Történelem
2018. október 29. 08:40

Tudta, hogy a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi út hamarabb elkészült, mint maga a reptér? Hetvenöt éves hazánk első sztrádája.

Írta: Domonkos Csaba

 

Budapesten az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején két repülőtér épült egymás után. Alig, hogy befejezték a budaörsi repülőteret, azonnal elkezdték a Ferihegy-pusztára tervezett nagyszabású beruházást. Itt nem csak polgári, hanem katonai és sportrepülőtér létesült volna. Az alapozást 1942-ben kezdték el, és a tervek szerint a kész repteret már 1943-ban át is adták volna, és erre az időpontra egy új út megnyitását is előirányozták. Az utat időben, 75 éve átadták, míg a repülőteret csak 7 évvel később.

A Magyar Építőművészet 1941-ben azt írta, hogy a kinézett területnek, a Vecsés és Rákoskeresztúr közelében lévő Ferihegy-pusztának egy komoly hátránya van: „A még teljesen beépítetlen és felparcellázatlan terület minden tekintetben megfelelő volt repülőtér céljaira, csupán a városközponttól mért aránylag nagy távolsága látszott kedvezőtlennek. A távolság légvonalban mintegy 12 km. Az ide kivezető Üllői út nemcsak Budapest környékének legforgalmasabb szakasza, de kispesti és pestszentlőrinci szakaszán keresztszelvényéhez képest a legjobban túlterhelt útvonal. A kijelölt hely tehát nemcsak távolság, hanem forgalmi megoldás szempontjából is kedvezőtlennek látszott”. 

A megoldás egy teljesen új útvonal kiépítése volt. Az út a Kálvin tértől Kispest határáig az Üllői úton haladt, itt azonban elvált attól. „Kispest határa előtt 300 m-rel az új repülőtéri út elhagyja az Üllői-út vonalát. Innen kezdve a repülőtérig az útvonalnak szintbeli keresztezései nincsenek. Az útvonal átlagos szélessége csak 6 m. A forgalom zavartalanságát az biztosítja, hogy csak nagy sebességű motoros járművek használhatják. A teherforgalom vagy teljesen ki volna rekesztve, vagy kétoldalt vezetett párhuzamos helyi utakra lenne terelve.”

A Gyömrői út feletti felüljáró

 

A Pesti Hírlap 1940. február 17-én adott hírt arról, hogy megkezdték az út építését. A cikk szerint az olasz autostradák mintájára épül majd 16 kilométer hosszan, és a „műúton két középső vonala gyorsjáratú gépkocsik részére készül, míg kétoldalt a teherjárművek fognak közlekedni.”

Ekkor még a teljes útépítés költségét 8 millió pengőre becsülték. A repülőtér és a hozzá vezető út építése kiemelt fontosságú volt, ezt mutatja az is, hogy gőzerővel folyt a munka, annak ellenére, hogy Magyarország is belekapcsolódott a II. világháborúba. Az építkezés fizikailag csak 1941. augusztus 4-én kezdődött, de gyorsan folyt, ennek következtében 1943-ban a Népszava már a következő címmel jelenti be az út elkészültét: „Átadták a forgalomnak az első automobil utunkat”.

Az 1943. november 5-én megjelent cikk szerint „az újonnan kiépült útszakasz teljes hossza pontosan 11 kilométer. Ebből 2.8 kilométert, mint Budapest határába eső útszakaszt, a székesfőváros építtetett a többit pedig a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium. Gyorsforgalmi útról van szó. tehát a vasútvonalaknál és uccáknál nincsen sorompó, felüljárókat és aluljárókat építettek” és „ez az út és ez az útszakasz az ország első gépjármű-, automobilutjának tekintendő”.

A teljes út költsége 9 millió pengőbe került és 100 kilométer/órás sebességre tervezték. A teherforgalomra szánt sávokat természetesen nem ekkora sebességre építették. Egyes helyeken, pl. Pestszentlőrincnél gyalogjárók is létesültek, sőt itt a gyorsforgalmi úttal párhuzamosan kerékpárút is épült.

Az úton számos híd is található, köztük az akkor 241 méter hosszú újhegyiúti felüljáró, amely 17 nyílású. Több vasútvonalat és utat is kereszteztek felüljárók, így a ceglédi vasútvonal felett átvezető 47, 4 méter fesztávú vonóvasas, alsópályás ívhíd, és a 43,45 méter fesztávú Gyömrői úti felüljáró, amely egy alsópályás merevítőtartós ívhíd.

A Szemere-telepi aluljáró

Az út tervezésében nagyon sok szakember vett részt: a tervezők között ott találjuk Sávoly Pált, az Erzsébet híd későbbi tervezőjét, Álgyai Huber Pált, a Petőfi híd tervezőjét, Mistéth Endrét, a későbbi közlekedési minisztert, aki a Kossuth híd tervezését és építését vezette le a háború után boszorkányos gyorsasággal, és természetesen a magyar gyorsforgalmi úthálózat első tervezetének kidolgozóját, Vásárhelyi Boldizsárt is. 

A gyorsforgalmi út ugyan 1943-ban elkészült, de a repülőtér csak 7 évvel később, 1950-ben nyílt meg. Az út több átépítést követően ma is gyors összeköttetést kínál Budapest belvárosa és a repülőtér között, amelynek napirenden van az ismételt fejlesztése is.  

***

Képek: Magyar Építőművészet 1944/67-80 oldal: Vásárhelyi Boldizsár: A ferihegyi repülőtérre vezető út, ill. Pesti Hírlap Képes Melléklete 1943 november 8.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó