2018. november 9. 09:51

A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.

Írta: Osgyán Edina

 

A Gellért-hegy parkosításának ötlete a XIX. század közepére datálható, a hasznosítás két eltérő koncepciót képviselt: az egyik egy nemzeti emlékhely kialakítását szorgalmazta a területen, a másik pedig a főváros fürdőváros jellegét erősítette volna, turisztikai-kereskedelmi szempontokat is figyelembe véve. 

Ez utóbbit követte Hein János kertész és Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc építészek csapata, akik 1897-98-ban egy pálmakert tervét nyújtották be a fővároshoz. Az elgondolás egy nagyon impozáns létesítményt mutatott be, bár nem volt teljesen eredeti, ugyanis a frankfurti pálmakert nyomán készült. Csepely-Knorr Luca tájépítész tanulmányából tudjuk, hogy a frankfurti előkép mellett a kert sok hasonlóságot mutatott a sydenhami Crystal Palace parkkal, és több más angliai előkép is felfedezhető a munkában.

A park helyét a kertépítészek a Sáros fürdővel szemben, a hegy déli oldalán jelölték meg. Kapuját a Ferenc József híd hídfőjétől húszlépésnyire helyezték el, ahonnan egy széles lépcső a zeneterasszal kialakított főépületbe vezette volna a látogatót. Koncertépület, kávéház és étterem is tartozott Hein és Schikedanzék építményéhez. A pálmaház – vagy ahogyan az alkotók elnevezték: kristálypalota – a koncertépület mögött állt volna, mintegy a teljes létesítmény központjaként.

A kristálypalota köré kisebb alapterületű és alacsonyabb üvegházakat, fedett sétacsarnokokat terveztek. Az egyes teraszokon különböző formavilágú kerteket képzeltek el: rózsakert, liliomkert, mór kert, valamint a magyar kerti növényeket felsorakoztató házi kert.

                A tervezett pálmaházat és parkot a Ferenc József híd budai végétől húsz lépésnyire helyezte volna el Hein és Schikedanz (Forrás: FSZEK - Budapest Gyűjtemény)

 

„Én a parkot nem képzelem szokásos alakjában, mint egy egységes összekomponált tájképet, hanem mint egy conglomerátusát sok kisebb alakban és megalkotásukban különböző kerteknek” – írta Hein a tervekre vonatkozó dokumentációban.

A magasabb teraszokra Hein szőlőlugasokkal kialakított olasz kerteket képzelt el, amelyek a sziklákhoz kapcsolódtak. Itt magyar borokat vásárolhattak volna a látogatók. Szökőkutak, vízesések is szerepeltek az elképzelésben, valamint tenisz- és futballpálya, játszótér is, utóbbi télen korcsolyapályává lett volna alakítható.

Ilyen lett volna a gellért-hegyi pálmakert és épületeinek alaprajza (Forrás: Kertészeti Lapok)

 

Hein és Schikedanzék célja a kertészet népszerűsítése volt, de a koncepció leírása szerint az itt kínált programok egészséges és erkölcsnemesítő célt is szolgáltak – mutat rá Csepely-Knorr. A szakma felvirágoztatása is szem előtt volt, ugyanis a kertészeknek lehetősége nyílt volna az újdonságok bemutatására, kertészeti kiállítások és kertünnepélyek szervezésére.

Hein a művészet műhelyének nevezte meg a létesítményt. „Nem az a kérdés, hogy természetes kert vagy geometrikus kert, görbe utak vagy egyenes utak, nem is az: mi a divatos és mi nem, hanem: hogyan kell a modern kertnek megalkotva lenni, hogy a mi mai életszükségleteinknek, a mi megváltozott viszonyainknak megfeleljen?”

                                   Az előkép: a sydenhami Crystal Palace parkkal (Forrás: London News)

 

Ugyan Hein és Schikedanzék javaslata papíron maradt, ötletük jól mutatja a korszak kertépítészeti szokásait, mely a formai megoldások helyett a funkcionális sokféleségre törekedett.

A Gellért-hegyen létesített park és szórakozóhely ötlete később is előkerült, így Gelléri Mór 1912-ben függőkertekkel, koncertteremmel, akváriummal, vízesésekkel kialakított komplexumot javasolt a hegyoldalba, melynek alapja egyértelműen Hein és Schikedanz századvégi, modern terve volt.

***

Nyitókép: a Pálmakert látképe (Kertészeti Lapok)

 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó