2018. április 19. 10:09

A városligeti régi-új épületben a Magyar Innováció Háza, míg Kőbányán az új Közlekedési Múzeum épülete fog felépülni – ennek részleteiről beszélt Vitézy Dávid a Liget Budapest blogjában.

„Azt kell elérnünk, hogy felkeltsük az érdeklődést a múlt közlekedési dilemmái, sikerei és kudarcai iránt oly módon, hogy a kiállítás nézője tudjon összefüggéseket találni a múltból a jelenre és a jövőre nézve, s így aztán abban az információtengerben, amelyben élünk, jobban tudjon navigálni” – mondja Vitézy Dávid a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a megújuló és új helyre költöző intézményről a Liget Budapestnek adott interjújában.

Vitézy az interjúban kifejti: a korábbi Országos Műszaki Múzeum gyűjteményére szeretnének majd építeni a Városligetben megépülő Magyar Innováció Házában. Ez pedig a közlekedési múzeum eddigi helyén, a világháború előtti külsejét visszanyerő, Pfaff Ferenc-tervezte épületben jön majd létre, a Városligetben. 

Ugyanakkor a közlekedéstörténeti gyűjtemény, amit „közlekedési múzeumnak” szokás nevezni, nem marad a ligetben. Ugyebár tavaly megszületett a döntés, hogy új helyszínen, a Könyves Kálmán körút közvetlen közelében, a MÁV Északi Járműjavító területén létesüljön az új múzeum.

Az Északi Járműjavító Dízelcsarnoka, a MÁV dízelmozdonyainak a karbantartó műhelye volt, 1962-ben épült. A Déli pályaudvar építészeként ismert Kővári György volt a tervezője. Vitézy Dávid szerint ez a legjobb helyen lévő épület a Járműjavító területén lévő csarnokok közül, hisz a legközelebb esik a Könyves Kálmán körúthoz, az 1-es villamoshoz és egy tervezett új vasúti megállóhoz. „Lényegében nincs távolabb a belvárostól, mint az eddigi épületünk volt. A budapestiek mentális térképén persze külvárosibb, hiszen egy rozsdaövezet veszi körül, a volt Ganz-MÁVAG gyártelep, vasúti műhelyek, a Józsefvárosi pályaudvar, de így éppen abban a városfejlesztő munkában tud majd a múzeum zászlóvivő szerepet betölteni, amely egy ilyen halott városrész újjáélesztését célozza” – fejti ki a múzeumigazgató.

Majdnem húsz helyszínt mértek fel, amelyek alkalmasnak tűntek, majd leszűkítették négy-öt helyszínre és ezeket végignézték urbanisztikai, közlekedési szempontból, az autentikusság, a tulajdonviszonyok, a fővárosi szabályozás, az időzítés, ütemezhetőség szempontjából. Ez bizonyult a döntéshozók szerint a legjobbnak.

Vitézy szerint a Liget Projekt önmagában is jelentős részben egy rozsdazóna rehabilitációs projekt, annak ellenére, hogy sokan próbálják másképp beállítani. „A régi Hungexpo területe például, amelyre a Magyar Zene Háza kerül, egy pici rozsdazóna volt a Liget közepén. A Petőfi Csarnok egy rossz állapotú épület volt, az Ötvenhatosok terének Dózsa György úti autó- és betontengeréről nem is beszélve. A Szabolcs utcai kórház elhagyatott területe szintén igazi rozsdazóna volt. Egyetértek azzal, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi okokra visszavezethető funkcióváltásai nyomán létrejött kisebb-nagyobb barnazónák rehabilitációja cél, csak látni kell, hogy voltak ilyenek bőven a Városligetben is.”

A múzeumvezető hozzáteszi: „Ha nincs Liget Projekt, akkor nem indult volna el a Közlekedési Múzeum rekonstrukciója és nem jutottunk volna el egy optimális megoldásig, ahová most eljutottunk”.

A Magyar Innováció Házának koncepciójáról elárulja: „Olyan kiállítást képzelünk el, amely a magyar innováció történetét meséli majd el. Találmányokat mutatunk be, de nem azt akarjuk bizonygatni, hogy milyen nagyszerűek voltak a magyarok régen, s ebben vigasztalódunk, hanem épp ellenkezőleg, megpróbálunk kikanyarodni a jelenbe és a jövőbe. Olyan fejlesztéseket is bemutatni, amelyek a mai Magyarország, mai magyar feltalálók, start-upok, innovációs műhelyek sikerei, és így megpróbálnánk mindezt egy olyan innovatív házként működtetni, ami a fiatalokat arra ösztönzi, hogy próbálják ki magukat, merjenek kitalálni új dolgokat és vállalkozni, ne csak az legyen a maximális karriercéljuk, hogy beülnek egy multihoz dolgozni. Az innovációnak, az újdonságok kitalálásának vannak nagyon komoly történelmi hagyományai Magyarországon, és nem csak száz évvel ezelőttről, hanem ma is, csak a mai teljesítményeket nehezebb meglátni, megítélni. Ebben szeretnénk szerepet vállalni, hogy ezt kissé letisztítsuk”.

Vitézy Dávid szerint az új Közlekedési Múzeum építkezése nem indul el 2020 előtt. Az ütemezés jelenleg a kiviteli tervek elkészítéséig tart: ennek dátuma 2020. A részletes terv ismeretében szeretné a kormány kimondani a végleges döntést és akkor lehet majd mondani határidőt a megnyitás időpontjára is.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó