Nem áll olyan távol az uszodától és sporttértől az elmúlt két évszázad Orczy-kertje sem, mint gondolnánk. A nyolcadik kerületi közpark annak idején Orczy Lőrinc báró tulajdona volt, amit 300 ezer facsemete beültetésével angolkertté varázsoltak, egy ideig népszerű kirándulóhelyként funkcionált, majd 1829-ben megvásárolták a magyar tisztképzés számára.

A Pollack Mihály által megálmodott Ludovika Akadémia épülete 1836-ra készült el, de csaknem 70 év telt el addig, míg a képzés valóban megindult benne.

A Ludovika Akadémia és a Füvészkert térképe, 1884 (Forrás: Budapest Főváros térképe)

Ennek okai többek között a magyar nyelv oktatási tilalma és a kérdés körüli, rendek között kialakuló viták voltak, később pedig a bécsi abszolutorikus kormányzás, hiszen ők rendelkeztek a terület felett. A kiegyezés és az alkotmány helyreállítása után teljesülhetett a magyar honvédség azon kívánalma, hogy jól képzett tisztikart hívjon életre. 1872 novemberében a katonai intézet kapui valóban megnyíltak. 124 szoba, 37 tanterem, lovarda és kápolna és tartozott az épületegyütteshez.

A három- és négyéves képzések keretei bentlakásos nevelőintézetté tágultak, ahol nemcsak az ifjak szállásáról, taneszközeiről és oktatásáról gondoskodtak, de lelki és erkölcsi támogatást is kaptak amellett, hogy rengeteg lehetőség állt rendelkezésükre kulturális igényeik kielégítésére. Az akadémia kitűzött célja volt, hogy sokoldalúan művelt tiszteket neveljenek ki, így művészeti és irodalmi önképzőköröktől kezdve a sporttevékenységeken és táncórákon keresztül mindenki kedvére tölthette el szabadidejét, a napirend, a fegyelem és a kötelezettségek betartása mellett.

Akadémikusok az uszodában az 1901 és 1904 közötti időszakban (Forrás: Kalavszky Györgyi: Ludovika-album)

1885 után a 15-20 hektáros területre már nem járhatott be bárki szabadon, a helyszűke, a képzési ágakhoz tartozó bővítések és a tisztekre rossz hatással lévő turisták és kétes erkölcsű egyének miatt a belépést parancsnoki engedélyhez kötötték, bekerítették a területet, így kizárólag az akadémia használhatta. A képzésen belül kiemelten fontosnak tartották a sportos életmódot: mindennapi tornaórákkal, uszodával, lovaglótérrel, tóval és egyre szaporodó sportlétesítményekkel teremtették meg ennek pilléreit. Így az 1800-as évek végére sportterek, gyakorlóterepek, lőtér és lovaspályák tarkították az egyedi parkot.

Rúdugrás, 1911, a magasság 340 cm (Forrás: Kalavszky Györgyi: Ludovika-album)

A Ludovika Akadémia küldetése egykor nemzeti ügy lett, és nem csak a honvédségé, hiszen a nemzeti fellendülés egyik fő gondolatát valósították meg a magyar katonai oktatás létrejöttével. A magas színvonalos nevelt és oktatott tisztek után a „ludovikás” szó jelentése egybeforrt a bátorság, a férfiasság és a hazaszeretet fogalmaival, hiszen az Akadémia olyan testi-lelki értelemben kiképzett műveltséggel, nagy szaktudással és önfeláldozással, emberi és katonai erényekkel megáldott tiszteket adott az országnak, akik a mai napig példaként állnak a nemzet emlékezete előtt.

Orczy-kert, a Ludovika Akadémia ünnepsége a millennium alkalmával Ferenc József tiszteletére. A király és kísérete szemlét tart. A felvétel 1896. június 12-én készült (Forrás: Fortepan)

A Ludovika és környéke sokáig a városi sportélet egyik központja, kedvelt kirándulóhelye és divatos sétálóterülete volt: kézilabda-, röplabda- és atlétikapálya épült, majd az 1960-as évektől a kert egy részét a VIII. kerületi tanács kapta meg, és iskolai sportolás céljára alakította ki.

A Sportközpont megépítése illeszkedik a hagyományok által formált környezetbe, funkcióját tekintve kifejezetten újjáéleszti a régmúltat. A sportkomplexum épülete a park történeti részét nem érinti, mégis rengeteg fakivágással járt az alapok megteremtése az épület merev kiképzése miatt.

Sportközpont és futópálya (Forrás: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Campus, látványtervek)

A fák egy része esztétikai és egészségi okokból, másik részük a projekt megvalósítása érdekében lett kivágva. Ugyanakkor sok új facsemetét ültettek és ültetnek még a parkba, összességében a zöldterület egy hektárral növekszik. Az eddig elzárt részek ligetesítése is folyamatban van, így csaknem 10 hektárral növekszik a parkosított terület.

Az akadémia működése idején egykor sportversenyeket rendeztek a kertben, az öttusázás lényeges helyszíneként így a sport-, valamint lovastevékenységek felvirágoztatása is hangsúlyt kapott az építkezésnél. Maga a Sportközpont épülete egyszerű, semleges színű, néhol üvegfelületekkel, így színeiben nem üt el a Ludoviceum épületétől, illetve a többi egyetemi létesítménytől.

A látványtervek alapján a belső terekben is inkább a pasztellszínek és faburkolatos egységek dominálnak. Érdekes jelleget ad az épület közepén kialakított átjáró, amely összeköti az utcafrontot a parkkal és a Sportközpont egységeit is elválasztja egymástól. A komplexum magában foglalja a multifunkcionális sportcsarnokot, az uszodát, a lőteret és a kültéri sportpályákat, valamint a már meglévő kalandparkot is.

Épülnek a sportpályák (A szerző felvétele)

Azonkívül, hogy a park oktatási-nevelési feladatokat lát majd e, és az egyetemváros szerves részeként áll a sportos életmód szolgálatában, a lakosok is használhatják majd az egyetemi használat függvényében. Úgy tűnik, az Orczy-park az egykori rendeltetését, színvonalas időtöltést biztosító jellegét továbbadja a jövő generációinak is.