Köztér
2018. szeptember 10. 16:03

Április elején kezdődött a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc plébániatemplom felújítása, a kivitelezők jelenleg a homlokzatot teszik rendbe. A belső terek restaurálása jövő áprilistól várható.

Írta: Osgyán Edina

 

A Bakáts téri Assisi Szent Ferenc plébániatemplom Ferencváros egyik reprezentatív szakrális épülete, bár az utóbbi években inkább az elfeketedett, erősen romló állagú homlokzata vésődött az emlékezetünkbe.

Az Ybl Miklós tervezte, 1879-ben felszentelt templom restaurálása idén áprilisban kezdődött,  jövő tavaszig tartanak a külső munkálatok. Mint ahogyan arról korábban hírt adtunk, a 2020-ban Budapesten megrendezendő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (mely a Római Katolikus egyház legjelentősebb, négyévente tartott eseménysorozata) több egyházi épület megújul, köztük kiemelt helyet kap ez az épület.

Az Ybl Miklós tervezte templom tetőzete, homlokzata is megújul az első ütemben (fotó: H.P.)

 

A római katolikus templom részleges átalakítása, restaurálása, az altemplom bővítése és a környezetrendezés közel egymilliárd forintba kerül; mintegy 1500 négyzetméternyi belső vakolatot hoznak rendbe, 5000 négyzetméteren javítják ki a külső homlokzat kő- és téglaburkolatát. Felújítják a magastetőzetet, így a harangtorony és a lépcsőházi tornyok is pikkelyes rézlemezből kialakított tetőt kapnak. Régi szépségét kapja vissza a kőlap- és terazzo padlóburkolat, acélszerkezetű üvegfödém, 60 négyzetméternyi kültéri lépcső és 11 bádogos csúcsdísz kerül a helyére a restaurálás során. A terepszint alatt monolit alépítményt alakítanak ki.

A palafedést és a bádogos munkák cseréjét már augusztusra befejezték a templom főhajója fölött. Ezt követik a mellékhajók feletti részek. A szigetelés majdnem kész, illetve az altemplom bővítményének szerkezeti és a vasbeton szerkezet építési munkái is jól haladnak. Ott jártunkkor az állványba borult épülethomlokzat egy részén már felújították a téglaburkolatot. Az első ütemet jövő áprilisig befejezik, akkor kezdődik a belső terek restaurálása. A munkálatok felelős tervezője Kruppa Gábor Ybl-díjas építészmérnök.

Jelenleg az oldalhajó tégla- és kőburkolatát tisztítják a kivitelezők

 

A Bakáts tér dél-nyugati részén már korábban is állt templom, 1822-ben szentelték fel a plébániatemplomot, amiben az 1838-as árvíz súlyos károkat okozott. Az új templom építésének szervezését az 1866-ban érkező ferences atya, Kurtz Vilmos kezdte el. Több támogató akadt, így a főpolgármester, Rottenbiller Lipót, és egyéb adományozók, például a hölgybizottmány, aminek 4000 forintot sikerült összegyűjtenie. Steindl Imre egy gótikus tervet, míg Ybl egy neoromán templom tervét adta be. Ez utóbbit választották.

   

                                  Ilyen volt a plébániatemplom erősen elkoszolódott homlokzata (Forrás: ybl.bparchiv.hu)

 

Az építkezés védnöke Erzsébet királyné volt, aki pénzzel is támogatta a beruházást. Először a 22 oszlopos altemplom készült el, melyet Szent Adalbertől kereszteltek el. Itt már az építkezés ideje alatt tartottak szentmiséket ideiglenesen. Másfél év szünet következett, ugyanis a pénz 1872-re elfogyott, s ahogyan Vizler Imre kiemeli tanulmányában, csak a városegyesítést követően, 1873-ban kapott támogatást a templomépítés ügye. A folytatásra részben a Bazilikára szánt összegből csoportosítottak át pénzt. Simor János 1879. április 24-én szentelte fel a templomot. A hercegprímás fizette az oltár építésének teljes költségét.

Az épület eredeti tervrajza (Forrás: ybl.bparchiv.hu)

 

Az épület méretei figyelemreméltóak, hiszen a templom hossza 66 méter, a kereszthajónál 21 méter. A háromhajós, latin kereszt rajzú bazilika három apszissal ellátott. A Historia Domus szerint 1882. február 28-án Munkácsy Mihály és Liszt Ferenc is meglátogatta a templomot és megcsodálták annak oltárszőnyegét. Ybl a berendezés tervezésében is részt vállalt, így ő jegyzi a főpapi karosszék, az ülőkék, a román stílusú oltárszőnyeg tervét, a sekrestye fa feszületét, a kézmosó (lavabo) egyik elemét, a keresztelő kutat, a húsvéti gyertyatartót. A berendezés egy része (padok, gyóntatószékek, persely) Thék Endre gyárából került ki, a kovácsoltvas tárgyakat, így a korlátokat, az ablakok fémkereteinek és a főkapu, a húsvétigyertya-tartót Jungfer Gyula készítette, Lotz Károly és Than Mór 18 freskója van a falakon.

Fessler Leo szobrászművész műve a szószék négy evangélistát, és a főkapu Krisztust ábrázoló szobrát. Assisi Szent Ferenc szobrát Szász Gyula készítette, majd 1927-ben Stróbl Alajos Szent Ferenc szobra került a kereszthajó északi homlokzatzára. Egyebek mellett Grantner Jenő, Káldor Aurél, Szappanos Béla munkái is láthatóak a templomban. Különösen szép Ferenczy Béni Szent Antal-szobra.

                  A ferencvárosi templom 1879-ben, a felszentelés évében (Forrás: Vasárnapi Újság, 1879 október 12.)

 

Az I. világháborúban a templomból három harangot elszállítottak ágyúöntéshez. A második világháborúban maga az épület súlyosan megsérült. Az eredeti díszítőfestés több helyen megsemmisült, akárcsak az ólomüvegek. További károk keletkeztek 1956-ban, amikor egy szovjet tankból lövéseket adtak ki a templomra. 1957-ben a károkat egy részét helyre hozták, 1979-ben cserélték a héjazatot és a főbejárat feletti díszeket, az altemplomot később restaurálták részben, akárcsak a főbejáratot vagy a keresztelő medencét. A jelenlegi felújítás a teljes épületet érinti – először a fennállása óta.

Magyarországon egyébként már rendeztek Eucharsztikus Kongresszust. Az 1938-as rendezvény volt a második világháború kitörése előtti egyik utolsó békés világesemény.

  

Ybl tervezte a neoromán stílusú templom belsejének számos elemét is, fotó: Klösz György (Forrás: FSZEK/ Budapest-gyűjtemény)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó