Múltidéző
2018. november 21. 11:56

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

Írta: Domonkos Csaba

 

A Duna-parti városok tudatos fejlesztésének logikus lépése volt, hogy a két, illetve Óbudával három önálló várost, Buda és Pest szabad királyi városokat és Óbuda mezővárost egységes magyar fővárossá egyesítsék. Akkoriban ugyebár még nem csatolták Budapesthez Újpestet, Csepelt, Nagytétényt, a Rákos patak menti településeket és Erzsébetvárost, azaz az egyesített Budapest jóval kisebb volt a mai városnál.  

A városok egyesítését az 1872. évi XXXVI. törvénycikk 1§-a mondta ki: „Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margit-sziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesittetnek.” Az nem volt kérdéses, hogy az egyesült várost Budapestnek fogják hívni. 

A Budapest nevet a korábban használt Pest-Buda helyett Széchenyi István találta ki. Elsőként 1831-ben írta le a Világ című művében a Budapest szót, de úgy mintha egy angol ismerőse javasolta volna. A Világban egy fejezet, a „Töredékek egy angol leveleibül” olyan, mintha egy angol úr írta volna levélként egy magyar hölgynek, és ebben olvashatjuk a következőket: „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” (Világ 59. oldal); pár oldallal (516. oldal) később: „Észrevehetéd: én Budapest szóval éltem Buda helyett; okom ez vala: Magyarországban lévén nem kis féltékenységet (jealousy) vettem észre Buda és Pest között; egy fővárosnak kellene ezeknek lenni, nem kettőnek; egy, és nem megoszlott ellenmondó szivnek.”

Széchenyi nem az ekkor is már dinamikusan fejlődő Pestet és nem is az ősi királyi székhelyet, Budát javasolta fővárosnak, hanem a kettőből létrejövő egységes Budapestet.

Az idézett könyvrészletből az is kiderül, hogy a Budapest – Bukarest névhasonlóság nem véletlen, valamennyire tudatosan játszott rá Széchenyi a két név összecsengésére. A név ilyen kialakulásában a térképeknek is lehetett szerepe, hiszen a hagyományos, északi tájolású térképeken Buda és Pest a városok sorrendje, így a nevek térképre nyomtatásakor is így, Buda – Pest jelennek meg a városok nevei. 

A Budapest név ezután kezdett terjedni, egyre többen használták. A Hasznos Mulatságokban 1831. augusztus 31-én még Buda-Pest formában olvashatjuk, de a Vörösmarty Mihály által szerkesztett Tudományos Gyűjtemény 1831/12-es számában Kiss Endre „Nemzeti Játékszín Honi fölemelkedésünk segéde” című értekezésében már a Budapest szót használja. 

Budapest címere 1873-tól


Az 1840-es években Széchenyi fejében még számos más ötlet is felmerül, mi legyen az egyesített városoknak a neve. A Jelenkor 1841. január 9-i számában a Budapest rovatcím (!) alatt olvasható: „Vannak, kik Pest nevét izlési tekintetből »Honderű« szép hangzatúvá szeretnék változtatni”, de felmerült az Etelvár, a Hunvár vagy a Dunagyönygye is. Ennek az lehetett az oka, hogy németül és angolul a „Pest” szó pestist jelent, de végül a Budapest honosodott meg és terjedt el. A név nemcsak egyre több szerzőnél vált elfogadottá, hanem a pest-budai székhelyű szervezetek is budapestiként határozták meg magukat, így pl. az 1845-ben megalakult Budapesti Alagút Társulat, amely a budai váralagút megépítésére jött létre. 

1848. március 15-én a 12 pont második pontja is úgy szól: „Felelős ministeriumot Buda-Pesten”.

1849-ben rendeletileg Szemere Bertalan miniszterelnök elrendelte Budapest létrehozását, de ezt az új rezsim 1850-ben érvénytelenítette. A kiegyezés után az új magyar kormány célja egyértelműen egy európai mércével is számottevő, önálló főváros létrehozása volt, így tudatosan készítették elő a városegyesítést.

A pénzügyi alapot a városfejlesztésre az 1870. évi X. törvénycikk szolgáltatta, az egységes, tervezett városfejlesztést a szintén 1870-től működő Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 1873 januárjától pedig egy 34 tagú bizottság dolgozott a részletek kimunkálásán. 1872-ben megtartották a választásokat, megalakult a közgyűlés, megválasztották a főpolgármestert, és ez után, 1873. november 17-én megalakult Budapest, akkor még csak 10 városrésszel, azaz kerülettel.

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A kötőjeles írásmód szebb lenne. (A kötőjel a Lánchidat szimbolizálná.) Tehát 'Buda-Pest' úgy ahogyan néhányszor a reformkorban írták. Itt 4-4 betű összekötve egységet ad.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó