2018. november 5. 10:03

Nyolc évvel a nagy felújítás után talán végre megnyílhat a Gellért-hegy aljában fekvő Rác Fürdő: most bemutatjuk a fürdő hosszú, kalandos történetét.

Írta: Filepkó Dominik

 

Még szeptemberben döntött arról egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. közel 2,5 milliárd forintos hitel felvételével hozzáláthat a már lassan nyolc éve helyreállított Rác Fürdő ismételt felújításához, valamint megnyitásához (az elmúlt 8 év alatt bekövetkezett amortizáció miatt van szükség az ismételt felújításra). De még mielőtt a fürdő jövőjével foglalkoznánk, nézzük át a múltját!

A középkori források megemlítik, hogy előbb Luxemburgi Zsigmond király alatt, majd Mátyás király uralkodásának idején is működött fürdőház ezen a helyen. Mint a budai fürdők többségét, úgy ezt is a török hódoltság idején kezdték el építeni. A XVI. század végén már állt a nyolcszögletű kupolacsarnok. A török uralom alatt Kis fürdő néven vált ismertté.

Buda várának 1686-os visszavételét – meglepő módon, mivel kereszttűzben állt – épségben vészelte át. A XVIII. század folyamán Budának ezt a részét szerbek népesítették be, így a fürdőt is elkezdték a szerbek régi népi elnevezése után Rácz fürdőnek nevezni (a városrészt pedig Tabánnak). Az évszázad második felében jelentősen átalakították a fürdőt. „Budán ugyan a kénköves meleg fürdők, melyek egynéhány esztendők óta kicsinosíttattak, különös emlékezetet érdemelnek: ú. (úgy) m. (mint) a Császár fürdő (…) a Rácz fürdő, a Rudas fürdő” – írják 1827-ben. A XIX. század közepén, 1850-ben a fürdő a császári kamara tulajdonába került. 

A Rác Fürdő alaprajza az 1860-as évekbeli átépítések után (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)

 

1860-ban az épületet Heinrich Johan Nepomuk (magyarosan Heinrich Nepomuk János) dr. vette meg. A doktor egyik barátja volt a korszakban már híres építésznek számító Ybl Miklós, így őt kérte fel, hogy tervezze meg a fürdő átépítését. A munkálatok két fázisban végezték el: 1864-1865-ben, illetve 1869-1870-ben. 

Az első ütemben a meglévő részek átalakítása mellett két új kupolacsarnokot is megépítettek. A kupolacsarnokokban felülvilágítós megoldást alkalmaztak, a meleg medence mellé pedig gőz-  és kádfürdők, valamint kiszolgáló egységek is kerültek. Továbbá elkészült egy kisebb kupolacsarnokos női fürdő is zuhanyzókkal és kiegészítő medencékkel együtt. Noha az 1860-as évek közepére Ybl mester már túl volt a romantikus korszakán, mégis ezt a stílust használta a megrendelő Heinrich doktor kedvéért. Nem utolsó sorban a romantikus stílusjegyek jobban passzoltak a török építészethez. Így nem csoda, hogy a fóti templomon és a Múzeum körúti Unger-házon megszokott motívumok köszönnek vissza a Rác fürdő 1864-1865-ben át-és felépített részein. Viszont az 1869-1870-es hozzáépítések a korstílusnak megfelelően neoreneszánsz jegyeken viselnek magukon. Így például itt már nincsenek csipkézett boltívek és megjelennek a domborművek. Igazodva a fürdő stílusához, Ybl Miklós a kazán magas kéményét egy minaretnek „álcázta”. Továbbá kialakította az ún. Flóra fürdőt, amely stílusában a az ókori római thermák (melegvizes fürdők) hangulatát idézi meg. 


Korabeli ábrázolások a fürdő belsőjéről (Heinrich Johan Nepomuk: Raitzenbad in Ofen, Lipcse 1873.)

 

A korabeli lapok hatalmas rajongással és lelkesedéssel írták meg, hogy a főváros milyen nagyszerű fürdővel gazdagodott. „Oly hely ez, mely a fővárosnak igazi díszére szolgál, mert nem hisszük, hogy Európában léteznék ennél fényesebb és célszerűbben berendezett gőzfürdő (…). Az első nagy fürdőhelyiség egy kerek kupolás terem, egész templomszerű impozánsággal, oldalt oszlopos ívekkel, fenn faragványokkal, a talaj fényes és mozaikszerű, középen egy meleg medence csillagos lépcsőzettel (…)” – írta az egyikük. Továbbá kiemelték, hogy a fürdő megfizethető, így minden polgár évezheti a szolgáltatásait. 

A Rácz Fürdő az 1890-es években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

 

Ezt követően a fürdő életében nem történet sok változás. A XIX. század végén lebontották a harmadik emeletet. 1931-ben a Rácz Fürdő felvette államalapító Szent István király fiának, Szent Imrének a nevét, ezzel tisztelegve a 900 éve elhunyt szentéletű herceg előtt. Három év múlva, 1934-ben hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánítotték, ugyanis a fürdő karsztvize többek között kalciumot és magnéziumot is tartalmaz. Ez a víz pozitív hatással van az ízületi bántalmakra, gerincbetegségekre, porckorongproblémákra, keringési zavarokra, továbbá az asztmás megbetegedések kezelésére is tökéletes. A harmincas évek végén, negyvenes évek elején a főváros jelentős projektbe kezdett bele: a Tabán helyén egy modern fürdővárost álmodtak meg, amely elsősorban a Gellért, a Rudas, a Király és a Rác (Szent Imre) Fürdőkre támaszkodott volna. Ennek első ütemeként felszámolták a Tabánt, sőt. Még a Döbrentei téri Pazar bérpalotákat is lebontották. De közbeszólt a történelem, ugyanis kitört a második világháború és így pénzhiány miatt el sem kezdődtek az építkezések. 

A Rác (Szent Imre) Fürdő 1940-ben (Forrás: Fortepan)

 

Budapest ostroma alatt a fürdő jelentősen megsérült. A háborút követően állagmegóvó felújítást kapott, majd ismét kinyitotta kapuit. 1963-ban ismét bezárták, ugyanis az új Erzsébet híd és a Hegyalja út összekötése miatt lebontottak egy igen jelentős, de sérült részt. Két év múlva, 1965-ben ismét megnyitott és várta vendégeit egészen 2002-ig. 

A sérült Rác Fürdő 1945-ben, előtérben a Szent Demeter ortodox templom (Forrás: Fortepan)

 

1994-ben a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a környék rendezési tervét, majd 1998-ban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. felkérésére elkészültek a Rác fürdő fejlesztési tervei. A Közgyűlés végül 2002-ben fogadta el a fürdő rekonstrukcióját és a hozzá építendő szálloda építési tervét. Ennek értelmében ugyan ebben az évben bezárt a fürdő és megkezdődtek a munkálatok. A rekonstrukciós tervek értelmében Ybl Miklós tervei, valamint korabeli írásos és vizuális dokumentumok alapján állítottak helyre mindent a fürdőben. Így az 1960-as években értelmetlenül lebontott épületrészeket is újraépítették. Ennek köszönhető, hogy olyan belépni a fürdőbe, mintha a XIX. századba tértünk volna vissza. A fürdő melletti 40 szobás, öt csillagos szállodát, ugyanakkor XXI. századi posztmodern stílusban építették fel. 

A fürdő belülről 2014-ben (Halász Csilla-Őrfi József-Viczián Zsófia, Ybl összes, 2014, Fotó: Timár Sára)

 

Noha már 2010-ben elkészült a fürdő felújítása, a tulajdonviszonyokat még csak most sikerült rendezni. Ugyanis 2002-ben még magántőke bevonásával kezdték el a felújítást, ami a későbbiekben komoly jogi huzavonát eredményezett a befektető magánszemély és a főváros között. Ennek is tudható be, hogy már 8 éve nem sikerül megnyitni a fürdőt, amelyben az idő előrehaladtával egyre több kár keletkezik (leamortizálódik). De idén már döntés született, amelynek értelmében a főváros tulajdonában marad a Rác Fürdő, valamint idén szeptemberben döntött arról a Fővárosi Közgyűlés, hogy ismét felújítják az épületet, majd jövőre (2019-re) remélhetőleg megnyitják ezt a gyöngyszemet. 

 

A nyitókép forrása: Halász Csilla-Őrfi József-Viczián Zsófia, Ybl összes, 2014, Fotó: Timár Sára)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó