Írta: Bukovszki Péter

2020. június 13. 11:00

A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!

A budai Várhegy déli részét uraló egykori királyi rezidencia monumentális külső és zegzugos belső terei látogatók ezreit vonzzák évről évre. Nem hiába: a XIX. és XX. századi falak mellett rendre előbukkannak a középkor szeletei is, izgalmas eklektikát kölcsönözve ezáltal a gigantikus épületegyüttesnek. 

Pünkösdkor újraindultak a tematikus Budai Várséták is, amelyek a Vár eddig ismeretlen útjain vezetik végig a látogatót Buda csaknem 800 éves történetének legérdekesebb helyszíneire. Érintik a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően a közelmúltban újjávarázsolt helyszíneket: a Főőrség épületét, a Mátyás-kutat, Lovardát. A séták során láthatjuk a hajdani pompás Királyi kerteket, Buda borászati történetét bemutató helyeket, és barangolhatunk a Budavári Palotanegyedben és a Polgárvárosban is. Mivel a járványhelyzet továbbra sem múlt még el, a séták egy részén úgynevezett tourguide készüléken érkezik a tájékoztatás, ami abban segít, hogy biztonságos távolságra lehessenek egymásól a túrázók. 

A Budai Vársétákhoz csatlakozva felmerülhet a kérdés: Hol laktak itt a királyok? Hogyan festett az épület évszázadokkal ezelőtt, az Anjouk és Mátyás korában? És egyáltalán: hogyan lett erődből, várból Királyi Palota?

Nos, a tematikus séták egyike, a Várból Palota éppen ezekre a kérdésekre adja meg a választ: szakképzett, a palota történetét alaposan ismerő Czakó Borbála, a Várkapitányság sétavezetője kalauzolta végig stábunkat a nagy idők regényes történelmét őrző helyszíneken. Mivel pedig mi a Pestbudánál igencsak kedveljük az időutazást, így örömmel fogadtuk a sétavezetés lehetőségét. Hogy mi mindent láttunk és a Budavári Palota mely izgalmas termeibe nyertünk bebocsátást, azt most bemutatjuk!

Az Oroszlános udvar és az Oroszlános kapu, szemben a Palota krisztinavárosi szárnya (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Vár születik

A Budavári Palota olyan, mint egy időszalag: 800 év építkezéseinek emlékeit őrzi falai között (illetve padlója alatt), a tatárjárástól egészen a második világháború utáni újjáépítésekig.

A budai Vár kiépítése a tatárjárás utáni „második honalapító”, IV. Béla királyunk nevéhez fűződik. A mongolok dúlását követően óriási várépítési hullám indult meg az országban, hiszen nem lehetett tudni, visszajönnek-e még a hódítók, ezért jól védhető erődítések sorát emelték a Magyar Királyság területén. Ebbe a sorba illeszkedett a budai Vár kiépítése is, amely immár nemcsak önmagát, hanem a Duna túlpartján lévő jól prosperáló kereskedővárost, Pestet is védte – sorolta az érdekességeket a sétavezető.

A legkorábbi, IV. Béla-korabeli városfal egy szakasza a nyugati pincerendszer bejárata előtt előtt (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Ebből az időszakból máig fennmaradt sétánk első állomása, az eredeti, Béla-kori városfal egy szakasza, illetve egy hozzá tartozó bástya alapja, melyek megtekinthetők a mai Szent György tér nyugati szélénél. Az Árpád-kori városfal a budai Vár legrégebbi építményei közé tartozik; a magyar történelem egy fontos szelete, melynek 800 éves köveit akár meg is érinthetjük! – tette hozzá a Várkapitányság sétavezetője.

A Palota legmagasabb tornya

Ha azonban a királyok lábnyomát keressük, délebbre kell sétálnunk – hívta fel a figyelmünket Czakó Borbála. Az uralkodók palotája a mai Hollós kapu vonalától sohasem nyúlt északabbra. A területen található legrégebbi, hercegi főhöz köthető építmény a Várhegy legdélebbi végén helyezkedik el. Ez a hajdanvolt István-torony csillag alakú alapja, amely a Budavári Palota „E” épülete mellett látható. Nevét vélhetően Anjou Nagy Lajos királyunk testvéréről, István hercegről kapta, aki ezen a helyen építtette fel rezidenciáját. A magas gótikus torony a középkori palota legjellegzetesebb, legjobban felismerhető eleme volt, amely minden korabeli ábrázoláson azonnal szembetűnik. 

Szemben, a falépcső fölötti, repkénnyel borított falszakasz az István-torony maradványa (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Az épületegyüttes Luxemburgi Zsigmond idején fejlődött európai szintű uralkodói székhellyé. A német-római császárként is uralkodó Zsigmond nagyszabású építkezéseiből azonban mára igen kevés maradt fenn. Ilyen például a boltozatos, jelenleg kőtárként működő pince és a fölötte elhelyezkedő gótikus terem, amely bár a vár lovagtermének tűnhet, egykor vélhetően a királyné lakosztályainak részéhez tartozott, a nagyterem ettől északabbra, egy mára megsemmisült palotaszárnyban lehetett. A Zsigmond-kori épületek alaprajzát egyébként az Oroszlános udvar és az Oroszlános kapu kövezete is jelzi. 

Az Oroszlános udvar kövezetét úgy rakták le, hogy a középkori palota felszín alatt húzódó alaprajzát kövesse (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A kétszintes kápolna

Az István-toronytól nem messze újabb gótikus emlékhez visz utunk: a hajdani királyi kápolna altemplomához. A sétavezető stábunknak azt is elárulta, hogy az István-toronyhoz hasonlóan szintén Nagy Lajos idején emelt, eredetileg Szűz Máriának szentelt várkápolna királyok által használt, de mára elpusztult része a mai látható altemplom fölött helyezkedett el, az alsó részt vélhetően az alacsonyabb rangú emberek használták. 

Az egykori várkápolna altemploma részben rekonstrukció. A falakon kivehető, meddig maradt meg az eredeti falszakasz (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Bár belső berendezéséből mára semmi nem maradt, azt tudjuk, hogy Hunyadi Mátyás is féltő gonddal viseltetett iránta: ezüstözött keresztelőmedencét és orgonát is építtetett a kápolnába. A török hódítást követően a várkápolnát dzsámivá alakították át, amelyhez kívülről még minaretet is csatoltak. Bár a rekonstruált altemplom a séta állomását képezi, jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum területén zajló építkezések (A Szent István-termet magába foglaló épületrész) miatt átmenetileg nem tekinthető meg, de amint lehet, újra látogathatóvá teszik – mondta el a sétavezető.

A várkápolnát 1990-ben újra felszentelték, mégpedig Szent István tiszteletére (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Sétánk vezetője azt is hozzátette, hogy a kápolna mellett volt még egy fontos hely, amely Mátyáshoz köthető, mégpedig a híres Corvina-könyvtár, melynek 216 megmaradt kötetét szerte a világban több könyvtár őrzi, közülük 55-öt Magyarországon. Bár a híres könyvtár a vatikáni után a második legnagyobb volt az akkori világon, ennek termei azonban nem maradtak ránk, így annak pompás helyiségeit már csak az emlékezet őrzi. 

Mátyás és második felesége, Beatrix címerét őrző kút (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A középkori palota világát idézi a várkápolna mellett elhelyezkedő, nemrégiben izgalmas kiállítótérként újjászületett úgynevezett Királypince is. Ez a hatalmas, boltozatos terem a középkorban zárt udvarként funkcionált, ezt jelzi az az erkély is, amelynek maradványait a régészek a XX. század során itt találtak meg és rekonstruáltak. A fal, amelyen az erkély található, eredeti, ebbe később ajtót vájtak, s benne két helyiséget alakítottak ki, amelyekben ma a korabeli várélet epizódjait tekinthetjük meg (a fönt említett okok miatt egy ideig ezt is csak kívülről lehet megnézni). 

A Királypince eredetileg a középkori palota egyik udvara volt, csak a XVIII. században alakították pincévé (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A középkori palota pusztulása

A középkori palota Nagy Lajos óta tartó fejlődésének a török uralom és Buda visszafoglalása véget vetett: az épület nagyrészt elpusztult. A sétavezető elmondta azt is, hogy bár az 1686-os ostrom a várból ugyan kiűzte a törököt, az országból azonban még nem. A harcok során szinte teljesen elpusztított és porig égett vár újjáépítése során ezért a védművek, a várfalak és katonai létesítmények rendbehozatala élvezett elsőbbséget, a Palota még álló romjaihoz sokáig nem nyúltak hozzá. 

A Buda felszabadítása után emelt és 1800-as évek végén lebontott Zeughaus, a fegyvertár barokk kapuját Hauszmann Alajos helyeztette át a keleti várfal kapuja mellé a Királyi Palota századfordulós bővítésekor (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Ilyen katonai épületre a legjobb példa a Zeughaus, amely a Sándor-palota mellett, a Szent György tér és a Budavári Palota mai „A” épületének helyén állt. A fegyvertárként szolgáló egyszerű épület 1723-ban leégett, ám 1730-ban újjáépítették és csak a Királyi Palota hauszmanni bővítése során bontották le. Barokk kapui azonban megmaradt, az ugyanis annyira megtetszett Hauszmann Alajosnak, hogy beépítette a keleti várfalba, ahol ma is látható. 

Új élet költözik a romok közé

A Palota 1686 után magára hagyott romjainak sorsa csak az 1710-es években került elő újra. Ekkor a maradványok felhasználásával egy kisebb épületet emeltek a várparancsnok számára (a mai palota „E” épületének területén), a középkori palota többi, felszín feletti részét visszabontották, a törmelékkel pedig feltöltötték a romterületet. Ekkor alakították pincévé a hajdani várudvar egy részét is (Királypince). 

Ami elpusztult: a középkori Buda 1470-ben. Bal szélen a magas István-torony látszik, alatta a gótikus palota részei: zárt erkélyek és a várkápolna szentélye is kivehető (Hartmann Schedel metszete nyomán, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A középkori palota lejtőkön álló részeit azonban nem bontották el teljesen, hanem feltöltötték, hogy egy szintbe kerüljenek a várhegy tetejével. A művelet az utókor számára abból a szempontból szerencsésnek volt mondható, hogy ennek köszönhetően megmaradhattak az útókorra a föld alatt értékes terek – mesélte a sétavezető.

Újra lesz Budán királyi palota: Mária Terézia kora

Bár a Bécsben székelő Habsburg uralkodók nagyon ritkán jártak Budára, a magyarok azonban egyre jobban szerették volna, ha egykori királyi rezidenciájuk újjáépül. Erre Mária Terézia idején nyílt lehetőség, aki engedélyezte egy királyi rezidencia építését a korábbi helyén, egy feltétellel: ha a magyarok maguk teremtik elő az ehhez szükséges pénzt. 

A mai Palota dunai, a kupolától délre fekvő szárnyai (C, D és E) alkották a Mária Terézia kori palota tömbjét, amely harmadakkora volt, mint a mostani épület (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Az építkezés 1749-ben megkezdődött. A lapos „U” alaprajzú, szimmetrikus épület főhomlokzata a Dunára nézett, oldalszárnyai pedig a mai Oroszlános udvar területét ölelték körbe. Bár a barokk rezidencia elkészült, Mária Terézia mindössze kétszer járt benne. A királynő azonban Raguzából Budára hozatta a Szent Jobbot, amit először a Szent Zsigmondról elnevezett palotakápolnában, később az ereklye számára épített kápolnában helyeztek el – tudtuk meg a Várkapitányság sétavezetőjétől, aki azt is hozzátette, hogy 1790-től a magyar Szent Koronát is a budai királyi palotában őrizték.  

Minden idők legpompásabb magyar királyi palotája

A Palota később a Budára költöztetett Nagyszombati Egyetemnek adott otthont, majd 1795-től nádori rezidenciaként szolgált tovább. Az 1849-es tavaszi hadjárat során azonban ismét megsérül a Palota, amelyet Ferenc József 1852-es látogatására rendbe hoznak ugyan, ám már ekkor kiütközött a probléma: az épület túl kicsi ahhoz, hogy a császárt és udvartartását fogadni tudja. Az ekkortól időről időre napirendre kerülő bővítés kérdése a kiegyezés után kapott lendületet, ám csak a XIX. század végén, 1885-ben kezdődött meg a tervezés, Ybl Miklós vezetésével. A reprezentációt szolgáló, 1890-ben elkezdődött bővítés munkálatait egy évvel később Hauszmann Alajos vette át, így a lassan újjászülető épület már az ő elképzeléseit tükrözi.

A Szent István-terem részlete (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Képarchívum)

A bővítés olyan nagyszabású volt, hogy egyetlen korábbi építkezéshez sem volt mérhető. A Mária Terézia korabeli épület először a krisztinavárosi szárnyai bővült, majd a dunai szárny megduplázódásával nyerte el ma látható nagyságát: 304 méter hosszan nyúlik el a Várhegyen. A sétavezetője azt is elárulta, hogy az impozáns külsőhöz elképesztően gazdagon díszített belső tér tartozott, a dunai homlokzat mögött 200 méter hosszan elnyúló, egymásba nyíló teremsor a második leghosszabbnak számított Európában a Versailles-i palota hasonló teremsorához képest. A Palota termei közül három történelmi díszterem emelkedik ki a Nemzeti Hauszmann Program keretében jelenleg újjáépülő, a korszak iparművészetének csúcsteljesítménye, a Szent István-terem, a krisztinavárosi szárnyban helyet kapó Hunyadi-terem és a dunai főszárnyban kialakított Habsburg-terem.

A Palota Hunyadi-terme a Hauszmann-féle átépítés után, benne a kolozsvári Mátyás-szobor kicsinyített másolatával (Fotó: Magyar Iparművészet, 1906)

Ekkor épültek újjá a palotakertek is: az üvegházzal, szecessziós kerti házzal, sziklarakásokkal, egzotikus növényekkel beültetett, kanyargós sétányokkal teleszőtt parkot bármelyik európai uralkodó megirigyelhette volna. 

A modern kor: pusztulás és a középkori palota újrafelfedezése

Az elkészült hauszmanni palota és környezete a kontinens egyik legszebb uralkodói lakhelye volt, mely, a második világháborúban óriási károkat szenvedett. Az épület sok helyen kiégett, beázott, belső terei elpusztultak. A lassan berendezkedő kommunista rezsim számára az előző rendszer maradványa nem volt érték, ezért a hauszmanni forma rekonstruálása részükről fel sem merült – mesélte Czakó Borbála.

A jelen: jobbra a hatvanas években rekonstruált gótikus terem kívülről, balra a 2010-es években készült posztmodern bővítés lifttel (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

A nagyjából egyórás időtartamú Várból Palota sétán tehát szó szerint végigjártuk a Budavári Palota hányatott, de kalandos történetének emblematikus állomásait, megismerve a legendás épületegyüttes titkait. 

A budai Vár, és vele együtt az egykori királyi palota története állandó építkezések és bontások végtelen sorából állt, amely a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően napjainkban építéssel és alkotással folytatódik, és a Budai Vársétáknak köszönhetően immár a nagyközönség számára is elérhető élményforrásként szolgál.

Nyitókép: a Budavári Palota a Hunyadi udvar felől nézve, szemben a felújítás alatt álló Mátyás-kút (Fotó: Both Balázs/Pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ha a palota egybenyilo teremsoranak hossza 200 meter volt maga az epulet pedig 304 meter hosszu akkor szerintem erdemes lenne azon is elgondolkodni az ujjaepites kapcsan, hogy az egybenyilo teremsor az epulet teljes hosszara kiterjedjen. Nem lenne akarmi, ha a Szent Gyorgy teren benezve az ablakon es a nyitott ajtokon keresztul ralathatnank a Gellert hegyre. Turistacsalogatonak sem lenne rossz. Tobbek kozott ezert sem tartom celszerunek az A epuletszarny visszabontasat a haboru elotti meretere. Minden korszak valamit hozzaadott a palotahoz ami ezaltal egyre nagyobb es kulonlegesebb lett. Nekunk is ezt a hagyomanyt kellene folytatnunk vegleg
szakitva a "merjunk kicsik lenni" tobb evtizedes korszakaval.


Régi nagy vágyam, hogy egyszer újra felépül az István torony teljes magasságában és mellette a lovagterem eredeti épülettömege is. Jó megférne az Ybl-féle palota mellett.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó