2019. augusztus 21. 08:00

A XI. kerületi középkorúak számára még meghatározó élmény volt a Bartók mozi, amely immár 20 éve nem működik. Nem volt olcsó hely, de az 1980-as években vagy az 1990-es évek elején elegáns, jól felszerelt filmszínháznak számított. Akárcsak megnyitásakor, 1934-ben.

Írta: Domonkos Csaba

A mai Móricz Zsigmond körtér kissé máshogy nézett ki 1910-ben, hiszen a Gellérthegytől délre eső területek csak 1896 után, a Ferenc József híd megnyitását követően kezdtek beépülni. A Bartók mozi helyén már ekkor is filmszínház működött, Gyárfás Gyula nyitotta meg, és több mint 300 férőhelyes volt. Természetesen némafilmeket láthatott itt a közönség. A sarkot, amelyen a mozi állt, az 1908-as budapesti térkép még mint a régi téglagyár helyét jelöli.

Az 1910-es mozi gyorsan elavult lett, ahogy az Átlós (Bartók Béla) úton, a Villányi, a Verpeléti (Karinthy Frigyes) és a Fehérvári úton elkezdtek felépülni a modern épületek, valamint megjelent a hangosfilm. A mozi üzemeltetője, Gyárfás Gyula pontosan tudta, hogy ez mit jelent, egy, a Filmkultúra című folyóirat január elsejei számában cikket írt a hangosfilm hatásairól.

Ebben közölte, hogy országosan 180-200, míg Budapesten 8-10 mozi volt kénytelen bezárni 1930 és 1932 között. (A megoldást Gyárfás a magyar hangosfilmgyártás felfuttatásban látta.)

Az egykori Bartók mozinak is helyet adó épület ma (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Ő sem ült azonban tétlenül. A régi mozi helyére egy hatemeletes bérpalotát építtetett Preisich Gábor és Vadász Mihály tervei szerint. Az épület volt az első modern bérház Budapesten. A házat eleve úgy tervezték, hogy az alsó szinten mozi lesz. (A tetőn pedig tetőterasz kapott helyet.)  

Az új, 630 férőhelyes mozi több különlegességet is felvonultatott. Egyrészt a belső kialakítása rendkívül elegáns volt, nem akart színházteremnek látszani, de a világítással és a hangszigetelést szolgáló fűrészfogas megoldással a korszakban egyedülálló élményt adott. Az utcáról betérők egy impozáns lépcsősoron jutottak le a moziszintre, mivel a mozi 3 méterrel a föld színe alatt volt. A nézőtér a korszakban szokatlanul nagy erkéllyel is rendelkezett, amely a különleges belső kialakításnak köszönhetően könnyen, egy rövid lépcsőn volt elérhető. 

 

A nézőtér a megnyitás után az 1930-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

 
A terem kialakítása is újszerű volt, a széksorok ívesen fordultak a vászon felé, és a sorok a vászon felé emelkedtek. Azaz az 1 sor magasabban volt mint a második, és ez nagyjából a 6-7 sorig így ment, ott "fordultak meg" a sorok meg és innentől emelkedtek, haogyományos módon. Ez teljesen ellentmond annak, ahogy ma a plázákban a mozik kialakítása kinéz, de jól lehetett látni a filmeket. Budapesten elsőként a nézőtérre érkező és távozó vendégek nem ugyanazokat az ajtókat használták, így a nézőcsere is sokkal gyorsabb volt. 

A megnyitó 1934. augusztus 14-én jelentős esemény volt, sőt a közönség annyira várta az új mozit, hogy egy héttel korábban már „megrohanták” azt, ahogy a Nemzeti Újság 1934. augusztus 4-én írta: 


„Ostrom egy mozi ellen. Vasárnap délelőtt a Horthy Miklós-uton valóságos csődület támadt a Weisz Manfréd-gyár nyugdíjintézetének uj háza előtt. Ebben a házban közeledik a befejezéshez az új Simplon-filmpalola építkezése és a mozipalota homlokzatára vasárnap tették ki a megnyitó műsornak: A kolostor gyermeke cimü Dorothea Wieck-filmnek plakátjait és fényképeit. Ebből elterjedt a környéken annak a híre, hogy a mozi vasárnap nyit meg és különösen a hűvösre fordult időre való tekintettel a közönség valósággal megostromolta jegyért a mozgószinház előcsarnokát, ahol szomorúan vették tudomásul, hogy az uj filmpalota csak augusztus 14-én nyílik meg.”


Az új moziról így írt a korabeli sajtó, például a Függetlenség 1934. augusztus 12-én: 

„Új, hatalmas transparens betűi hirdetik végig a Horthy Miklós-úton, hogy Budapest mozivilágának szenzációja, az új Simplon-filmpalota elkészült. Gyárfás Gyula, a Simplon-mozi engedélyese hallatlan áldozatkészséggel és bőkezűséggel készíttette el ezt a gyönyörű, új mozgószínházat, amelyben valóban otthon érzi magát a néző. Csodálatos világítási effektus, gazdag kárpitozás, tökéletes vetítés  és hangleadáson kívül a nézőtér kényelmes székeinek elhelyezésével körültekintő gondossággal oldották meg azt a problémát, hogy mindenki szembenüljön a vászonnal és ne zavarja az előtte ülő. Az új Simplon-filmpalotát a közönség számára kedden nyitják meg A kolostor gyermeke című Paramount-filmmel.”


A mozit 1940-ig Gyárfás Gyula vezette, halála után az özvegye vitte tovább az üzletet. A mozi túlélte a háborút, sőt a család kezében maradhatott egy ideig - Újbuda néven -, míg 1947-ben a a Kommunista Párt felügyelete, illetve az általuk alapított filmcég (1945-ben minden párt saját filmes céget alapított)  a Magyar Filmipari Rt. tulajdonába került, Szabadság néven. Utolsó nevét, a Bartókot 1961-ben kapta. Lepusztulva, de jelentősen nem változva érte meg a dicstelen véget. 

Üzletek a mozi helyén ma  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Az 1990-es évek végi nagy mozipiaci átrendezést nem élte túl a nagymúltú mozi. Ma a Bartók Béla úti fronton üzletek és bankfiók található. A nézőtér helyén garázs…

Nyitókép: A Bartók mozi helyén ma üzletek vannak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Anno, 1956-ban a Körtéri harcokban elesettek hulláit a mozi előterében halmozták fel. Ezt a saját szememmel láttam. Sajnos.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó