Köztér
2018. március 28. 13:02

Aki járt Párizsban, az találkozott a szűkebb Párizst körbe-ölelő Boulevard périphérique-vel, egy magasan vezetett útvonallal, ami a városba beérkező főutakat összefogja. Budapesten is terveztek ilyet, mégpedig a Hungária körút vonalában.

Írta: Domonkos Csaba

 

Az eredeti, 1960-as években lefektetett elképzelés szerint a Hungária körút magasan vezetett autópálya lett volna, ami az összes beérkező autópályát összefogja. A tervek szerint csak Pesten lett volna ilyen magasút, Budán a Hamzsabégi úttal, valamint a kiszélesített (és távolabbi jövőben kétszintesre átépített) Árpád hídnál a Flórián téren csatlakozott volna a főbb budai kivezető utakhoz. 

Annak ellenére, hogy a terv rövid időn belül módosult, elvetették a magasban vezetett utat, majd 1978-ban a teljes Hungária autópálya koncepciót, néhány olyan beruházás mégis megvalósult, ami ebből az elképzelésből származott. 

Az építkezés 1980-ban. A háttérben látszik a régi 2x1 sávos felüljáró (Fortepan.hu)


Ilyen volt a Kacsóh Pongrácz úti felüljáró is, amelynek fő feladata az M3-as autópálya forgalmának elosztása a Hungária körút és a belváros, az Andrássy (akkori nevén Népköztársaság) út felé. Ugyanis a magyar elképzelések jelentős részben eltértek a párizsi körgyűrű koncepciótól. A tervezők keresztirányban, észak-dél és kelet-nyugat irányokban a város közepén is átvezették az átmenő forgalmat. Így lett városi autópálya a rakpartokból és a Rákóczi útból. 

Az M3-as forgalmát a belvárosba az Andrássy úton vezették be, a Városligeten keresztül, ezzel szögesen ellentmondva mindazon céloknak, amely a városvezetőket a Sugárút kialakításánál vezették.

Az autósok az M3-as bevezető szakaszát és a Kacsóh Pongrác út áttervezett felüljáróját 1983-ban vehették birtokukba. Itt korábban is volt egy 2x1 sávos felüljáró a vasút felett, ami a Kacsóh Pongrác úti lakótelepet kötötte össze a Hungária körúttal. Az 1980-as évek elején épült felüljáró azonban egy autópálya-csomópont lett, külön szintű megközelítést biztosítva minden irányból. Eredetileg még grandiózusabb csomópontot tervezetek ide (ne feledjük a Városliget mellé!):

„A Hungária körúti csomópont elrendezésére, kialakítására számos tanulmányterv készült, ezek többsége – mivel az autópályák műszaki jellemzőiből indult ki – olyan megoldást eredményezett, amely jelentős szanálási igénye miatt csak magas költségek árán valósítható meg. A gazdasági-pénzügyi lehetőségek végül is meghatározták a forgalmi igényeket még kielégítő, de szerényebb műszaki paraméterekkel kialakított csomópont körvonalait. Az autópálya-csomóponti jellemzők közül megmaradt a külön szintű megoldás, de a költségek csökkentése érdekében több helyszíni adottsághoz kellett alkalmazkodni.” – olvashatjuk a beruházásról készült 1983-as „A. 3. sz. városi főforgalmi út” című tájékoztató füzetben.

A beruházás 1982-83-ban valósult meg, az M3-as autópálya – zöldövezeti, kertvárosi részen átvágva – elért a Hungária körútig, és az itt épült autópálya csomópontig. Csakhogy ekkor még tovább nem nagyon tudott a forgalom menni, hiszen az Árpád híd teljes szélességben 1984-re készült el, a gyűrű déli végét, a Lágymányosi, mai Rákóczi hidat, valamint az M1-M7 kapcsolatot jelentő Hamzsabégi utat csak tervezték, így a forgalom a Városligeten keresztül tudott csak tovább menni. 

Az M3 kivezető szakasza 1983-ban (Fortepan.hu)


Az Autó Motor így írt az épülő felüljáróról 1982 szeptemberében: „A tervezőknek nem lehetett könnyű dolguk, találkozás előtt vasúti sínek fölött kellett átvezetni mindkét utat, a Városliget és a Vidám Park is határt szabott az építmények terjedelmének. Nem akartak lemondani a meglévő, de igen szűk Kacsóh Pongrác úti felüljáró 2 X 1 sávjáról sem. Így alakult ki a Hungária körúti perec, amelynek részben kisültek betonlábakon álló finom falatai. Nem vagyunk elkényeztetve, ritkán örvendezhetünk Budapesten új sugárútnak. Most végre született egy, amelynek nagy szerep jut majd az Észak-Pest közlekedésében is. A sugárút egyelőre véget ér a Hungária körútnál, ennek a gyűrűnek a dolga a forgalom elosztása.”

Budapest kialakítása alapvetően gyűrűs-sugaras, ahol a gyűrű útvonalaknak kiemelt szerepe van, ám a körutak évtizedek alatt, nagyon lassan épültek ki. A Hungária körút története jól mutatja, mivel járt, hogy a városban nem készültek máig se el azok a további körutak, amelyeket évtizedekkel korábban terveztek.

A pénzhiány, az autóközlekedés mindennél előbbre helyezése olyan kényszermegoldásokat szült, mint a Hungária körút, amely egyszerre volt kénytelen belső városi főúttá válni, és egyben az autópályákról érkező átmenő forgalom elvezetése is részben itt történt;kiegészítve azzal, hogy az átmenő forgalom nem jelentéktelen részét a belvároson keresztül, nem erre tervezett, méretezett utakra engedték rá. 

A Hungária körút szerencsére ma jórészt elvesztette az autópálya gyűrű szerepét, elkészült legalább Pesten az M0, de még hiányzik legalább egy, de inkább két belső körgyűrű, amely a további forgalomelosztást teszi lehetővé.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó