Hideg téli napokon (már amikor valóban hideg van) sokszor gondolhatunk arra, milyen jó lenne valami meleg dologhoz bújni, akár az utcán is. Az ötletet néhány fiatal vetette fel egy pályázaton, azt sok mindenki felkarolta, így a fővárosi önkormányzat, a XI. kerület vezetése, valamint a távfűtő művek is, és széles összefogással a három kő elkészült, és ki is helyezték őket éppen 20 évvel ezelőtt az akkor felújítás alatt álló Móricz Zsigmond körtéren. Sajnos a kezdeményezés gyorsan elhalt, bár a kövek még ott vannak a téren, de eredeti szerepüket nem töltik be.
A Móricz Zsigmond körtér a XXI. század elején nem volt valami barátságos hely. A tér közepén ott állt az akkor még igencsak leromlott állapotú Gomba épülete, a tér töredezett aszfaltos felszínét pedig már nem használt villamossínek szabdalták össze. A tér fejlesztésére számos elképzelés született, ennek egyik megvalósult eleme volt az az akció, amelynek részeként 20 éve három hatalmas követ helyeztek el a téren, két kisebbet és egy nagyobbat. A kövek olyan egyedi funkcióval rendelkeztek, amelyek akkor világszinten is ritkaságszámba mentek, sőt lehet, hogy egyedülállók voltak. A kövek ugyanis a tervek szerint a téli hónapokban meleget sugároztak. A cél az volt, hogy a Móricz Zsigmond körtéren új találkozási pontok jöjjenek létre, ahol az emberek még a téli hidegekben is megállhatnak, beszélgethetnek anélkül, hogy nagyon fáznának. A tojásdad alakú kövek kifejezetten arra készültek, hogy az emberek nekik dőljenek, rájuk támaszkodjanak, és a hideg napokban egy kissé átmelegedjenek.
A fűthető utcabútorok ötlete egy 2001-es pályázatra született meg, egy francia felhíváson, a Gaz de France-csoport ipari formatervezési pályázatán indult és nyert Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt terve. (Ugyanerre a pályázatra készült el Oberdorfer Dávidnak az az elképzelése, hogy télen a Vörösmarty téren a szobrot egy fűthető, átlátszó, felfújt sátor alá helyezzék, ahogy az ma látható is.)
A pályázaton ugyan kissé más elhelyezéssel és más működési elvvel számoltak, mert a kiíró a földgáz egyedi hasznosítására keresett ötleteket, valamint eredetileg a Gellért tér, Budafoki út csomóponthoz – azaz a Műegyetem mellé – tervezték ezeket a köveket. Szöllőssy Barbara és Pyka Zsolt tervezők a Népszabadság 2001. március 24-i számában azt nyilatkozták, hogy először városépítő szakembereket kérdeztek arról, hol újul meg mostanában Budapest. Kiderült, hogy hamarosan elkezdődnek a négyes metró építési munkálatai, és ezzel alaposan átalakul a Gellért tér, díszburkolatot kap majd, és sétálóutca lesz a Budafoki út egy szakasza, amelyet az egyetemisták használnak leggyakrabban. Úgy gondolták, hogy ezen a területen különösen nagy szükség van olyan köztéri tárgyakra, amelyeknek közösségszervező erejük van, és amelyek között jól érzik magukat a fiatalok.
A fűthető köveket végül nem a Gellért téren helyezték el, hanem a XI. kerület egy másik jellegzetes pontján, a Móricz Zsigmond körtéren. Itt a tér átalakításához kapcsolódva karolta fel gyakorlatilag minden illetékes a terveket, és készültek el a végleges kövek, amelyeket nem gáz, hanem távhő fűtött, belsőjükben ugyanis meleg vizes csövek futnak.
A három új utcabútort (ugyanis nem szobroknak, hanem utcabútoroknak szánták ezeket) 20 éve, 2004. február 21-én egy kisebb fesztivál keretében avatták fel. Összesen tehát három ilyen „kavics” került a térre, két kisebb és egy nagyobb, utóbbi „üvegkalapot” is kapott, azaz esőbeállóként is működik. Eredetileg több követ terveztek elhelyezni, legalább hatot, sőt ennyinek ki is épült az alapja. A kövek az első évben valóban adtak meleget, a „kavicsok” 10-15 Celsius-fokra melegedtek fel. A sajtó 2004 márciusában arról cikkezett, hogy a kövek népszerűek a budapestiek körében, valóban találkozási pontként funkcionálnak, működnek.
Azonban valahogy az elképzelés a későbbiekben félrement, a tér nagyszabású átépítése során a fűtést lekötötték, majd senki, egyetlen érintett testület sem érezte fontosnak a kövek fűtését, ezért a melegedő kövek nem működtek tartósan, korabeli beszámolok szerint a következő télen már nem adtak meleget. Az biztos, hogy a XI. kerület lapja, az Újbuda 2011. január 13-i számában már arról írtak, hogy a kövek akkor már nem voltak fűtöttek.
A kőtömbök azonban a mai napig részei a térnek. Az elmúlt évek – különösen az energia-vészhelyzet ideje – nem is nagyon volt alkalmas arra, hogy a kifejezetten drága energiát ilyen kövek fűtésére fordítsák. Azonban a lehetőség vélhetően a mai napig megvan, hiszen a kövekben a csövek azért ott futnak, persze ki tudja, milyen állapotban.
Nyitókép: A kőtömb eredetileg fűthető utcabútor volt (Fotó: Both Balázs/pestpuda.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció