Írta: Domonkos Csaba

2020. július 22. 13:00

Autómentes lesz a Városliget és lezárják a Kós Károly sétányt. De miképp kerültek egyáltalán autók a Ligetbe? Miért vezet a Városligeten keresztül egy zsúfolt budapesti főút és hogyan lett a Liget autóparkoló?

A Kós Károly sétány lezárása és az autók Városligetből való kitiltása immár eldöntött tény. Ezzel lényegében a városlakók hosszú ideje meglévő igénye teljesül: már a rendszerváltás környékén sokan felvetették, hogy korlátozni kellene a parkon áthaladó gépjárműforgalmat. 

A Városliget a fővárosiak kedvelt pihenő-, szórakozó- és kirándulóhelye. Annak ellenére, hogy Pest egykori főutcája, a Király utca ide vezetett, a nagy országutak elkerülték ezt a területet. A Sugárutat, a mai Andrássy utat sem azért építették, hogy a város egyik fő közlekedési útja legyen, azaz nem egy országos főút városi szakasza volt, hanem egy reprezentatív, elegáns, palotákkal szegélyezett sugárútnak szánták, amely a városon belül indult, és ott is ért véget, nem volt folytatása a városhatáron kívül.

Ezért sem engedték meg az 1890-es években a város akkori vezetői, hogy ezt az utat villamos csúfítsa el, bár tudták, hogy a Városligetbe tervezett millenniumi ünnepségeket valahogy ki kell szolgálnia a tömegközlekedésnek. A megoldás a földalatti lett. 

Az Andrássy út valójában nem a Hősök terén végződött, hanem a park túloldalán, az út megkerülte a Hősök terét, áthaladt az 1896-ban épített hídon, majd a Hermina utat keresztezve az akkor még jóval szerényebb Hungária körútba és a körvasútba ütközött. A parkon átvezető útnak nem volt önálló neve, azt egyszerűen külső Andrássy útnak hívták, majd a II. világháború után külső Népköztársaság útjának.

Motorosok 1930-ban a Vajdahunyad vára előtt (Fotó: Fortepan/Képszám: 20282)

Voltak elképzelések arra, hogy az utat meghosszabítsák: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1932-ben tervet készített arra, hogy az Andrássy utat Rákospalotáig építsék ki, de ekkor sem az volt a cél, hogy a városon átmenő tranzitforgalmat ráengedjék erre az útvonalra. 

Annak ellenére, hogy a Városligetbe mindig is behajthattak autók, parkoltak, illetve versenyeket rendeztek itt, az igazán nagy forgalom akkor jelent meg a Ligetben, amikor megépült az M3-as autópálya és a nagy csomópont a Hungária körút és a vasút felett.

Nézzük meg, miért is vezették át az M3-as autópálya forgalmának egy részét Budapest egyik közparkján! Az 1960-as években kezdték el az országos autópálya-hálózat tervezését, amelynek részeként a Hungária körútnak az autópálya-körgyűrű szerepet szánták, amely összekapcsolta volna a Budapestről kiinduló sztrádákat. Mindemellett a budapesti főutak egy részét is belső gyorsforgalmi utakká kívánták fejleszteni, és ezt a sorsot szánták a Népköztársaság útjának is. Való igaz, legalább nem városi autópályának képzelték el, mint a Rákóczi utat, de mindenképp olyannak, amely a tranzitforgalmat is átvezeti a városon.  

A Kacsóh Pongrác úti csomópont forgalmi rendje (Forrás: Autó Motor, 1987. február 15.) 

Az északkelet felé induló M3-as autópálya irányát a 3-as úttól eltérő nyomvonalon jelölték ki, az új útvonalat az akkor Népköztársaság útjának nevezett sugárút folytatásaként képzelték el, a Hungária körút és a külső Népköztársaság útja találkozásánál pedig hatalmas autópálya-csomópontot terveztek. 

Ez a csomópont még azután is napirenden maradt, hogy az 1978-ban elfogadott új budapesti közlekedésfejlesztési koncepció már nem a Hungária körutat tette meg az autópályákat összefogó körgyűrűnek, hanem a tervezett M0-ás autópályát. Azonban a Hungária körút fontos főút maradt, és az innen kiágazó M3-as autópálya része maradt az országos gyorsforgalmi úthálózati terveknek, akárcsak az új forgalmi igényeket kiszolgáló felüljárórendszer. 

Az épülő csomópont 1980-ban (Fotó: Fortepan, Magyar Rendőr) 

Az M3-as első 23,5 kilométeres szakaszát 1978 októberében adták át, a Hungária körúti új felüljárót pedig 5 év múlva, amikor is a korábbi keskeny, csak a körvasút felett átívelő felüljárót kibővítették, és elkészült a ma is látható autópályacsomópont, ami az M3-as forgalmát a Hungária körútra, valamint a Városligeten keresztül a Népköztársaság útjára vezette rá. 

Autópályacsomópont a Városliget szélén, 1984-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 151842)

Miután elkészült ez a felüljárórendszer, azután nevezték át a Népköztársaság útja Városligeten átvezető részét Kós Károly sétánynak. Elég ironikus módon akkor lett nevében sétány ez az útvonal, amikor korábban soha nem tervezett és nem látott autóforgalmat vezettek át rajta.

A korabeli döntéshozók és valójában a budapestiek szemében az, hogy autók jelentek meg a Városligetben, akkor nem tűnt oly nagy problámának, mert a Városliget  azelőtt sem volt elzárva a forgalom elől. Autók parkoltak itt, sőt autóversenyeknek és motorversenyeknek is helyet adott a terület. A Ligetben 1926-tól egészen az 1970-es évekig rendeztek versenyeket, amikor is a versenyautók vagy a motorok a Liget belső útjait használták.

A Városliget is felmerült a magyarországi Forma-1-es pálya lehetséges helyszíneként. A Ligetben egy 4 kilométernél hosszabb, kanyargós nyomvonalat alaktottak volna ki, míg a boxutcát, a célegyenest és a szükséges infrastruktúrát a Felvonulási téren helyezték volna el.

A Városliget azonban a versenyautóktól függetlenül is tele volt autókkal, hiszen a Felvonulási teret az 1960-as évektől parkolóként is használták, akárcsak a Liget belső úthálózatát, amelyhez hozzájárult az Állatkerthez, a Vidámparkhoz és a múzeumokhoz érkező buszok nem jelentéktelen forgalma is. 

Motorverseny befutója 1949-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 33011)  

A rendszerváltás után felerősödtek a zöld hangok, környezetvédő szervezetek megkérdőjelezték, hogy szükséges-e az M3-as átvezetése a Városligeten. Éppen ezért alig tíz évvel a felüljáró átadása után, 1994 áprilisában a fővárosi forgalomszervezők kísérletképp rövid időre lezárták a Kós Károly sétányt. A cél az volt, hogy megvizsgálják, a sétány lezárása a környező utcákra milyen hatást fejt ki. Az októberre összegzett adatok felemás ereményt mutattak, nem meglepő módon a forgalom elterelésével a légszennyezés mértéke is áthelyeződött máshova, bár maga a szennyezés összességében nem csökkent. Akkor úgy számoltak, hogy az út teljes lezárása addig nem történhet meg, amíg a Hungária körút, az M0 és a Rákóczi híd nem készült el, legfeljebb időszakosan, hét végére lehet lezárni a Kós Károly sétányt. 

Autók a Városligetben 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám:70621)

Mára ezek a feltételek megvalósultak és a közlekedésszervezési szemlélet is változott. A mostani döntés is azok közé tartozik, amelyekkel a korábban kedvezőtlen, csak autóközpontú forgalmi rend egyoldalúságát, hibáit próbálják korrigálni. 

Nyitókép: Buszok a Vidámpark előtt 1975-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 77818)  


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó