2019. január 18. 11:36

Ady-évforduló közeleg: halálának centenáriuma. Ebből az alkalomból utánajártunk a költő és Budapest – sokszor ellentmondásos – kapcsolatának. Elsőként a kiskocsmák és kávéházak világában kalandozunk Ady nyomában.

Írta: Viczián Zsófia

 

A száz évvel ezelőtt elhunyt Ady Endre saját bevallása szerint elsősorban a város éjszakai életében érezte igazán jól magát. De mint ahogy számos életrajzírója megjegyzi, nem igazán szerette a fővárost. Nem, mert az a maga vegyes, hirtelen nőtt társadalmával rengeteg feszültséget hordozott, amit a költő azonnal érzékelt. A nyomort, a kiszolgáltatottságot, a butaságot és a nyerészkedést is észrevette. Átlátott a látszat-eredményeken, a háttéralkukon, a kisstílű politikai játszmákon, és nagyon zavarta mindez. 

Másfelől Pest maga is kisstílű volt a számára, hisz az ő karrierjében Nagyvárad után – Lédát követve – egyből Párizs jött. Onnan nézve pedig a magyar főváros kicsi volt, poros és elmaradott, semmiben sem ütötte meg a Fény Városának mércéjét.

Ugyanakkor otthontalan is volt e városban, hisz' mégiscsak egy kicsi faluból, egy hagyományaihoz igen kötődő magyar vidékről érkezett ide. Pest viszont ekkoriban valódi multikulturális metropolisz volt. Nem ismerte és nem is szerette ezt a nagyvárosi tempót.

Ahol mégis leginkább otthonra talált, az a kiskocsmák világa volt. Ezekben szerencsésen ötvöződött az, ami számára fontos: egyszerre voltak szabad, sőt, szabados, városi helyszínek, ahol sokféle nép keveredett, és ugyanakkor mégis bennfentes, személyes ismeretségek kialakítására alkalmas helyszínek is. És, ezt se tagadjuk, Ady szerette a mámort is, legyen szó borról vagy nőről: a pesti éjszakában pedig mindkettőhöz viszonylag könnyen hozzájutott.

Három Holló kávéház, a törzshely és a századfordulós Andrássy út (Forrás: fortepan)

Az Operával szemben az elegáns Drechsler Kávéház volt, a kép jobb szélén az olcsóbb Három Holló, Ady kedvence (Forrás: fortepan)

 

Három holló

Ha Ady törzshelyeit keressük, először a Három Hollót kell említenünk. Egykori helyén még emléktábla is hirdeti: „E helyen volt a Három Holló vendéglő, gyakran fordult meg benne Ady Endre is, a megújuló magyar irodalom vezéralakja, a köréje csoportosult írók társaságában.” (A tábla az Andrássy út 24-es számú házának kapualjában van.)

A kávéház közvetlenül az Opera mellett volt, a mai Hajós utca - Andrássy út sarkán. Adyt budapesti évei alatt esténként általában itt lehetett megtalálni. Ne gondoljunk elegáns helyre: Krúdy Gyula leírása szerint egy füstös, gyanús, vörös plüsskanapés félvilági hely volt. „Milyen volt Ady Endre kocsmája, a Három Holló? Ma már a nyoma is eltűnt az Andrássy útról, mert ez a sorsa minden intézménynek, ha még egyszerű serház is, ahová a Szentek és Bolondok beteszik a lábukat. A Három Hollóhoz pedig bőven jártak az akkori pesti szentek, amikor az éjszakának amaz órái elkövetkeztek, mikor a szerkesztőségi szolgák végre seprőt vehettek a kezükbe” – írja Ady Endre éjszakái című művében. 

Közönségét a szomszédos Opera segédszemélyzete, zsurnaliszták, virágárus asszonyok, a színházak éjjel végző munkásai alkották, meg az Ady-féle művészek. A költő több versét is itt írta, valószínűleg a kora esti órákban, még az éjszakai nagy ivások, vitatkozások, tivornyák előtt.

Ma már nincs meg az egykori kávéház: előbb a szomszédos Opera kávéházhoz csatolták, majd megszűnt mindkettő. Az 1990-es években a Goethe Intézet Eckermann Kávézója nyílt meg a helyén – akkoriban némiképp hasonló szerepet töltött be újra, mint a hőskorban, igazi értelmiségi, művész találkozóhely volt, melyben élénken élt Ady kultusza is. De végül nekik is menniük kellett: a terepet átvette a luxus, az Andrássy útnak ennek a szakaszán a legelegánsabb boltok nyitottak meg. Így ma Ady törzshelyén Louis Vuitton táskák sorakoznak. Három Holló néven néhány éve új kávézó és programhelyszín nyílt az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a Piarista Rend épületének aljában: de ez már nem a kispénzű művészek törzshelyének van szánva.

Centrál Kávéház: legendás iodalmi helyszín (Forrás: cultura.hu)

Brazil eszpresszó a '60-as években: Ady idejében itt a Palermo Kávéház működött (Forrás: fortepan)

 

Kávéházról kávéházra

Persze Ady sok más helyen is megfordult a városban, nem csak a Három Hollóban. Egy másik Andrássy úti kávéházat is kedvelt, amit ekkoriban Palermonak neveztek: ez már majdnem az Oktogonon, a 47-es szám alatt volt. Ide jártak Molnár Ferencéknek is, de Ady tőlük távol, rendszerint a Kabos-páholyban ült (ami Kabos Ede szerkesztőről kapta a nevét). Délutánonként jól lehetett itt is dolgozni, az élet csak estefelé indult. „A világ bármely tájáról érkezett légyen, legelőször a Palermo kávéházban ülte ki az uzsonnaidőt...” – írta a helyről az Adyt nagyon tisztelő Tersánszky Józsi Jenő. A Nyugat indulása után a folyóirat körül csoportosuló más íróknak is kedvelt helye lett. Utóbb, már a szocializmusban Brazil eszpresszóként ismerték a budapestiek.

Ady olykor megfordult az olyan nagy, híres helyeken is, mint a Centrál vagy a New York. Utóbbi éppen szemben volt azzal a szállodával, ahol 1907 után gyakorta szállt. Ez volt a Hotel Meteor, az Erzsébet körút 6. szám alatt. A korabeli újságpletykák szerint mindenki itt lakott, akinek csak valami köze volt a lóversenyekhez, hisz' a szálló bérlőjének versenyistállója volt. Ady sok estét töltött a Meteor tágas, üvegtetős kávéházában, amely az udvaron volt. Szívesen jártak ide a cirkuszok, varieték és orfeumok artistái is, itt székelt a varieték művészeinek egyesülete és itt szerkesztették az Artista Közlönyt is. Ma a VII. kerületi önkormányzat irodái, kormányablaka van itt. 

Hotel Meteor az 1910-es években, földszintjén Ady kedves kávéházával (Forrás: Budapest-képachívum FSZEK)

Szabadság Kávéház, már a 40-es években - itt született Ady egyik híres verse (Forrás: fortepan)


Sok más helyszínt is említhetnénk még a századelő Budapestjének éjszakájából, így a Kossuth Lajos utca 18. szám alatti Magyar Világ Kávéházat  is a mai Puskin mozi helyén, ami 1906-ban nyíl meg. Ady 1907-ben Lédával együtt e kávéház különszobájában hallgatta meg Reinitz Béla Ady-dalait, köztük a Léda-zsoltárokat. Máskor az Andrássy úti Helvéciában bukkant fel, de budai tartózkodása alatt a krisztinavárosi Philadelphiában vagy az Alkotás úti Délivasút Kávéházban is megfordult. Emléktábla örökíti meg, hogy az Aulich utcai Szabadság kávéháznak is vendége volt, sőt, verset is írt itt (Harc a Nagyúrral). És bizonyára vannak olyan helyek is, amelyeket nem jegyzet fel az utókor – azóta pedig nem csak Ady halt meg, hanem a budapesti kávéházi kultúra világa is leáldozott. 

Nyitókép: Kossuth Lajos utca az 1900-as évek elején, a sarkon a Magyar Világ Kávéház (Forrás: Budapest-képarchívum FSZEK)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó