Ugaron nyíló virágok – Az Iparművészeti Múzeum rejtőzködő kincse
Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben kényszerűségből zárt be, mert az épülete ugyan gyönyörű, de műszakilag már nem volt megfelelő állapotban. Hatalmas műtárgy gyűjteményének elszállítása során került elő egy száz éve rejtőzködő kincs: a belső tér eredeti falfestése, amit addig egy erdélyi kastély stukkómásolata takart. A remélhetőleg hamarosan megkezdődő felújítás során ennek mintájára állítják majd helyre az eredeti belső teret.
0
0
Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
0
0
Turisztikai nevezetességnek szánták a 60 éve épült Blaha Lujza téri aluljárót
A Blaha Lujza tér aluljáróját a 60 évvel ezelőtti átadásakor a fejlődés és a modernizáció jelképének kívánták láttatni. A város második aluljárója volt hivatva eltüntetni a gyalogosokat az úttestről, hiszen akkor az volt a cél, hogy minél inkább autóbaráttá tegyék a várost.
0
0
Őseink Buda falai alatt – 340 éve sikerült visszafoglalni a magyar fővárost a törököktől
Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most, néhány nappal később azonban, szeptember 2-án, már Buda 1686-os visszafoglalásának 340. évfordulóját ünnepelhetjük. Az egymástól százhatvan évre lévő két esemény szinte keretbe foglalja a magyar történelem egyik legvészterhesebb korszakát. Mohács a középkori Magyar Királyság széthullásának tragikus jelképévé vált, Buda visszavétele pedig annak a hosszú küzdelemnek a fordulópontja lett, amely a történelmi magyar területek oszmán uralom alóli felszabadításához vezetett.
0
0
Nyolcvan éve építették újjá a lerombolt Szabadság hidat
Hatalmas esemény volt Budapest életében, amikor 80 évvel ezelőtt, 1946. augusztus 20-án átadták az újjáépített Szabadság hidat. Ez volt az első helyreállított Duna-híd a fővárosban. Az esemény minden szempontból mérföldkőnek számított.
0
0
Száznegyven éve nyitotta meg kapuit az Országos Erdészeti Egyesület székháza
A történelmi Magyarország területén hatalmas erdőségek terültek el, így nem meglepő, hogy már a kiegyezés előtt megalakult Pesten az Országos Erdészeti Egyesület, amely a legelső nagy országos szakmai civil szervezetek közé tartozott. A hazai egyesületi élet XIX. század végi szárnyalását mutatja, hogy sorra épültek fel a szervezetek elegáns székházai. Az erdészeti egyesület az épülő Országház közelében talált telket.
0
0
Egy különös kiállítás a felújításra váró Iparművészeti Múzeum épületéről
Az Iparművészeti Múzeum már kilenc éve Csipkerózsika-álmát alussza, de tavasszal felcsillant a remény, hogy felébredhet a szendergéséből. A 130 éves műemlék épületről most egy olyan kiállítás tekinthető meg a Városligeti fasorban található Ráth György-villában, amely kendőzetlenül mutatja be a Lechner Ödön remekművében uralkodó szomorú állapotokat, ugyanakkor a jelen mellett a dicső múltat és a reményteli jövőt is látogatók elé tárja.
0
0
Az Ezredéves Kiállítás Közlekedési Csarnoka
Budapesten 130 éve rendezték meg az Ezredévi Kiállítást, amely sok későbbi múzeum alapításának volt a kiindulópontja. Ezek közül az egyik a Közlekedési Múzeum volt, amely az egykori Közlekedési Csarnokban kapott helyet 1899-től. De mit láthatott a közönség a 130 évvel ezelőtti millenniumi kiállításon az egykori Közlekedési Csarnokban?
0
0
Hídroncsok a Dunában
A második világháború több mint 80 éve véget ért, a Dunában azonban ma is találhatók olyan hídroncsok, amelyeket azóta sem emeltek ki. Hogyan lehetséges ez?
0
0
Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza
Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. A ma önkormányzati bérházként működő épület az egykori újpesti ipar fénykorát idézi.
0
0
Ahol a mesterséget művészi szintre emelték – Az Iparművészeti Iskola története
Az Iparművészeti Múzeum a közelgő felújításának köszönhetően az utóbbi időben gyakran szerepelt a hírekben. Gyönyörű épületét 130 éve adták át, az viszont kevésbé közismert, hogy Lechner Ödön remekműve nem csupán a múzeumnak adott új otthont: vele együtt költözött be az Iparművészeti Iskola is, mely egy különálló intézmény volt.
0
0
Az első magyar gőzvontatású vasút vitái
Az első magyar gőzvontatású vasút építését komoly vita előzte meg, hiszen nem volt mindegy, hogy a Pest-Budát Béccsel összekötő vasút a Duna melyik oldalán fusson. A vitában Széchenyi István is részt vett, és ez volt azon kevés esetek egyike, amikor nem a gróf akarata érvényesült.
0
0
Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán
Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.
0
0
Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága
Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.
0
0
Egy különleges híd: a régi Bartók Béla úti vasúti felüljáró
Új, hatalmas, ráadásul végső kialakításában kettős híd épül Budapesten. A Bartók Béla út felett átvezető hidak építése azzal jár, hogy el kellett bontani egy érdekes, de már igencsak öreg vasúti hidat is, amely a maga nemében az első volt a magyar vasútvonalakon.
0
0
Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben
Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.
0
0
A zöldre festett Szabadság hidat 40 éve adták vissza a forgalomnak
A Szabadság hidat 40 évvel ezelőtt, 1986-ban hónapokig tartó felújítás után adták vissza a forgalomnak. A híd ekkor számos változáson esett át: visszakerültek rá a történelmi címerek, és a színe a korábbi szürke helyett zöld lett.
0
0
Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum
Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.
0
0
Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye
Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.
0
0
A Szent Korona kiállítása a Mátyás-templomban
Az ezredévi ünnepségek sorában kiemelt helye volt az 1896. június 5-7-e közötti időszaknak, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére tették a Mátyás-templomban. Azonban a korona átszállítását a királyi palotából egy technikai hiba akadályozta: a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki.
0
0
Léghajóval az Ezredéves Kiállítás fölé
Egy ötletes vállalkozó miatt több mint 7000 embernek adatott meg, hogy az 1896-os Budapestet madártávlatból szemlélhesse meg. A léghajó legtöbbször csak fel- és leszállt, hiszen kötéllel volt a földhöz rögzítve, de ez a légi utazás a 130 évvel ezelőtti Ezredéves Országos Kiállítás alatt érdekes attrakciónak számított.
0
0
Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat
Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.
0
0
A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András
Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.
0
0
Felújítják a Hajógyári-szigetre vezető K-hidat
A Hajógyári-szigetre vezető jellegzetes K-híd tervezett rekonstrukciója során állagmegóvást végeznek majd, átépítik az útpálya szerkezetét, a járdát, de a híd funkciója, mérete nem változik.
0
0
A felújítandó Petőfi híd
A Pestbudán is beszámoltunk arról, hogy kiírták a közbeszerzést a Petőfi híd felújításának tervezésre. Ez a budapesti hidunk jövőre lesz 90 éves, és a második felépítésének is jövőre lesz a 75. évfordulója. Tehát nem egy fiatal hídról van szó, ráadásul évtizedekkel ezelőtt, 1979-1980-ban esett át nagyobb mértékű felújításon. A tervpályázat kiírásához kapcsolódva cikkünkben felidézzük a Petőfi híd építésének történetét.
0
0
A Fehér Ház és társai – Lipótvárosi irodaházak az Országgyűlés szolgálatában
Talán sokan tudják, hogy magyar parlamenti élet nem csupán a Kossuth téren álló Országházhoz kapcsolódik. A Steindl Imre által tervezett neogótikus országgyűlési épület környezetében több olyan irodaház is található, amelyek napjainkban a törvényalkotó munkához és a képviselői tevékenységhez biztosítanak további helyszíneket. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.
0
0
Hauszmann-emlékév: tudományos konferencián értékelték a 100 éve elhunyt építész életművét
Hazánk meghatározó építőművésze, Hauszmann Alajos halálának centenáriuma alkalmából 2026 márciusában indult a Hauszmann 100 emlékév. Ennek egyik legjelentősebb programja az a napokban zajlott tudományos konferencia volt, amelyen az előadók az építész rendkívül gazdag életművét tekintették át. A rendezvénynek a Műegyetem adott otthont, ahol Hauszmann évtizedekig oktatott, és amelynek központi épületét is ő tervezte, számos más jelentős budapesti középület mellett.
0
0
Fővárosi tulajdon a kisebbik villamostársaságban
A budapesti villamosközlekedésben jelentős változást hozott, hogy 115 évvel ezelőtt, 1911. május 11-én, egy szinte azonnali lehetőséget kihasználva, meglepetésszerűen a főváros megvásárolta 28,5 millió koronáért a kisebbik budapesti villamostársaság részvényeinek 51 százalékát. Az üzletre a város érdekei miatt volt szükség.
0
0
A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya
Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.
0
0
Részvénytársasági színház a Nagykörúton
Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.
0
0
A NIF Zrt. tájékoztatása szerint nem lesz szélesebb a töltés. Csak az építkezés idejére lesz keskenyebb a park (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 
