2017. szeptember 29. 13:14

Medgyaszay Istvánnak konferenciát és kiállítást szenteltek a Magyar Építőművészek Szövetségében.

Írta, nyitófotó: Ludmann Mihály

 

Emlékezünk, ami természetes és emberi dolog, hiszen a múltunk elválaszthatatlanul összefonódik egyéni és közösségi létünkkel. Szerencsére a magyar kultúra elég gazdag és sokszínű, számos kiemelkedő személyiséggel, akiknek az emlékét felidézzük, bízva abban, hogy példájuk vagy művészetük él és serkentően hat az új generációra is.

Kicsit szokatlan, hogy Medgyaszay Istvánnak most szentelt konferenciát és kiállítást a Magyar Építőművészek Szövetsége, mert 1877. augusztus 23-án, tehát 140 éve született. Mi indokolhatja ezt a megemlékezést? A személyes elkötelezettségen kívül talán az, hogy máig nem teljesen helyén értékelt építészről van szó, akinek az életművét az 1950-es években mint negatív példát emlegették, és ez a megítélését a következő évtizedekben is befolyásolta. Valóban itt az ideje, hogy megfelelően lássuk a szerepét és jelentőségét.

Ki volt Medgyaszay István?

Budapesten született, Benkó Istvánként keresztelték meg, majd 1906-ban vette fel anyai nagyanyjának családi nevét és így lett Medgyaszay. Az édesapja építőmester-építész volt és fia ezt a hagyományt folytatta.

Bécsben és a budapesti Műegyetemen tanult és itt szerzett diplomát 1904-ben. Diplomamunkája a Gellért-hegyre tervezett Nemzeti Pantheon díjnyertes alkotása volt. Ekkor kezdte el a népi építészetet tanulmányozni és csatlakozott Malonyai Dezső csapatához, akik „A magyar nép művészete” című kötetekhez gyűjtöttek anyagot. 

Alkotásai

1907-ben Párizsba utazott, hogy a vasbetonépítészet legújabb eredményeit tanulmányozza. Ekkor tervezte a veszprémi színház épületét, amit hazatérése után megépített. Ez volt hazánk első vasbeton színháza; az egyes épületrészeknél felhasználta a népi díszítőművészet formakincsét.

Az 1908-ban Bécsben rendezett építészkongresszuson a vasbeton építőművészi felhasználásáról tartott nagysikerű előadásában az elkészült épület megoldásait mutatta be illusztrációként. A színházépítészetben elért eredményének köszönhetően később is tervezett színházakat, többek között Sopronba és a háború után Nagykanizsára. Medgyaszay tervei alapján korszerűsítették az Ybl Miklós által tervezett Operaházat is.

A Nagy Háborúban Jelentős műve volt a lembergi. majd 1917-ben a Margitszigeten megnyílt Hadikiállítás építészeti koncepciója és jelentősebb épületeinek megtervezése, amelyeket fából ácsoltak össze.

Medgyaszay a templomépítészetben is alkalmazta a vasbetont. Első jelentős alkotása a Rárósmúlyadon álló Szent Erzsébet-templom, amelynek centrális teréhez egy különálló, a kalotaszegi építészetet idéző szintén betonból készült harangtorony tartozik. Később Püspökladányban, Balatonalmádiban, Szigetszentmiklóson és Budapest több kerületében, többek között Kelenföldön és Csillaghegyen épített temploma hordozza tervezői fantáziáját.

A rárósmúlyadi templom

A kelenföldi református templom és bérházai

 

Az iskolaépítésben és a lakóházak tervezésében is jelentős feladatot vállalt. Legnagyobb szabású műve a II. kerületi Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet megépítése volt. 

Medgyaszay István a kor szokásától eltérően egyedül tervezte épületeit. Művészete a Lechner Ödön által határozottan megfogalmazott nemzeti stílus folytatása. Medgyaszay István építészeti jelentőségét számos európai kitüntetéssel ismerték el. A szocialista korszakban az ő építészirodáját is megszüntették és különböző állami vállalatoknál „jól képzett segédtervezőként” alkalmazták. Nem sokkal nyugdíjazása után, 1959-ben halt meg Budapesten. A Ménesi úton álló egykori műterme és lakóháza ma emlékmúzeum. 

A Magyar Építőművészek Szövetségének kiállításán tablók mutatják be az építész életútját és fontosabb műveit fényképeken és tervrajzokon láthatjuk. A kiállítás október 6-ig látogatható a VIII. kerületben, az Ötpacsirta utca 2. szám alatt.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó