Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született a Szatmár megyei Sződemeteren, és 1838. augusztus 24-én ugyancsak a Szatmár megyei Szatmárcsekén halt meg. A reformkor egyik legismertebb személyisége volt, mégis emlékét valójában a Himnusz című költeménye tette felejthetetlenné. A Koszorú című újság halálának 100. évfrodulóján, 1938 októberében így írt Kölcseyről: „a magyarság tudatában úgy él Kölcsey, mint nemzeti énekünk szerzője. Emlékét ez az egy vers őrzi, s az egyben fölemeli őt a magyar szellem legnagyobb hősei közé. Ha van halhatatlanság a földi életben, Kölcsey halhatatlan, s azzá a Hymnus tette. Méltán. Ez a költemény, egy szerencsés óra ihletében megfoganva, örök életet nyert abban a pillanatban, amikor megszületett.”


A Himnusz eredeti kéziratos verziója (Forrás: Nemzeti Köznevelési Portál, https://www.nkp.hu/)

Azonban hiába ez a nagy népszerűség, a budapestieknek egészen 1939-ig kellett várniuk, hogy egy jelentős köztéri szobruk legyen Kölcseyről a Batthyány téren. Azt azonban kevesebben tudják, hogy már 1845-ben is készült szobor Kölcseyről Budapesten, de mivel ez sokáig a Nemzeti Múzeumban volt csak látható, a Batthyány téren lévő alkotás volt ténylegesen az első igazi, Budapesten felállított köztéri Kölcsey-szobor.


Kölcsey Ferenc szobrát a Batthyány téren állították fel (Forrás: Uj Idők, 1939. július 2., Dulovits Jenő fényképe)

A mű eredetije 1897-től Nagykárolyban állt, de az I. világháború után a várost megszálló román csapatok elpusztították a szobrot. A megmaradt gipsz kisminta tette lehetővé, hogy Budapesten újraállítsák a másolatát, de mivel Kölcsey 1838-as halálának századik évfordulójára nem készült el a mű, így azt csak 1939-ben avatták fel a Batthyány tér közepén. Kölcsey magas posztamensen álló szobra ekkor még az Országház felé nézett, és nagyjából ott állt, ahol most a metrólejárat épülete található.


A Kölcsey-emléknapok alkalmából ünnepélyesen megkoszorúzták a Kölcsey Ferenc-emlékszobrot 1940-ben (Forrás: Képes Vasárnap, 1940. december 15., Szász Béla felvétele)


Az 1950-es évekig itt állt a Kölcsey-szobor a tér közepén, majd a tervezett metróépítés miatt elbontották (Fotó: Fortepan/Képszám: 4307)

Kallós Ede alkotását aztán 1950-ben elbontották a metróépítkezésére hivatkozva, és csak jóval később 1974-ben került vissza, de akkor már nem a tér közepére, hanem a tér szélére, megfosztva régi központi pompájától és magas posztamensétől. A szobor mögé egy falat emeltek, amelyen a Huszt című vers sorai olvashatók.


Kölcsey Ferenc szobra már nem a Parlamentre tekint, hanem a tér szélén üldögél (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Azzal, hogy elvesztette a magas talapzatát, a szobor tekintete nem az emberek tekintetével találkozik, hanem olyan, mintha a földet nézné búsan (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Érdekes tény azonban, hogy nem ez volt az első Budapesten látható Kölcsey-szobor, hanem Ferenczy István hírneves szobrász alkotása, amely már 1845-ben elkészült. Azonban mégis az 1939-es szobrot tartják az első, budapesti Kölcsey szobornak. Ennek a legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy Ferenczy szobra sosem állt szabad ég alatt, és így nem lett ünnepélyesen felavatva.


Ferenczy István rajza a készülő Kölcsey-szoborról 1846-ban (Forrás: Pesti Divatlap, 1846. augusztus 1.)

Kölcsey Ferenc nyári halála után a Kisfaludy Társaság már ősszel kezdeményezte egy budapesti emlékszobor felállítását, amelynek költségeit közadakozásból hamar összegyűjtötték, s Ferenczy 1845-re már be is fejezte élete egyik legnagyobb méretű alkotását. A szobrot a Nemzeti Múzeum kertjébe szánta, de végül a múzeum épületében lett felállítva, ott azonban több helyen is állt.

Nem tudni pontosan, hogy miért nem avatták fel kültéren, de talán az lehetett az oka, hogy a közvéleményt nagyon megosztotta az antik módon, tógában ábrázolt Kölcsey márványszobra. A Koszorú című újság így írt róla: „Az ülő helyzet a többieken felülemelkedő előkelőség, vagy szobai tudós jelét képezi a nyilvános szobrokon. Így van képezve […] Ferenczynek rosz mintázásu s primitiv kivitelű Kölcsey-szobra pesti múzeumunkban.”

Természetesen volt, akiknek tetszett a szobor, de a legtöbb újság támadta az alkotást, amiért nem magyar öltözetben ábrázolja Kölcseyt. A mű jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában található. Az ülő pozíciót és a hatalmas márványtalapzatot valószínűleg ebből az alkotásból emelte át  később Kallós Ede az 1897-es Nagykárolyi Kölcsey-szoborhoz, amelyet – tanulva más hibájából – magyar öltözetben mintázott meg.


A Ferenczy István által 1845-ben készített Kölcsey ülő szobra jelenleg a Nemzeti Galériában látható (Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Kölcsey Ferenc szobra napjainkban a Batthyány tér szélén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A költő halálának századik évfordulójára, 1938-ra egyébként készült emléktábla is,  Beck Ö. Fülöp munkája kalandos utat járt be, miután a művész alkotását a felavatás előtti napon levették a falról, mert kifogásolható elemeket találtak Beck Ö. Fülöp életében. Az alkotását sikerült azonban megmentenie, és végül 1955-ben egy másik, rövidebb emléktáblát helyeztek el a VIII. kerületi Kölcsey utcában.

Kölcsey Ferenc emléktáblája végül csak 1955-ben került fel a Kölcsey utca 1. szám alatti ház falára (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kalandos sorsú nagy emléktáblát pedig kissé eldugva és minden pompát mellőzve állították fel az egykori Pestvármegye épületének egyik udvarán, az V. kerületi Városház utca 7. szám alatt. A dombormű alatti márványtáblán a következő olvasható: „Pestvármegye udvarházában, e helyen, sokszor fordult meg költő barátainak társaságában a Himnusz alkotója, KÖLCSEY FERENC, Szatmár megye főjegyzője és országgyűlési követe. Halálának 100. éves fordulóján, 1938 évi aug. 24.-én gyujtotta meg itt örökre világitó szelleme elött a virrasztó és ébresztő honfiúi lángot a vármegyék íróinak »Gyöngyösi István társaság«-a.”


A Kölcsey Ferenc halálának 100. évfordulójára készült emléktábla sokáig nem került ki, de ma már látható az egykori Pestvármegye épületének udvarán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Egészen a rendszerváltásig nem született új emléktábla, dombormű vagy bármilyen jelentősebb köztéri emlék Kölcseyről. Az iskolák, gimnáziumok és különböző intézmények, amelyek a Kölcsey Ferenc nevet vették fel, kezdték el újra ápolni Kölcsey emlékét különböző emléktáblákkal, szobrokkal és domborművekkel. Ez első ilyen emléket Kő Pál készítette 1991-ben, az egész alakos Kölcsey Ferenc-szobor a VI. kerületi Kölcsey Gimnázium aulájában található.


A Kölcsey Ferenc Gimnázium 1921-ben vette fel a Himnusz szerzőjének a nevét (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Kő Pál egész alakos Kölcsey-szobra a gimnázium aulájában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kölcsey oldalán kard, fején babérkoszorú, öltözékén magyaros sújtások idézik a korát és magát a költőt. Alul a Huszt című epigrammájának szövege olvasható a szobron (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rákosszentmihályon a Hősök tere 1. alatt a Kölcsey Ferenc Általános Iskola bejáratának két oldalán született két dombormű 1998-ban, R. Törley Mária jóvoltából. A Kölcsey-domborművön az olvasható, hogy: „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény”.


A rákosszentmihályi Kölcsey Ferenc Általános Iskola bejárata, két oldalán a két domborművel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A jobb oldali dombormű ábrázolja Kölcsey Ferencet (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A bal oldali szobron az iskola neve, címe és a magyar címer látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Csepelen is több emléket állított a költőnek a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, ahol először 2003-ban készült az iskola falán egy domborműves emléktábla – Kaubek Péter munkája – , amelyen Kölcsey arcképe és a híres mondata, a „Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül” látható. Majd 2008-ban Kőszeghy Gabriella készített egy bronz mellszobrot Kölcseyről, ami az iskola aulájában látható.

Csepelen, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola falán látható ez a Kölcsey-emléktábla (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jelenleg az egyetlen kültéri szobor, amely a Batthyány téri alkotáson kívül látható, az a Lelkes Márk által készített Kölcsey-mellszobor, amely 2006 óta áll Pesterzsébeten, a Topánka utca 23. alatt.


A Batthyány téren lévő szobron kívül ez az egyetlen Kölcsey-szobor, amely a szabadban található (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Kölcsey-mellszobor a Topánka utca 23. alatt található meg a XX. kerületben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az utóbbi időben tehát több Kölcsey-szobor és emlékmű is készült, de ha a Batthyány téren lévő alkotás újra visszakapná központi szerepét és eredeti magasságú talapzatát, akkor biztosan méltóbb módon őrizné Kölcsey Ferenc emlékét Budapest. 

Nyitókép: Kölcsey Ferenc szobra a Batthyány téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)