Írta: Flier Gergely

2019. december 12. 10:00

A Döbrentei tér az Erzsébet híd budai lejárójával most a város egyik közlekedési csomópontja. A Döbrentei Gáborról elnevezett közterület pontos elhelyezkedését a keresztül-kasul futó, kanyargó felüljárók között nehéz is ma pontosan meghatározni. A területen 1945 előtt egy egészen más hangulatú park terült, melyet szobrok is díszítettek.

Mint Budapest számos parkosított terét, az egykori Döbrentei téri parkot is Ilsemann Keresztély (Kiel, 1850 – Budapest, 1912), „Budapest székesfőváros nyilvános parkjainak és sétányainak kertészeti főnöke” tervezte. A mester 1892 és 1896 között alakította ki a parkot, melynek idilljében szökőkút, de még hévízzel táplált mesterséges patak és tó is helyet kapott.

Egyáltalán, a vizek szerepe meghatározó volt a parkban a régi felvételek alapján. A parkos területet a XX. század elejére pompás épületek határolták, valamint a város sokak szerint valaha volt legszebb hídja, a régi Erzsébet híd.

Azonban a kertészmérnökök, építészek, hídépítők, mellett szobrászok keze által is szépült a térség. A tér fölött áll 1904 óta Szent Gellért püspök szobra, Jankovits Gyula alkotása, amely, hála Istennek, ma is ugyanúgy uralja a területet, ma is ugyanúgy tartja a kereszt jelét a magyar főváros fölé, mint állításakor. Ennek a szobornak a lábától eredő vízesés, a lent a medrében hömpölygő Duna, a Rudas és Rác fürdők, a Gellérthegy forrásainak vízi világa, a vízi élet tematikája ihlette azokat a szobrokat melyek cikkünk témáját adják.

Egy remek kis szobor: a Rákászfiú

Az 1926-ban készült Rákászfiú remek kis szobor, a gellérthegyi mesterséges vízesésből egykor a Döbrentei parkon át lefolyó patak partján állt. Rákászfiút ábrázol, akinek az egyik állat ollójával épp megcsípi az ujját. Alkotóját, Ligeti Miklóst impresszionista szobrászként tartják számon. Stróbl Alajos tanítványa volt, és szobrai arról tanúskodnak, méltó lett mesteréhez. Az ő műve Anonymus városligeti szobra is, a legismertebb magyar szobrok egyike.

A Döbrentei park patakja Ligeti Miklós Rákászfiú című szobrával (Fotó: Fortepan)

Rákász című művét pályája elején állította ki a Műcsarnokban, a szobor nagy sikert aratott, Nadányi-díjat kapott és bronzba öntött mását megvásárolta a főváros. Mindez 1895-ben történt, utána a szobor a Fővárosi Múzeum kiállításán kapott helyet. 1926-ban vetődött fel, hogy több, a főváros tulajdonában lévő szobor köztéri elhelyezést kapjon, ekkor került a szobor a Döbrentei parkba.

Szűk két évtized múlva jött Budapest ostroma, mely véget vetett a Döbrentei téri idillnek is. A szobor sorsáról a Magyar Nemzet 1945. június 19-én közölt információt: „A Döbrentei-téri Rákászfiút ledöntötték, a szobor teljesen összetört.” Azonban a szobor története itt nem ért véget.

Ligeti Miklós: Rákászfiú, 1926

A Szabad Nép 1954. július 31-én számolt be az alkotás további sorsáról. „Helyreállítják Ligeti Miklós Rákászfiú című szobrát, amely a budapesti Döbrentei-téri parkban állott és a háború alatt súlyosan megsérült. A szobrot újból felállítják Budapest egyik terén” – olvashatjuk a lapban. 1955-ben ez meg is történt, a szobor a Margitszigetre került. „Derűt sugároz maga körül Ligeti Miklós Rákászfiúja is, amely a Margitszigetre, az aranyhalak medencéjéhez kerül.” – írta a Magyar Nemzet 1955. július 19-én.

A következő szobor kissé más módon, de szintén a vízhez kapcsolódik, hiszen kútszoborról van szó. Helyszíne kissé északabbra található az Erzsébet hídtól.

Egy kedves alkotás: a Játszó gyermekek kútja

A Görög utca kis tabáni utca volt, mely az egykori Szebeny Antal teret kötötte össze a tabáni szerb templom előtti térséggel. Ezen a kis háromszög alakú, az Attila körútba torkolló kis névtelen terecskén helyezték el 1929 októberének végén a Játszó gyermekek kútját, Lányi Dezső alkotását, vagy másik gyakran emlegetett nevén az Incselkedő gyermekek című kútszobrot.

Lányi Dezső: Játszó gyermekek kútja, 1929 (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum)

A főváros 1928-ban vásárolta meg a fehér ruskicai márványból készült szoborcsoportot, és bízta meg az alkotót, Lányi Dezsőt a kútterv elkészítésével. A fővárosi képzőművészeti és közművelődési bizottságának 1929. március 18-i ülésén Budapest új szobrairól tartott vitában, amikor még bizonytalan volt, hol állítják fel a kútszobrot, a bizottság elnöke annyit jegyzett meg, hogy egy kisebb, intimebb helyre kívánják helyezni az alkotást.

Nyárra aztán eldőlt, hogy a szobor a Tabánba kerül, melyről 1929. július 6-án több napilap is beszámolt. Megtudjuk ezekből, hogy egy tágabb koncepció része volt a szoborelhelyezés. Ezt a Budapesti Hírlap ugyanaznap megjelent cikke így fogalmazta meg: „A főváros tanácsa az utóbbi időkben nagy gondot fordít Budapest külső képének művészi emelésére. Ezért a parkokat, sétatereket és az egyes útvonalakat mind több művészi szoborral, intimebb hatású művészi emlékkel gazdagítják.”

De térjünk át magára a szoborra, melynek leírását is olvashatjuk a fenti cikkben: „A jövő héten ismét egy gyönyörű műalkotás felállítására kerül sor. Az Attila körút és Görög utca sarkán helyezi el a főváros Lányi Dezső szobrászművész új alkotását, a Játszó gyermekek című díszkutat. A fehér márványból készült kút három játszó gyermeket ábrázol, amint két kisgyermek a harmadik pajtását tréfából a vízmedencébe akarja dobni, ahonnan egy béka vigyorog a hancúrozó gyermekekre.”

Lányi Dezső: Játszó gyermekek kútja, részlet (Fotó: Fortepan)

Az alkotó, Lányi Dezső művészi habitusára nagyon jellemző az a játékosság, pajkosság, ami ennek a kis kútnak a gyermekfiguráin megjelenik. Nagy művész volt, melyet számos szobra bizonyít. Méltóságteljes alkotások, síremlékek szintúgy kerültek ki a Százados úti művésztelepen lévő műterméből, mint már-már groteszknek minősíthető karikatúraszobrok. Ez a groteszkség is benne van a kútszobor gyerekfiguráiban.

Lányi ekkor már ötven esztendős, elismert, foglakoztatott szobrászművész. Budapesten inkább épületszobrok viselik keze munkáját, de ő alkotta az esztergomi első világháborús emlékművet és Rippl-Rónai József kaposvári síremlékét is. 1937-ben az Egyesült Államokba költözött. Hollywoodban hunyt el 1951-ben.

Jellemző műve volt tehát a szóban forgó kútszobor, melynek jó visszhangja volt a kortársak között. Például köztéri elhelyezése napjaiban, 1929. október 25-én az Ujság című napilap a művész egyik legkiválóbb alkotásaként ír róla. A művet 1929. október 31-én vette át a főváros képzőművészeti bizottságának nevében Cserhalmy Jenő szakfelügyelő.

Másfél évtizeden át állt itt, a tabáni szerb templom tövében. Ezalatt megváltozott a környék, eltűntek a Görög utca házai és a szobor csibész gyerkőcei „meghitt, intim tér” helyett már parkos környezetben incselkedtek a béka szájából csobogó víz fölött.

 A Játszó gyermekek kútja mögül ezen az 1943-as felvételen már eltűntek a Tabán épületei (Fotó: Fortepan)

Épp csak másfél évtized adatott ennek a kedves alkotásnak, mely Budapest ostroma során elpusztult.

A vizet merítő lány szobra

A harmadik szobor Ligeti Miklós Rákászfiújához közelebb állt, térben és miliőben egyaránt, szintén a Döbrentei parkon át folyó mesterséges patak partján. Rápolthy Lajos műve több néven is ismert: a vizet merítő lány, vizet merítő nő vagy korsós nő szobrának állítási körülményeiről keveset tudunk. Feltehetően 1942-ben került a Döbrentei parkba, 1942 szeptember 12-én közölt róla fényképet az Uj Idők. Rápolthynak 1931 óta már állt egy hasonló témájú szobra a fővárosban, Kőbányán, a Ceglédi úti bérházcsoport parkjának medencéjét díszítette az Üllői út 124. és a Ceglédi út között.

A vizet merítő lány szobra. Rápolthy Lajos alkotása (Forrás: Uj Idők, 1942 szeptember 12.)

Rápolthy Lajos Székelyudvarhelyen született, 1880-ban. tanulmányait szülővárosában kezdte, később Budapesten az Iparművészeti Iskolában, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Jelentős alkotásai között említhető a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű. Budapesten hunyt el 1954-ben.

A II. világháború idején a Döbrentei parkban felállított szobor sorsa a Rákászfiúéhoz hasonló: a Fővárosi Napló 1946. október 5-i száma arról számolt be róla: „a Döbrentei-téri park szobrait, a Rákász fiút és a Vízmerítő nőt raktárba szállították, mert a szobrok teljesen tönkrementek”.

Rápolthy Lajos alkotását azonban csakhamar kijavították és a Rákászfiúhoz hasonlóan más helyen állították fel. A Világosság 1949. október 15-i híradása szerint három másik szoborral, Pátzay Pál Dunai szél című szobrával, Varga Oszkár Fésűlködö nő szobrával, és Senyei Károly Ürgeöntők című alkotásával együtt a Dagály utcai fürdőben állították fel. Ma már azonban nem ott találjuk: 2017-ben Budára, a Lukács fürdő úszómedencéje mellé helyezték át.

A Lukács fürdőben és Margitszigeten él tehát tovább egy-egy kis darab a régi Döbrentei tér világából.

Röviden szót kell még ejtenünk a Döbrentei tér és más szobrok kapcsolatáról. Ma Erzsébet királyné szobra áll itt, a hídlejáró kanyarulatában. Zala György alkotása egykor a híd másik oldalán, az Eskü (ma Március tizenötödike) téren állt. Gömbös Gyula miniszterelnök márványszobrát, Pásztor János alkotását 1942-ben állították fel a Döbrentei téren. A szobor robbantás áldozata lett, még Budapest ostroma előtt, 1944. október 6-án.

Érdekesség, hogy a tér ezek mellett több szobor helyszínéül is felmerült. Ilyen volt az 1930-as években a hányattatott sorsú Madách-emlékmű. Ennek állítására 1934-ben indult mozgalom: Liber Endre, Budapest alpolgármestere alakította meg a Madách-szoborbizottságot és országos gyűjtést indított e célra. 1937-ben a szoborbizottság egyhangúlag a Döbrentei teret jelölte ki az emlékmű állításának helyszínéül, s még azt is meghatározták, hogy a szobor a Döbrentei utca felé fog nézni.

Szintén 1937-ben nyilvános szoborpályázatot írt ki a szoborbizottság, ennek eredményeképp tíz szobrászművészt újabb zártkörű pályázatra hívtak meg. Közülük Szentgyörgyi István elhunyta miatt végül csak kilencen adhatták be pályaműveiket. Kilencük közül Kisfaludi Strobl Zsigmond nyerte a pályázatot, és kapott felkérést az emlékmű megalkotására.

Az Ujság 1941. június 11-i cikke a helyszínnel kapcsolatban már arról számol be, hogy a Döbrentei téri elhelyezést „a tabáni gyógyszálló megépítésének, illetve a Tabán rendezésének terve” lehetetlenné tette. (Ehelyett a Margitsziget, valamint a Madách tér kerültek előtérbe lehetséges helyszínként. Kisfaludi Strobl Zsigmond a mű megmintázását befejezte, az öntéshez készült minták azonban Budapest ostroma során nagyrészt elpusztultak.)

A Döbrentei téren 2014 óta  emlékmű jelöli az egykori tabáni szerb templom helyét. Az emlékmű Petrika Kristóf szobrász és Rétháti László látványtervező alkotása.

Nyitókép: Lányi Dezső: Játszó gyermekek kútja. 1929 (Fotó: Fortepan)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


"A Dagály fürdőben ... él tehát tovább egy-egy kis darab a régi Döbrentei tér világából..."
A mondat sajnos téves. A Dagály fürdőből már rég elszállították az alkotásokat (FINA világbajnokság). Rápolthy szobra most a Lukács fürdőben van.
Varga Oszkár Fésülködő nő c. szobra is ott volt a fürdő VB-előtti bezárásáig, de nem sikerült követni, hová helyezték át).

Válaszok:

Kedves bgvera!
Köszönjük a helyesbítést! Kissé megkésve, de javítottuk a hibát.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó