kiállítások és az állandó tárlat is nyílik majd. Ezért a lépcső mellett alakítják ki 2-3 ezer darabos tárgyi anyaggal és interaktív elemekkel a kerámia teret, amely tulajdonképpen ingyenes kiállítási térként működik.

Az új állandó kiállítás a jelenleginél jelentősen nagyobb teret kap, és ebben egy fő tematika alá rendelve három-négy egységből áll majd a kiállítás. Ezekben a nemzeti és a nemzetközi anyag együtt, egymásra reflektálva jelenhet meg, sok izgalmas témát felölelve – közölte a főigazgató, hozzátéve: a tárlat kialakításán hosszú ideje, munkacsoportokban dolgoznak, rengeteg nemzetközi tapasztalatot is begyűjtve és feldolgozva.

Modern megoldások

Kemecsi Lajos hangsúlyozta: az épület az épület a legmodernebb műszaki és technikai feltételeket biztosítja majd. A kiállításhoz okostelefonos applikáció készül, a nyilvántartási program alkalmas lesz a költözés menedzselésére és később virtuális kiállítások összeállítására is. De gondolkodnak érinthető anyagok használatában, okosvitrinek alkalmazásában, a manuális tapasztalást biztosító muzeológiai megoldásokban is.

Különböző népek hálóalkalmatosságaiban is lehet majd aludni az emeleti gyerekmúzeumban, melynek fiatal látogatói megtanulhatják a múzeumhasználatot, de például személyes történeteken keresztül a gyerekjogokat is. A gyerekeket a kiállítások tervezésébe, sőt az üzemeltetésbe is bevonják; lesznek gyerek tárlatvezetők és gyerek foglalkozásvezetők is – számolt be a főigazgató. Mint elmondta, a nyitásra még nem terveznek időszaki kiállítást, először a kerámia tér megvalósításával és az épület megmutatásával készülnek. A következő lépés lesz a saját állandó kiállítás megvalósítása, amely a gyerekmúzeummal együtt nyílik majd 2020-ban.

Az időszaki tárlatok tere négy teremre osztható, de egybe is nyitható, egyszerre tehát akár négy kiállítást is be tudnak majd fogadni. Itt folytatódik a múzeum újonnan feldolgozott gyűjteményeinek bemutatása, lesznek innen útra induló vándorkiállítások, minden évben befogadott nemzetközi tárlat és fotókiállítás is. Kemecsi Lajos hozzáfűzte, hogy komoly lehetőségként tekintek a film- és hangtár kincseire, ezért az épületben moziterem is nyílik, ahol a múzeumpedagógiai interaktív, workshop terek is helyet kapnak.

Több minden lesz látható

A Néprajzi Múzeum hatalmas gyűjteményének most 1 százaléka sem látható, ám a jövőben az új állandó kiállításban, a kerámia térben, az OMRRK-ban, a gyerekmúzeumban, az interaktív múzeumpedagógiai terekben összességében már a kollekció 3-4 százaléka közönség elé kerülhet – közölte. 

A főigazgató kiemelte, hogy az épület teteje a Városliget része lesz, ugyanaz a csapat tervezi, amelyik a Liget zöldfelületeinek rekonstrukciójára elnyerte a megbízást, a múzeum külső zöldfelületei pedig egy friss döntés alapján sokkal nagyobbak lehetnek, közelebb érhetnek az 1956-os emlékműhöz. Számos olyan pontja van az épületnek, ahol akár 5-7 méter vastag földréteg lehet a tetőn, ezekbe facsoportokat is lehet ültetni, a tetőkert pedig biztonságosan körbejárható lesz, és egyes belső sétautakról be lehet térni az egyes emeletek közösségi tereibe – jelezte.

Kemecsi Lajos elmondta: a homlokzatot külső héj borítja majd, ami árnyékolástechnikailag is fontos, és az múzeum üzen is általa. Az erre kerülő mintázat ugyanis népi motívumokat ábrázol, melyeket a kollekció egyes tárgyairól válogatnak úgy, hogy a motívumok változatossága is hordozza mindazt a komplexitást, amely a néprajzi gyűjteményt jellemzi – számolt be a főigazgató.

(MTI)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó