2017. november 18. 10:42

Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Posta. Tartsanak velünk, korabeli fotók segítségével idézzük fel az elmúlt másfél évszázadot, a királyi postától a liberalizált postai szolgáltatásokig!

Írta: Albert Enikő

 

A magyar postatörténet első nyomai egészen a középkorig vezetnek vissza, ám 1867-től beszélhetünk a mai értelemben vett magyar postáról. A kiegyezési törvény ugyanis kimondta: mostantól Ausztria és Magyarország – bár egységes elvek szerint – de külön irányítja postáját, a belső ügyeket pedig mindenki önállóan intézi. Gervay Mihány, országos főigazgató meg is tett mindent, hogy a hazai postaügyeknek magyar arculatot adjon.

Gervay Mihály 21 éven át vezette a Magyar Királyi Postát

A postahivatalok magyar címertáblákat, feliratokat kaptak, a postakocsikat piros-zöldre festették, a hivatalos ügyintézés nyelve a magyar lett.

Címertábla 1888-ból (Forrás: Postamúzeum)

Az osztrákoktól való teljes függetlenséget 1908-ban sikerült elérni. Sokan ezt az időszakot tartják a magyar posta aranykorának: lendületes fejlődés indult, olyan kiváló vezetők keze alatt, mint például Baross Gábor, közlekedésügyi miniszter.

„A m.kir. posta-, távírda- és telefonintézmény a világháború kitörése előtt egyike volt azoknak az intézményeknek, amelyekre a magyar nemzet őszintén büszke volt. Működése gyors, pontos és megbízhatósága szinte közmondásos, s olcsó tarifái mellett is az államnak egyik számottevő jövedelmi forrása volt.” – írta Hencz Lajos 1937-ben a magyar posta történetéről szóló munkájában.

A budapesti főposta levéltovábbító osztálya 1896-ban (Forrás: Postamúzeum)

Bár Than Mór már 1848-ban megtervezte az első magyar bélyeget, a szabadságharc bukása miatt ez nem terjedhetett el. Az osztrákok 1850-től használtak bélyeget, nálunk 1871. május 1-től van forgalomban. Az első kőnyomatos bélyeget a köznyelv „Pöttyös Jóska”-ként is emlegette, a sorozat legtöbb darabján ugyanis úgy tűnt, mintha az uralkodó, Ferenc József arca himlőhelyes lenne. Az elkészült bélyegek nagy részét később bezúzták, néhány példány azonban forgalomba került (ezeket a bélyegeket a gyűjtők tévnyomatnak nevezik).

Az első magyar bélyeg

Hasonlóan híres tévnyomat készült a néhány évtizeddel később 1923-ban – ez volt az ún. Fordított Madonna, amelyen a fordított berakás hibáit csupán két év elteltével vették észre.

És itt a kor másik nagy találmánya, a telefon. Puskás Tivadar fejéből pattant ki a távbeszélő elterjedését forradalmasító ötlet, a telefonközpont közbeiktatása. Testvérével, Ferenccel 1881 májusában alapították meg a budapesti központot. A feljegyzések szerint a legelső hívást Madách Imre leánya, Matkovich Ilona Júlia kapcsolta. Bár az első napon csupán 54 előfizetőjük akadt, alig tíz évvel később már 1500 telefonállomás működött a fővárosban.

Puskás Ferenc és Tivadar, háttérben a Fürdő utcai első telefonközpont

A századfordulón gőzerővel zajlott a korszerűsítés, gépesítés, erre az időszakra tehető az első bélyegzőgép és pénzszámológép elterjedése is. A postások eleinte kerékpárral közlekedtek, majd a világon elsőként Magyarországon kezdtek gépjárműveket használni a kézbesítéshez. Az első világháború kitörésekor Budapesten már 92 gépkocsi állt a magyar posta rendelkezésre.

Levélgyűjtő kocsi 1909-ből (Forrás: Postamúzeum)

Az első világháborút követő trianoni veszteségek nyomán számos postaigazgatóság (Zágráb, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár) határon túlra került. Az addig kiválóan működő és fejlődő Magyar Királyi Posta eszközei, pénzállománya jelentős részét elvesztette. Csak a ’20-as évek közepére sikerült újjászervezni és újabb korszerűsítésekbe fogni. Az 1925-ben meginduló rádiózáshoz a posta szolgáltatta a szükséges technikát.

Reggeli torna a rádió hangjára (Forrás: Postamúzeum)

Az első rádióbemondó Scherz Ede (Forrás: Postamúzeum)

Nem feledkeztek meg dolgozóik szociális ellátásáról sem, támogatták a békediktátummal elcsatolt országrészekből menekülő postásokat, a világháborús áldozatok özvegyeit, a hadiárvákat.

A második világháborút követően az ötvenes évek a helyreállítás jegyében teltek.

Budapest, Belváros, a Petőfi Sándor utca 15-17. szám alatti Főposta Hughes-terme

Postaláda ürítés a Felszabadulás téren (ma Ferenciek tere) 1951-ben

A legendás angol-magyar futballmeccs emlékére kibocsátott bélyeg

Mégsem voltak postai szempontból érdektelenek ezek az évek, 1955-ben nálunk jelent meg a világ első alumínium-fóliára nyomtatott bélyege: 5 Ft-os névértékben a Csepeli Vas-és Fémerőmű látképével.

Az 1957-ben meginduló Magyar Televízió technikai hátterét is a Posta biztosította, a műsorszóró és távbeszélő szolgáltatás terén hatalmas változások zajlottak.

1957. május 1-i nagygyűlés a Hősök terén. A Magyar Televízió első helyszíni közvetítése

Telefonfülke az Andrássy úton

Budapest, II. kerület Török u. 2. szám alatti posta a hatvanas években

A rendszerváltozást követően 1990-ben a posta három nagy szolgáltatási ágazata különvált, s létrejött a Magyar Posta Vállalat – megtartva a klasszikus postai feladatokat, a Magyar Távközlési Vállalat, és a Magyar Műsorszóró Vállalat.

Budapest, VIII. kerület, Verseny utca: Barkas csomagkézbesítők várakoznak a 70-es számú posta udvarán (1989)

A lovas postakocsik korától a liberalizált postai szolgáltatások piacáig: az elmúlt 150 év emlékére idén bélyegsorozatot bocsátott ki a Magyar Posta.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó