Írta: Bukovszki Péter

2020. április 9. 09:00

A háború óta hiányzó elemeket építenek vissza a Mátyás kútja szoborkompozícióba, amelynek nemrég megkezdődött a restaurálása a Budavári Palota Hunyadi udvarában. Strobl Alajos szobrászművész egyik legismertebb műve a palota kibővítésének befejező szakaszában, 1904-ben készült el, a kitűnő mester régi nagy álma volt a kompozíció elkészítése. Mint a munkálatokat végző szakemberektől megtudtuk, megmarad a szobrok zöld patinája, és teljes műszaki felújításon esik át maga a kútszerkezetet is.

Budapestnek is van ám Trevi-kútja, miként Rómának, méghozzá a budai Vár Hunyadi udvarán! Mátyás kútja az egyik legszebb és legimpozánsabb hazai szökőkút, amely 1904 óta ékesíti a Budavári Palota egykori kápolnájának északi oldalfalát.

A kút azt a jelenetet ábrázolja, amikor a vadászó Mátyás találkozott a forrásnál megpihenő Szép Ilonkával, aki azonnal beleszeretett (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

A szoborcsoport felújítása jelenleg folyamatban van, a szükséges munkálatokat a helyszínen végzik el a restaurátorok, azért épült az állvány  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alkotás Mátyás egyik vadászatát ábrázolja, amelyen megpillantotta őt Szép Ilonka és menthetetlenül beleszeretett. Bár a szobor-Mátyás nem ül hosszú méla lesben, ahogy Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményében, de délcegen, büszkén áll a szikla tetején, fejét felveti, mellette az elejtett hatalmas szarvas, körötte segítői és három vadászeb, a talapzatnál maga Szép Ilonka. A jelenet éppolyan varázslatos, mint az alkotás maga: a szobrok és a csobogó víz olyan idillt teremtenek, amely száz éve ámulatba ejti az arra járókat. Érdekesség, hogy a szoborcsoportba a háborút követően visszakerült annak a vizslának a másolata is, amely a városi legenda szerint azért tűnt el, mert Vorosilov marsallnak nagyon megtetszett.

Jó állapotban vannak a százhúsz éves bronzszobrok

A szökőkutat most kerítés veszi körül, de nem ám akármilyen: többek között régi várbeli épületeket és építőiket láthatunk rajta. A táblákon a Nemzeti Hauszmann Program fejlesztései szerepelnek: megújuló parkok, kertek, sétányok, lépcsők, várfalak, szökőkutak és a már újjászületett vagy visszaépítésre váró épületek. A Mátyás-kút felújítását végző szakemberek közül a Pestbudának nyilatkozó Csányi Szabolcs és Vecsey Ádám restaurátorok és a műszaki felújítást tervező Deák Zoltán a Várkapitányság Nonprofit Zrt. építésze elmondták, hogy a szökőkút restaurációját alapvetően műszaki, vízelvezetési problémák indokolták, ezzel együtt azonban az alkotás minden részét megtisztítják, a bronzszobrokkal együtt.

A közel százhúsz éves bronzszobrok jó állapotban vannak, csak kisebb javításokra szorulnak. Előtérben a Mátyás kútja, háttérben a Főőrség nemrég elkészült épülete látszik (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

Mint megtudtuk, bronzszobrok alapvetően jó állapotban vannak, csak kisebb javításokat igényelnek, így például pótolják a vadászkutyák második világháború óta hiányzó pórázát és a Mátyás kezében lévő számszeríj hiányzó húrját is. Ezenkívül lezárják azokat az – öntési hibákból eredő – részeket is a szobrokon, amelyeken keresztül a nedvesség beszivároghat az alkotások belsejébe. Erre azért van szükség, mert számos bronzszobrot erősít belülről vasváz, amely azonban víz hatására hajlamos teljesen átkorrodálni. Ez bizonyos szobrok esetében (ilyen volt például a nemrég felújított Lovát fékező csikós szobra) statikai problémákat is eredményezett, a Mátyás kútjának alakjainál azonban ilyesmiről nincs szó, csak külső, esztétikai hibákról, amiket most kijavítanak majd.

A restaurálás során pótolják a vadászkutyák második világháború óta hiányzó pórázát  (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

Nem véletlenül marad zöld a bronz

Meg is tisztítják a szobrokat. A tisztítási folyamat külön érdekes, hiszen – mint Vecsey Ádámtól megtudtuk – egyáltalán nem mindegy, hogyan végzik el. A bronzszobrok esetében ugyanis az idővel jelentkező „bezöldülés” nem holmi piszokréteg, amit le lehetne mosni, hanem egy kémiai folyamat eredménye. Ennek során a bronz legkülső rétege az esővíz és a városi levegő gázainak hatására tulajdonképpen ásvánnyá alakul vissza: ez az átalakult réteg ezentúl védi is az alkotást a városi légkör bomlasztó hatásától.

Ezt a patinát ezentúl nem szabad és nem is érdemes eltávolítani, azzal ugyanis a szobor legfelső rétegét is eltüntetnék, amivel vékonyodna az anyag és tompulnának a részletek. A Mátyás kútjának bronzszobrai esetében éppen ezért egy patinamegőrző tisztítást és restaurálást hajtanak végre, amely óvja ezt a zöld védőréteget.

A sólymos alak állítólag Galeotto Marzio olasz humanistát ábrázolja, akiről úgy tartják, gyakran megfordult Mátyás udvarában. A bronz- és a kőfelületek egyaránt megtisztulnak majd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szökőkút kőből készült részeinek megtisztítása ebből a szempontból egyszerűbb feladat. Ott ugyanis nem átalakulás, hanem lerakódás megy végbe: a szobrok keményebb mészkő felületére lerakódik a lazább szerkezetű karbonátos vízkőréteg. A Mátyás-kút felújításának tervezésekor éppen ezért megvizsgálták annak a lehetőségét, nem volna-e célszerűbb (a vízkőlerakódásokat megelőzendő) egyfajta tisztított vízzel működtetni a jövőben a szökőkutat. A kutatások azonban azt mutatták: a tisztított (desztillált vagy esővízhez hasonló) víz oldó, mállasztó hatású, és idővel károsabb lenne, mint a hálózati víz, ezért továbbra is utóbbi jelenti a lehető legjobb megoldást.

Ebben az esetben viszont rendszeres tisztítás, karbantartás szükséges, hiszen a szökőkutak faragott köveire lerakódó karbonát idővel a mintázatot is tompítja. Ezt a réteget a Mátyás kútjáról a mostani felújítás során elsősorban mechanikus úton távolítják el, így nyerve vissza az eredeti, részletgazdag mintázatot. 

Új medence, új szivattyú: teljes műszaki megújulás készül

A szökőkút szobrászati szempontból tehát megtisztul és megszépül, ám a felújítás igazi apropóját nem ez, hanem a műszaki része adta. Bár – mint a Pestbudának Deák Zoltán, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. építésze és vezető tervezője elmondta – zárt vízkörű kútról van szó (vagyis adott mennyiségű víz kering benne), az egyre feltűnőbb folyadékveszteség rávilágított, hogy a víz valahol „szökik” a rendszerből, ami pazarló és káros is volt egyben. 

Kicserélik a második világháború után készült vasbeton kúttálat, megújul a szigetelés is, így megszűnik a vízszivárgás (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mostani munkálatok során az eddigi, második világháború után készült vasbeton kúttál helyett újat építenek, amely elé természetesen visszahelyezik majd az eredeti szegélyköveket, megoldva ezzel a szigetelési gondokat. 

Kicserélik a vízgépészetet is. Teljesen új berendezést építenek be a kút mögé, a Budavári Palota magasföldszintje alatt elhelyezkedő szivattyúgépházba. A zárt vízrendszert természetesen megtartják és – mint említettük – továbbra is hálózati vízzel üzemel majd a szökőkút, amelybe ezentúl csak a párolgási veszteséget kell majd pótolni. 

A szökőkút szivattyúgépháza az alkotás mögött, a palota magasföldszintje alatt található és egy aknából közelíthető meg. A korábbi képeken látszik, hogy ráfért már a felújítás (Fotó: Várkapitányság)

A munkák végeztével, néhány hónap múlva a kút megszépülve és üzembiztos csobogóval hirdeti majd Mátyás legendáját és Strobl Alajos megvalósult álmát. Deák Zoltán ugyanis Stróbl Mihály Strobl Alajosról írt könyvére, A gránitoroszlán egyik történetére utalva elárulta, hogy a Mátyás-kút megalkotása voltaképpen a szobrász egyik régóta dédelgetett vágya volt, hasonló a színészek szerepálmához. 

Mátyás kútja 1912-ben (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

Őrségváltás a főőrségi épület előtt a Szent István-napi ünnepségen, háttérben a Mátyás kútja 1938-ban. A szökőkút mellett balra a palota kápolnájának bejárata, ahol ekkor a Szent Jobbot őrizték (Fotó: Fortepan/Képszám: 32183) 

A Budavári Palota Hunyadi udvara, Mátyás király kút 1943-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 10243)

Ezt végül mindenki örömére volt szerencséje meg is valósítani, amikor Ferenc József az 1900-as évek legelején hozzájárult, hogy méltó emléket emeljenek a magyarok egyik legnagyobb királyának, méghozzá éppen a török korban elpusztult egykori palotája közelében. Az ötlet megvalósításában pedig Strobl partnerre talált a királyi lakhely bővítési munkálatait (Ybl Miklós halála után) tervező és irányító Hauszmann Alajosban, aki vélhetően ezt figyelembe véve alkotta meg a szökőkútnak helyet adó homlokzatrészt.

 A Budavári Palota Hunyadi udvara a Mátyás-kúttal 2017-ben (Fotó: Kéri Gáspár)

A kivilágított kút (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

Az elkészült szökőkút pedig 120 év múltán is büszkén hirdeti, hogy a korabeli magyar alkotók, a palota építői és díszítői tehetségüket tekintve korukban méltó kihívói voltak a világ legelismertebb mestereinek. 

Nyitókép: Mátyás kútja a Várban (Fotó: Kéri Gáspár, 2017)

Összesen 5 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A szokokuttal szemben helyezkedik el a kibovitett A epulet ahol egykor a Munkasmozgalmi es a Ludwig muzeum volt. Ennek a szarnynak szoba kerult a visszabontasa a Hauszmann-terv kereteben, amit en nem tartok szuksegesnek amellett, hogy folosleges koltsegeket is jelentene. Az A epulet Matyas-kuttal kozvetlenul szemkozti kulso falara el tudnek kepzelni egy hasonlo allegorikus szoborcsoportot ami Erkel Hunyadi Laszlo cimu operajanak egyik jelenetet abrazolna, mig az udvar kozepen Hunyadi Janos (nem feltetlenul lovas) szobrat latnam szivesen, hogy teljes legyen a kep ha mar egyszer az udvar a Hunyadiakrol kapta a nevet.

Válaszok:

A Palota északi Hungária szobros homlokzatához a Párizsi világkiállítást megjárt Jankovits Gyula által alkotott főkapujának rekonstrukciójához feltétlenül szükséges a visszabontás. A pénz nem lehet akadály, vagy ha mégis, akkor vegyék el azoktól, akik ezt az állapotot köszönhetjük! Általában az eredeti állapothoz kell ragaszkodnunk, mert akkor alakul ki egy tér, egy épület történelmi hűsége!

Válaszok:

Remélem a gépház kialakítása, nem akadályozza a Szent István kápolna későbbi tereinek a visszaállítását!


Ezzel nem ertek egyet. A fokapu helyreallitasa a bontas nelkul is lehetseges. A kaput meretaranyosan es kisse eltolva Nyugat fele a belso terek hasonlo kiigazitasa mellett is tokeletesen ujja lehet epiteni. Mas epuletrekonstrukciok eseteben lattunk mar hasonlo megoldasokat, ahol az epulet arculatat lenyegben nem befolyasolo viszont az adott kornak jobban megfelelo valtoztatasokat hajtottak vegre.
Egyebkent is Ybl vagy Hauszmann mifele tortenelmi huseghez ragaszkodott amikor ezer ev utan teljesen ujraertelmezte es beepitette a Varhegyet felszamolva mindent ami ott korabban volt... Ok is azon az allasponton voltak, hogy a tortenelmi husegnel fontosabb a praktikum es az esztetikum.
Minden korszak valamit hozza adott a palotahoz, meg a haboru utani is ami elsosorban a rombolasrol volt hires. Ez a korszak azzal jarult hozza a palota tortenetehez, hogy feltarta es elerhetove tette a foldfelszin alatti vilagot a kozonseg szamara. Valamint, hogy az A epulet megtoldasaval tovabb novelte a grandiozus palota meretet amivel egyben nemcsak a hatalmas epuletkomplexumot, de magat a Szent Gyorgy teret is szimmetrikusabba tette. Ha visszabontanak ugyanis az A epuletet akkor az ujjaepulo fokapu a ter delkeleti sarkahoz lenne kozelebb, visszabontas nelkul pedig nagyjabol a ter deli oldalanak kozepen helyezkedne el, amitol csak hangsulyosabba valna a tobbi ujjaszuleto nagymeretu epulet kozott.


Az eredeti helyére (Lovarda elé) visszakerült Csikós szobor pótlására valóban el lehetne képzelni egy új szobrot. Talán Hunyadi László (akit itt nem messze fejeztek le)



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó