Múltidéző
2018. szeptember 27. 08:18

Hoepfner Guidó eklektikus, szecessziós, konstruktivista munkái, modernista törekvései jól nyomon követhetőek ma is. A legtöbb budapesti épülete ugyanis épségben maradt.

Írta: Osgyán Edina 

 

Hoepfner Guido, aki a fővárosban és országszerte számos impozáns épület tervét készítette el, Szepesváralján született 1868-ban. Eredetileg gépészmérnöknek tanult, de az első év befejezése után a budapesti Műegyetemen szakot váltott és építészmérnöki tanulmányokba kezdett.

Közvetlenül diplomázása előtt a MÁV magasépítési részlegénél kapott állást, ahol több vasúti munkát (például a temesvári vasútállomást) jegyzett, de már ekkor részt vett pályázatokon is. Így kapott megbízást 1893-ban a szabadkai Szent Rókus római katolikus templom terveinek elkészítésére. A neogótikus templom ma is vitathatatlanul a terület egyik legszebb szakrális épülete.

A Tátralomnici szálloda tervrajza  (Forrás: Magyar Építészeti Múzeum) 

 

1900 táján már Hauszmann Alajos műtermében találjuk, ahol a Királyi Vár bővítési és átépítési terveiben segédkezett. Guido irányította a most újjáépítés alatt álló, az egykori Újvilág-kert északi részén a Királyi Lovarda építését 1899-1901 között, a királyi és új főhercegi istálló, a magyar parasztház, lépcsők, vízesések és a várkerti pálmaház kialakításán is dolgozott.

A Hauszmann mellett végzett munka egy alkotótárssal is megajándékozta: nála találkozott Györgyi (Griegl) Géza (1851-1934) építésszel, akivel hasonló módon gondolkodtak az építészetről, így számos tervet készítettek közösen ezt követően.

A Királyi Lovarda épülete, melyet Hauszmann Alajossal tervezett (Fotó: FSZEK/ Budapest Gyűjtemény, 1935 körül)

 

Hogy mi jellemezte ezt a szemléletet? Miután folyamatosan tanulmányozta az új építészeti törekvéseket és az új stílusokat, azokat munkái is leképezték. Pályájában meghatározó volt a Tátrában végzett tevékenysége, annál is inkább, hogy a svájci építészet hatása terveiben megjelent, de az itt megismert angol Arts and Crafts ugyancsak.

A Kárpát-medence népi építészetét, a századaleji szecessziót ezekkel vegyítve jött létre saját, nagyon izgalmas hangja. Az ó-tátrafüredi Grand Hotel (1903–1904), a tátralomnici Palota Szálló (1903-1905) és a Csorbatói Nagyszálló (1904-1906) a legjelentősebb munkája ebben a térségben, s talán összességében is.

 

A Benczúr utca 46. szám alatti Eisele-villa 2017-es megvásárlása előtt

 

Budapesten meg kell említeni az 1909-ben tervezett, Benczúr utca 46. szám alatti Eisele-villát, amely a geometrikus szecesszió szellemes, átgondolt példája. Itt a korszellem erősen érezhető, hiszen neoklasszicista jegyek is láthatóak a helyi egyedi védelem alatt álló épületen, melyet tavaly vásárolt meg a Kertész Imre Intézet székháznak.

Mindenki ismerheti az 1912-ben kidolgozott, késő szecessziós Viktória-házat (ugyancsak közös tervük) a VII. kerület Károly körút 3/A.- Dohány utca 1/A. szám alatt. Egykor a Viktória Biztosító Társaság székháza volt, később Broadway Moziként üzemelt, ma a Belvárosi Színház otthona. A Huszár-ház helyén álló épületet a két tervező kupolával (ma már nincs meg) és manzárdtetővel látta el, homlokzata, domborművei, díszornamentikája (Margó Ede szobrász munkája) meghatározó az utcaképben.

Itt még megvoltak a kupolák a Károly körúti palotán (Forrás: FSZEK/ Budapest Gyűjtemény, 1910 körül)

                         

A Hoepfner-Györgyi tervezőpáros egyik legismertebb munkája napjainkban  (Fotó: theatre-architecture.eu)                                  

 

2012-ben kapott védettséget a Krúdy Gyula utca 12. szám alatti háromemeletes bérház, melyet Heyek Kálmánné rendelt meg az építészektől 1910-ben. Itt a szecessziós épületdíszek töredéke maradt fent, ha valaki ellátogat a házhoz, láthatja azok nyomait. Illetve van egy kevés dísz, ha felpillantunk: ilyen a harmadik emelet homlokzatán, az ablakokat körülfutó floreális ornamentika. A régi térkép alapján könnyű beazonosítani, hogy a Mária utcára néző homlokzaton több épületdísz is volt, a második emeleten például emberalakok.

A ház ma meglehetősen kopott, az architektúra viszont önmagáért beszél, ráadásul a körfolyosó acél szerkezete az Eiffel-gyár tervei szerint, Fodor Béla acélszerkezeti gyárából valók. Nagyon izgalmas az, ahogyan az ipari hangulat keveredik a szecessziós díszítéssel. 

A Krúdy Gyula utca 12. szám alatti ház szecessziós díszei jobbára hiányoznak  (Forrás: jozsefvaros.hu)

A  Mária utcai homlokzaton látható a gazdag ornamentika (Forrás: jozsefvaros.hu)

 

A harmincas években Hoepfner a konstruktivizmus jegyei szerint is alkotott, megfigyelhető volt a modernizmus saját házán, melyet historikus elemekkel látott el (II., Csévi utca 26., 1931-1932). A 279 négyzetméteres, kétszintes, hét szobás villalakás néhány éve az eladó ingatlanok közt bukkant fel. Ebből tudjuk, hogy a magántulajdonú házat a kétezres években részlegesen felújították.

Hoepfner Guido megvalósítatlan terveket is hagyott maga után, ilyen az Erzsébet tér környékének rendezésére és a városháza elhelyezésére tett javaslatai, vagy a Rimanóczy Gyulával készített gellérthegyi szálló tervpályázata, amely immár a kiforrott konstruktivizmust hozza.

Az építész számos tisztséget vitt, egyebek között tagja volt a Székesfővárosi Törvényhatósági Biztosságának, majd 1912-ben, miután megtervezte az első balatoni gyermekszállót, az uralkodó királyi tanácsossá emelte. 1917-től az Országos Középítési Tanács Tagja volt, a József Szanatórium Egyesület műszaki tanácsadója, 1918-ban pedig 3. osztályú vaskoronarendet kapott. 1929-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet alelnöke lett, 1932-től pedig a parlament felsőválasztmányi tagja. A harmincas évektől kevesebbet tervezett, leginkább ezekben tisztségekben volt aktív a világháború vége előtt, 1945. február 26-án bekövetkezett haláláig.

Címlapkép: Az egykori Viktória-palota a Károly körúton (Forrás: flickr)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó