Annak ellenére, hogy 2018. van feltüntetve a Klauzál Residence cégadatai mellett a tervezett megvalósítás éveként, arra járva csak egy borús és a végletekig lepusztult épületegyüttest láthatunk a megálmodott modern ingatlankomplexum helyén. 

Így néz ki jelenleg a két épület (A szerző felvétele)

A Triholding Kft. honlapján megtaláljuk a teljes látványtervet és hirdetéseket az erkélyes, zöldfelületes, szolgáltatóegységgel gazdagított százlakásos apartmanházról, az építkezés mégis két éve áll annak ellenére, hogy 2016-ban „Hamarosan jön” feliratokat tettek a Klauzál utcai és Király utca 40. szám alatti épületek elé is, az előbbi ház sorsa, úgy tűnik, az enyészet marad. 

És ilyen lenne a látványtervek szerint (Forrás: klauzalresidence.hu)

Az 1804-ben még a Kleine Feld Gasse, majd Kismező nevet viselő zsákutcából kialakult Klauzál utca 1879-ben kapta meg mai nevét. Ahogyan az utca vonalán a Rákóczi úttól a Klauzál tér felé haladunk, egyre rosszabb állapotú házakkal szembesülünk, pedig egykor pompás, klasszicista házakkal övezve zötykölődött végig a kettes villamos itt, az egyébként veszélyesen szűk Klauzál utcán egészen 1941-ig, a villamos erzsébetvárosi szakaszának megszűnéséig. 

Klauzál utca a 2-es villamossal, 1917 (Forrás: Fortepan)

A 7-es számú épületet 1874-ben Stróbl Ferenc építette körudvarral, függőfolyosóval és szegmensíves kapubejáróval egyemeletes lakóházként.
Az idő során egyre pusztuló 7. és 9. szám alatt lévő épületek már-már életveszélyes állapotba kerültek, omladozó homlokzattal és rossz állapotú lakásokkal, a lakói a lebontásának érdekében protestáltak, kártalanítás és költözés reményében a 2000-es évek elején. Eredetileg egy nagy, modern lakóépületet terveztek a jelenlegi romos házak helyére, így a beruházók már kész elgondolással a zsebükben vették meg az önkormányzattól a lakást 2006-ban, így előrevetítették a teljes bontást és egy új lakóépület felhúzását.

A Klauzál utca 7. már 1985-ben is romos állapotban (Forrás: Fortepan)

Azonban következő lépésként váratlan módon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemléki védettséggel ruházta fel az épületet, és megtiltotta a bontást, egyéb anyagi segítségnyújtás nélkül. A ház életveszélyes állapota ellenére azonban így még mindig lakott maradt, ezért egyre sürgősebbé vált a megoldás, s kompromisszumként 2008-ban azt a döntést hozták, hogy a historizáló ház bizonyos részleteit és egy teljes egészében eredeti jellegét megőrző traktust megtartanak és restaurálnak, a hátsó lépcsőházakat megsemmisítik, és egy hétemeletes lakóházat építenek mögé.

A régi lépcsőház azóta parkolószerepet tölt be, a homlokzat egy – a már biztonságra kockázatot jelentő – részét eltávolították, állapota mindazonáltal tovább romlik. 

Az egykori Stróbl Ferenc által épített ház, Klauzál utca 7. (A szerző felvétele)

A kérdés itt az, hogy megéri-e egy városszövet szerves részét képező házat lebontani, illetve jelen esetben szinte teljesen átalakítani annak érdekében, hogy új ingatlanok kerülhessenek a piaci körforgásba? A téma másik oldala viszont más szemszögből kérdez: megéri-e egy roskatag műszaki állapotban lévő, s már 30 évvel ezelőtt is omladozó falú múlt századi házat megtartani, ami jelen állapotában lakhatatlan, elhanyagolt, és csak az idő jóindulatára van bízva?

A felújítás minden kétséget kizáróan indokolt lenne, azonban mindkét kérdés a levegőben maradt a félbehagyott építkezéssel együtt, jelenleg úgy tűnik, sem műemlékként, sem pedig felújított lakóházként nem éled újra hamvaiból a múltidéző ház (és társa).

Klauzál utca (A szerző felvétele)

Azokra a kérdésekre, hogy mi okból szakadt félbe (vagy inkább el sem kezdődött ténylegesen) az építkezés, több választ is találhatunk. Az egyik a mai óriási munkaerőhiány az építőiparban. Már-már közhelyként hallhatjuk a frázist, miszerint kevés a szakember, és még kevesebb közülük, aki megfizethető. Ezért a beruházók is béremeléssel igyekeznek megtartani dolgozóikat, emellett drágulnak az építőanyagok, ezért a kivitelezés folyamata jócskán túlmutat az előző évek költségein.

Nagy kihatással lehet az új ingatlanok épülésének hatékonyságára a lakásépítési kedvezményes áfakulcs megszűnése is. Az áremelés miatt jó esély van rá, hogy a következő két évben nem indul majd annyi új piaci beruházás. Mivel 2020-tól lép életbe a változás – mely szerint újra 27%-os áfával drágulnak a lakások – a megrendelések erős csökkenése várható majd. Az eddigi 5%-os áfakulcs (2016-tól) a 2019 december 31-ig eladott lakásokra vonatkozik, így ha az előre megvásárolt lakás kivitelezése késik, az előleg befizetése mellett előfordulhat, hogy már 27%-al megnövelt árat kell fizetnie. Ezért nemcsak a kivitelezőcégek, de a vásárlóközönség is egyre nagyobb kockázatot észlel az új ingatlanberuházásokban.

Ez valós indokot adhat arra, miért állt le két évvel ezelőtt az építkezés a Klauzál téri házaknál is, azonban nem magyarázza meg az elmúlt tíz év csendjét, és azt sem, hogy mi lesz a sorsa a következőkben a regélő múlt jegyeit magán hordozó, mára már félig düledéknek, és ki lesz az, aki újra jelentőséget ad neki.