2018. november 18. 18:31

A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a 2. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.

Lovas Dániel írása a Liget Budapest blogján

 

A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a 2. világháborúig. A tavasztól késő őszig tartó ligeti szezonokban kora reggeltől estig zeneszó mellett zajlott az élet. Telente pedig a nyüzsgő korcsolyapálya környékén messziről hallatszott a népszerű melódiákat játszó katonazenekarok harsogó muzsikája. Térzene a zenepavilonok körül, szabadtéri szimfonikus koncertek, operett előadások, zenés darabok a színházakban, cigányzene, jazz a mulatókban, ricsajos zenebona a vurstli bódéiban és a cirkuszi előadásokon. Katonazenekarok, amatőr dalárdák, jazzbandák, virtuóz cigányprímások és istenített primadonnák – békésen megfért egymás mellett ezerféle zenei stílus. A populáris, szórakoztató zenei produkciók mellett meglepően gyakran hangzottak fel magas művészi színvonalú előadások is a különféle ligeti helyszíneken. Ezúttal olyan hazai és külföldi fellépőket mutatunk be a Városliget gazdag zenei történetéből, akik nemcsak saját korukban voltak népszerűek, hanem művészi kvalitásaikat az utókor is magasra értékeli.

A koncertek, zenés rendezvények népszerűsége a 19. század elejétől kezdve töretlen volt. A legtöbb érdeklődőt – és egyben szereplőt – vonzó zenei események közé tartoztak az eleinte a szabadban, majd 1885 után az Iparcsarnok hatalmas belső terében rendezett országos dalárdaünnepek, több ezer résztvevővel (1)

A Városliget zenei életének rangot adó művészek sorát az Európa-szerte ismert magyar zenész, Liszt Ferenc (1811–1886) nyitotta meg. Fellépése 1856-ban különleges eseményhez kötődött: a Hermina hercegkisasszony, József nádor fiatalon elhunyt leánya emlékére, közadakozásból emelt kápolna felszenteléséhez. Az európai zene első szupersztárjának fellépését a városligeti templomavatón lelkesen fogadták a megjelentek. A korabeli beszámoló szerint a Scitovszky János hercegprímás által celebrált nagymisén „a zene-világ királya s hazánk ebbeli büszkesége, dr. Liszt Ferenc a szívet és ideget átható ’Vocal' miséjét személyes vezénylete alatt adta”. Későbbi budapesti tartózkodásai alatt Liszt szívesen gyakorolt a Hermina-kápolna szép hangú orgonáján, de városligeti fellépést többé nem vállalt.

Márványtábla őrzi a templomavató mise vezénylésének emlékét a Hermina-kápolna falán (balra), a jobboldali képen pedig Liszt Ferenc városligeti fellépése idején, 1856-ban, Wilhelm von Kaulbach festményén (2)

Néhány évtizeddel később, az 1890-es években a magyar írók és újságírók Otthon Köre már egész sor rangos résztvevővel rendezett nagyszabású jótékonysági koncertet az Iparcsarnokban.Az ország tűzkárosultjainak megsegítését célul tűző, jótékonysági hangverseny fellépői voltak a korabeli újság tudósítása alapján: „Splényiné-Blaha Lujza báróné; a budai dalárda, Erkel Sándor karnagy, filharmóniai társulat, Goldmark Károly zeneszerző hazánkfia, Prevost Henrik operaénekes és Sauer Emil zongoraművész.”  Az egyik legrangosabb fellépő, a keszthelyi születésű Goldmark Károly (1830–1915) Bécsben élt, és a császárvárosban szerzett magának hegedűművészként és zeneszerzőként nemzetközi hírnevet. Az Ország-Világ című lap azt is hírül adta, hogy „az Iparcsarnokban rendezendő nagy elite-hangversenyen a fővárosban időző arisztokrácia teljes számban lesz jelen. József főherceg őfensége a nagy hangversenyen valószínűleg családjával együtt szintén jelen lesz.” Egy héttel az elit hangverseny után szabadtéri sétáló koncertet is tartottak az Iparcsarnok előtti korzón, katonazenekarok és cigányzenészek részvételével. Amint a már idézett lap írja: „Balogh Károly, Radics Béla, Rácz Pali, Berkes Béla és Bandi Marci prímások az Otthonban megjelentek és a tüzkárosultak javára készséggel megígérték díjtalan közreműködésüket.”

A kor egyik legismertebb bécsi zenésze, Goldmark Károly (balra), jobbra pedig a fővárosi korzó zenepavilonja, háttérben a rangos hangversenyhelyszínnek számító, több ezer hallgató befogadására alkalmas Iparcsarnokkal (3)

A kezdetben rendkívül népszerű Ős-Budavára, egy évtizeddel a mulatónegyed megnyitása után, hanyatlásnak indult. Tulajdonosai minden eszközt bevetettek, hogy visszacsalogassák az elpártoló közönséget. Többek között külföldi énekeseket szerződtettek az opera és a musical világából. Az Ország-Világ című lap 1907-ben képes tudósításban adta hírül, hogy „Frederiko Barbalogna olasz operaénekes a milánói Scala-színházból, esténkint nagy sikerrel lép fel Ős-Budavára variéte-szinpadán.” Egy évvel később, 1908-ban pedig arról jelent meg képes hír a Tolnai Világlapjában, hogy Lillian Hoerlein, Amerika legelső szubrettje az Amerikai Park sztárja, akit 20 ezer korona havi fizetéssel szerződtettek az új nyári mulatóba. Ős-Budavára felett ekkorra már eljárt az idő, csődöt jelentett és bezárták. Helyét a korszerűbb Amerikai Park, majd az Angol Park vette át. A külföldi zenei nagyságok vonzerejét, elődjéhez hasonlóan, az új mulatóhelyen is igyekeztek felhasználni a közönség becsalogatására. Ezeknek az egykori celebeknek a neve azonban mára feledésbe merült. 
 


Frederiko Barbalogna olasz operaénekes portréja a városligeti fellépését beharangozó újságban (balra), a középső képen Lillian Hoerlein kisasszony, akit némi túlzással Amerika legelső szubrettjeként mutatott be a főváros közönségének a korabeli sajtó, jobbra pedig az Új Ős-Budavár néven is reklámozott Amerikai Park egyik pavilonja (4)

A Városliget legrangosabb, állandó szimfonikus zenekara az Állatkertben működött 1912-től. Az 1866-ban megnyitott intézményben kezdettől fogva rendeztek szabadtéri koncerteket, eleinte főként katonazenekarok közreműködésével.  A főváros tulajdonába került Állatkert, 1912-es újranyitásától kezdve, megalapította saját szimfonikus zenekarát. Az új együttes első karmesterének a lübecki születésű Wieschendorff Henrik fagottművészt szerződtették a Magyar Királyi Operaházból. Ő állította össze a zenei programot és az állatkerti hangversenyek többségét személyesen dirigálta. Időnként azonban vendégkarmestereket is meghívott. A neves fellépők közül kiemelkedik egy később világkarriert befutó zenész, aki 1914-ben állt az állatkerti zenepavilon pulpitusára és közönségsikert arató koncertet adott. Reiner Frigyesnek (1888–1963, külföldön: Fritz Reiner) hívták a még csak 26 esztendős, rendkívül tehetséges, budapesti születésű művészt. Akkoriban a szász királyi udvari opera karmestereként működött Drezdában, később pedig a New York-i Metropolitan Opera karmestereként, a pittsburghi, majd a chicagói szimfonikusok zeneigazgatójaként vált világhírűvé. Bartók Béla utolsó, New York-i pódiumszereplésén is ő vezényelt 1943-ban.
 


A Székesfővárosi Állatkert szimfonikus zenekara az állatkerti zenepavilonban, (balra), jobbra pedig a világkarriert befutó karmester, Reines Frigyes 1914-ben, városligeti fellépése idején (5)

Az állatkerti szimfonikusok a háborús idők nehézségei miatt feloszlottak az 1. világháború végére. Néhány évnyi szünet után azonban újraéledt a rendszeres városligeti koncertélet. A Székesfővárosi Zenekar 1923-tól rendszeresen fellépett az Állatkertben, majd ingyenes koncerteket adott az Iparcsarnok előtti zenepavilonban is. Rögtön az első évadban félszáz állatkerti szabadtéri hangversenyt tartottak. Tódult a zeneszerető fővárosi közönség. A siker akkora volt, hogy a Magyar Rádió 1924-ben az Állatkertből sugározta első élő koncertközvetítését. A Bor Dezső karnagy által vezetett együttes sok neves szólistát, énekest is kísért a városligeti szabadtéri koncerteken. Az állatkerti koncertsorozat egyik kiemelkedő eseményére 1927. augusztus 22-én került sor. Ekkor rendezték meg Alpár Gitta (1903–1991) opera- és operetténekes búcsúhangversenyét abból az alkalomból, hogy a művésznő a berlini Staatsoperhez szerződött. Ez alkalommal Verdi: Rigoletto című operáját adták elő hangversenyszerűen. A zenekart Ábrányi Emil vezényelte. Az opera énekes előadói - az est főszereplőjének számító Alpár Gitta mellett - Antal Károly, Laurisin Lajos, Ábrányi Margit, Lakatos Sándor, Kertész Ödön és Vermes Jenő voltak. Alpár Gitta később, a berlini Staatsoper tagjaként énekelt Európa neves operaházaiban is, mindenütt osztatlan sikert aratva. Életművéért nem sokkal halála előtt, 1987-ben, Berlinben a Golden Band kitüntetést vehette át.
 


Néhány évvel a városligeti búcsúkoncert után, 1932-ben Alpár Gitta énekel egy németországi szabadtéri koncerten (6)

A sokáig amatőr zenészekből álló Székesfővárosi Zenekar a két világháború közötti években – elképesztő teljesítményt nyújtva – 815 szabadtéri hangversenyt tartott a Városligetben. A nyári ingyenes hangversenyek másfél évtizedes sorozata az Iparcsarnok előtti zenepavilonban, úttörő kezdeményezésnek számított Budapest zenei életében. Ezrek hallgatták alkalmanként mély csendben, áhítattal a klasszikus zeneirodalom gyöngyszemeit. A zenekart vezénylő vendégkarmesterek és a koncerteken fellépő szólisták között sok ismert névvel találkozhatunk. 1932. július 19-én például Ferencsik János (1907–1984) vezényelte a zenekart. Az ingyenes szabadtéri koncerten operarészleteket adtak elő, Sebők Stefi énekesnő közreműködésével.
 


A Székesfővárosi Zenekar 1933-ban az Iparcsarnok előtti zenepavilonban rendezte fennállásának 1000. hangversenyét (balra), jobbra rádiófelvétel vezénylése közben Ferencsik János, aki ifjú karmesterként rendszeresen fellépett a Városligetben (7)

A ragyogó koncertek sorát lehetne még folytatni, de ne feledkezzünk meg a városligeti színházakban zajló zenei életről sem. A Liget fénykorában rengeteg zenés színdarabot játszottak a tucatnyi kisebb-nagyobb színházban. A legnépszerűbbek az operett előadások voltak. Az 1935-től Erdélyi Mihály vezetésével működő Erzsébetvárosi Színházban (az egykori Városligeti Színkör épületében) egy-egy teltházas operett-előadáson 885 néző tapsolt az énekes-táncos színészeknek. Közöttük olyan hírességeknek, mint Honthy Hanna, Jávor Pál, Somogyi Nusi, Kiss Manyi, ifj. Latabár Árpád és Latabár Kálmán. A színház 1944. november 30-án tartotta utolsó előadását.
 


Előadásra gyülekeznek a nézők a fényreklámokkal kivilágított városligeti színházépület bejáratánál az 1930-as évek második felében (balra). A jobboldali képen: Jávor Pál volt Honthy Hanna partnere Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt című operettjében. Valódi szenzációnak számított, amikor a magyar operett nagyasszonya és a legendás magyar filmsztár együtt énekelt az Erzsébetvárosi Színház színpadán, a Városligetben (8)

A 2. világháború bombázásai során a városligeti zenepavilonok – és jórészt a színházak is – megsemmisültek. A háború után az Állatkertben szabadtéri színpadot építettek a zenepavilon helyett, ám gyorsan kiderült, hogy a működtetése nem gazdaságos az intézmény számára. A zenei előadások az 1950-es években megszűntek, az állatkerti színpadot lebontották. Több évtizedes szünet után, a kilencvenes évek közepén, a Budapesti Fesztiválzenekar emlékezetes koncertje bizonyította, hogy van létjogosultsága a városligeti hangversenyéletnek. 2002 óta rendeznek ismét rendszeresen szabadtéri zenei programokat Zenés állatkerti esték címmel. Ezzel együtt is régi hiányt pótol a japán Sou Fujimoto tervei alapján épülő Magyar Zene Háza. Az új intézményben a zene sokszínű világával ismerkedhetnek majd a látogatók, a szabadtéri színpadán pedig újraéledhet az egykori városligeti szabadtéri koncertek hagyománya, amelyeken időről időre a zenei élet felejthetetlen nagyságai is felléptek.
 


Az épülő Magyar Zene Háza látványterve (9)

Képek forrása (a külön nem jelölt fotók a szerző archívumából, illetve magángyűjteményekből származnak): (1/1) Vasárnapi Újság, 1865. 448. oldal (1/2) Jantyik Mátyás rajza, Vasárnapi Újság, 1892. 35. szám (2/1) Vasárnapi Újság, 1865, 44. szám, acélmetszet Myskovszky V. rajza után (2/2) Wilhelm von Kaulbach festménye, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont / Wikimédia (3/1) oszk.hu (3/2) Képes postai levelezőlap, Wikipédia (4/1) Ország-Világ, 1907. 518. oldal (4/2) Tolnai Világlapja, 1908. 23. szám, 876. oldal (5/1) Élet a régi Városligetben, 2013. 100. oldal (5/2) Mi újság az Állatkertben?, 1914. július 10. (6) Bundesarchiv, Bild 102-13780 / CC-BY-SA 3.0, 1932 (7/1) Bor Dezső Emlékkönyv, Bp., 1998 (7/2) Fortepan / Szalay Zoltán, 1964 (8/2) Wikimédia (9) ligetbudapest.hu


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó