2019. május 24. 11:00

Kilencven évvel ezelőtt nemzeti mozgalom és országos gyűjtés indult, hogy szobrot állítsanak Murád pasának, azaz Bem Józsefnek. Az adakozásnak köszönhetően öt évvel később a Pálffy téren fel is állították a hatalmas műalkotást.

Írta: Domonkos Csaba

Murád pasa születésekor Józef Zachariasz Bem néven látta meg a napvilágot 1794-ben a lengyelországi Tarnowban. Bár egész életében háborúzott, mégis vélhetően malária okozta a halálát. 

Mivel muzulmán hitű oszmán pasaként hunyt el a Török Birodalomban, ott is temették el. Az I. világháború után újra önállóvá vált Lengyelország 1929-ben hazavitette a hamvait, amelyet, útban hazafelé, Budapesten is felravataloztak. Ekkor indult el a gyűjtés, hogy Bem apónak, a szabadságharc legendás tábornokának szobrot állítsanak.

A Bem-szobor a II. kerületi Bem téren. Nemzeti mozgalom és gyűjtés indult a felállítására (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Csakhogy volt egy súlyos probléma, két mozgalom is indult: az 1927-ben Balás György nyugalmazott táborszernagy vezetésével megalakult Bem-bizottság mellett a Nyáry Albert elnökletével működő magyar–lengyel egyesület által létrehozott Bem Szoborbizottság is gyűjtést hirdetett 1928. január 10-én. A két szervezet párhuzamosan fogadta az adományokat, és kölcsönösen feljelentette egymást, még interpelláció is hangzott el a témában a Fővárosi Közgyűlésben. A Nyáry-féle egyesületet meg is büntették, amely végül beszüntette a harcot, nem gyűjtött tovább, csupán népszerűsítette a szobor eszméjét.

Végül a Balás György tábornok által vezetett bizottságnál 1932-re összegyűlt a 30 ezer pengő, és pályázatot hirdethettek a szoborra. Erről a Magyarság című lap 1933. január 11-i száma így írt: „A Bem-szobor első diját és a felállításra való megbízást Istók János jeles szobrászművészünk nyerte el. A szoborbizottság nyolc tagja közül kettő Gáspár János szobortervére, hat pedig Istók János szobortervére szavazott és így kétharmad többséggel Istók János szobrát fogadták el.

Istók János szoborterve magas alapzatra helyezi Bem tábornok katonaköpenyes, csákós alakját, bal karja fel van kötve, mert a dévai csatában megsebesült, jobb karja parancsolóan a magasba lendül és a piski csata hevében a piski hidra mutat, hogy rohamra tüzelje honvédéit. Parancsoló, hősi alakja fent a magasban, felszegett fejjel, kitárt karjával szinte vijjogó sasként száll honvédéi felett.”

Az eredeti talapzat a Tolnai Világlapja 1932. november 9-i számában

 

A talapzat körül harcoló honvédeket szeretett volna bemutatni a művész – köztük Petőfi Sándort és az ágyúját a piski hídra irányító Gábor Áront is. Ám a főváros változtatásokat kért, ahogy az idézett cikk írta: „A főváros szoborbizottsága ezt a már első díjat nyert tervet nem fogadta el és a szobron változtatásokat javasolt. Bem apó főalakját meghagyta, de a rohamozó honvédek körbefutó csoportját és a fiatal honvéd egyedül álló alakját egyszerűen levakarta a szoborról, részint azért, mert a szobor költségéből ezekre aligha futotta volna, részint pedig  az ő művészi elgondolásuk szerint  a két oldalon nagy reliefekbe zárt és összesűrített honvédek kis csoportja az egész szobor egységét jobban határolja körül.” 

Rohamozó honvédek csoportja a talpazat két oldalán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A legendás piski csatára (Erdély, Hunyad megye) emlékező felirat a Bem-szobor talapzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrot  85 évvel ezelőtt, 1934. május 13-án, vasárnap leplezték le ünnepélyes keretek között, magyar és lengyel előkelőségek részvételével a Pálffy téren. A műalkotást eredetileg nem ide szánták, hanem a Döbrentei térre, amit még 1932-ben kért a szoborbizottság a fővárostól, ám később városrendezési és közlekedési okokból úgy döntöttek, hogy ne itt, hanem északabbra, a Pálffy téren helyezzék el a szobrot.

A szobor avatása a Pesti Napló 1934. május 15-i számában. 


A szobor szerencsésen túlélte a II. világháborút, és Bem ideológiailag beilleszthető volt a kommunista történelemszemléletbe is. Szobra mégsem emiatt került veszélybe, hanem a Békásmegyerig futó gyorsvasút végállomása miatt, amit ide terveztek megépíteni, de végül a szentendrei hév vonalai nem ide érkeznek meg. 

A tábornok halálának 100. évfordulóján, 1950-ben a teret át is nevezték Bem térre. A szobor az 1956-os forradalomban is fontos szerepet játszott, hiszen 1956. október 23-án mintegy ötvenezer egyetemista fejezte ki szolidaritását a lengyel munkásokkal. Itt, a tüntetésen vágták ki a Rákosi-címert a nemzeti színű zászlóból, és lett a forradalom jelképe a lyukas zászló. Innen indult el a tömeg az Országház felé.

Az 1956. október 23-i tüntetés a szobornál (Forrás: Fortepan) 

A Bem József szobra napjainkban a Bem téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobron szerencsére a kommunista hatalom később nem állt bosszút. A mai napig áll, csak az a tégla tűnik el néha, amelyiket Tarnowból hoztak, Bem szülővárosából, és amelyet üveglappal lefedve helyeztek el a szobor előtt, még annak felavatásakor. 

A beépített tégla Bem szülőházából (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bem hamvai pedig Tarnowban pihennek, de nincsenek eltemetve. Ugyanis lengyel püspökök tiltakoztak az ellen, hogy a „hitehagyott,” muzulmán hitre áttért tábornok megszentelt földben nyugodjon. Bem hamvai ezért Tarnow egy szép parkjának festői kis tavacskájából kiemelkedő hat fehér oszlop tartotta szarkofágban lebegnek ég és föld között. 

A tarnowi mauzóleum (Fotó: Domonkos Csaba)

Nyitókép: A Bem-szobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nagy örömömre szolgál ez az újságnagyon szívesen olvasom. De a Bem apóval kapcsolatban a kérdésem: melyik bal keze van bekötve?



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó