Örökségünk
2019. január 5. 17:49

Különleges felüljáró rekonstrukcióját jelentették be a napokban: a Flórián tériét. Ez a felüljáró jól példázza az '70-es és '80-as évek városfejlesztési gondolkodását, amikor is gyakorlatilag egy autópályahidat építettek egy történelmi jelentőségű ókori és középkori rommezőre.

Írta: Domonkos Csaba

 

A most negyven éves óbudai, Flórián téri felüljáró kis túlzással autópálya-csomópont, ami egy római épületegyüttesre épült.

Gondolkodjunk el egy kicsit ezen a tényen. Egy turizmusra kifejezeten építő főváros kiemelt helyén római kori épületek maradványai kerülnek elő. Igaz, ez nem a Forum Romanum vagy a Colosseum, hanem egy római leginarius tábor, benne egy nagyméretű fürdővel. A jelentős romok ellenére a döntéshozók nem múzeumot, hanem egy négysávos felüljárót építenek föléje. 

A Flórián tér 1968-ban (Fotó: Fortapan)


Az 1960-as évek végére kialakuló közlekedési igény előtérbe helyezte a Hungária körút nagykapacitású úttá való fejlesztését, ahogy erről a PestBuda oldalain is már olvashattak. Az 1970-es években ugyan lekerült a napirendről a két szintű autópálya-körgyűrű, de a széles út és ezzel együtt az Árpád híd bővítése továbbra is a tervek között szerepelt.

1979-ben döntött az Állami Tervbizottság a híd jelentős szélesítéséről és ehhez kapcsolódva a Flórián tér közlekedési fejlesztéséről. A beruházást az sem akadályozta, hogy a Flórián áruház építésekor, 1979 májusában római kori romokra bukkantak a beruházás tervezett területén. A döntéshozók pontosan tisztában voltak azzal, hogy mi van itt, hiszen már a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság 1979. március 14-i ülésére készül előterjesztésben a tanácstagok olvashatták: „Az 1778-ban megkezdett, majd 1869-ben és 1930-ban, továbbá 1973-1977 között kiásott falmaradványok, régészeti leletek alapján nyilvánvalóvá lett, hogy e helyen már a római korban egy nagyszabású középület, katonai fürdő állott. Ennek az alkotásnak a térrendszere csaknem teljes egészében fennmaradt.”

Ha ez nem lenne elég, az előterjesztésben később az alábbiak szerepelnek: „A római-kori műemléki értékek mellett e területen számos országos jelentőségű középkori épület romjait is feltárták. Ezek közül mindenekelőtt a királynői vár XIII.-XIV. századi falai, várárka jelentős műemléki terület.”

Azt, hogy mi határozta meg az ez után következetteket, jól leírja Ágostházy László a „A Flórián téri közlekedési csomópont építészeti és műemlékhelyreállítási munkái” című, nagyon részletes tanulmányában, amely a Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 című tanulmánykötetben jelent meg. A tanulmányból kiderül, hogy eredetileg egy sokkal nagyobb szabású aluljárórendszert képzeltek el, ahol az előkerült romok jobban láthatók, ám ahogy a tanulmány írója írja: „Annak ellenére, hogy mindenki előtt nyilvánvaló volt az a tény, hogy ezt a csomópontot csak úgy szabad létrehozni, hogy abban érdemi szerep juthasson az antik maradványoknak, az eredeti elképzeléseket alaposan megváltoztatták az anyagi lehetőségek”.

Eredetileg egy olyan hatalmas aluljárórendszert képzeletek el, amelyben nem csak a romokat lehetett volna bejárni és megismerni, hanem üzletek, vendéglátó létesítmények is helyet kaptak volna, azonban beruházási javaslat jóváhagyását követően már csökkentett – gyakorlatilag a mai felül- és aluljáró rendszert tartalmazó – tartalommal készült el az engedélyezési dokumentáció. A régészek keze pedig meg volt kötve, mert „a Flórián téren végzett műemlékes munkáknál ezek (a régészeti feltárás elsősége, és ez alatt a munka szüneteltetése - DCS) a szempontok nem érvényesülhettek; itt ebben is igazodni kellett a forgalmi nagyberuházáshoz. Ennek pedig rendkívül feszes tempója, kötött pénzügyi és időbeli keretei voltak”.

A Flórián tér közvetlenül az építkezések előtt, 1981-ben (Fotó: Fortepan) 


A régészek, a múzeumi szakemberek és a beruházás tervezői ebben a szűk keretben dolgoztak: mivel a híd és a Szentendrei út vonalai adottak voltak, a forgalmat ott kellett elvezetni és a romokat sem lehetett arrébb vinni. Megpróbáltak kialakítani egy olyan csomópontot, ahol az előkerült romokat is be tudják mutatni, és a forgalom is megkapja a maga felüljáróját, illetve aluljáróját. 

A Flórán téri római romok is áldozatául estek a XX. század utolsó harmadát meghatározó közlekedési szemléletnek, azaz annak, amely szerint az autós forgalom számára minél több lehetőséget kell biztosítani. 

A mostani tervekben a meglévő felüljáró rendbehozása szerepel csak. Az alatta lévő rommezőről a hírekben nincs szó. Budapest mai közlekedési rendszerében arra nincs mód, hogy ezt a felüljárót elbontsák és a helyén egy olyan turisztikai látványosságot alakítsanak ki, amelyet a hely megérdemel. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, alapjaiban kellene a budapesti forgalmat átszervezni. 

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


As usual, great post. You keep amazing me with your content design and layout.


Itt van az a pont ahol én, a Magyar Patrióták Közösségének tagja felemelem az ujjamat és azt mondom, hogy ennyi elég. Amit feltártak és ami most látható, annyi elég.
Ezzel a szemlélettel Róma felét le kellene bontani! Például Nero palotája a Piazza Navona alatt rejlik..
Ráadásul pont a híd megépítésekor tártak fel egy csomó emléket és azokat ott meg is lehet tekinteni. Ezt tudtuk megmenteni, többet nem. A fél várost mégsem lehet elbontani valamilyen régi térkép alapján.


Rómaiak... :
- alapítóik vad állatok által nevelődtek fel (még tejükből is táplálkoztak)
- mindenhol csak igázni tudtak és utána a vesztesek kúltúrájából lopni (etruszk, görög, egyiptomi): vallás, épitkezés, politika ... stb
- kiírtottak számtalan népeket : Etruszkok, Kelták (Helvétek, Gallok), Phöniciaiak, ...

Most meg itt adjunk nekik tiszteletet pont egy katonai bázisuknak... pont mi Magyarok...!

Minek, miért, mi alapon?

Válaszok:

Tisztelt Uram!
Kérjük, hogy a csodálatosan felületes tudását ne itt csillogtassa meg! Európa a görög-római civilizáció örököse, és a római kultúra, a latin nyelv az egyik alapköve az európai civilizációnak.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó