A II. világháborúban elpusztult budapesti hidak 1964-re visszaépültek, sőt egy olyan is elkészült, amely 1945-ben, a hidak felrobbantásakor még nem állt, az Árpád híd. Az 1960-as években, miután 1958-ban feloldották azt a korlátozást, amely a magánautók használatát érintette, szaporodni kezdtek az autók Magyarországon. A közúti forgalom tehát erősen növekedett, és tudható volt, hogy továbbra is növekedni fog. Ezt a folyamatot erősítette, hogy 1968-ban egy jelentős közlekedéspolitkai fordulat történt Magyarországon, mégpedig az, hogy a vasút szerepét csökkentették a közút javára, azaz a közúti szállításnak adtak elsőbbséget.

Budapest déli hídjai 1968-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 46923)

A döntés egy olyan országban született, amelyben fejlett, sűrű vasúti hálózat állt rendelkezésre, jó minőségű közút viszont alig. Ennek orvoslására nagyszabású autópályafejlesztési programot vázoltak fel a közlekedéspolitikusok. A Budapestről kiinduló, az országot sugárirányban behálózó autópályákat egy, a Hungária körút vonalában építendő autópálya-körgyűrűvel kívánták összefogni, amelynek része lett volna egy autópályahíd. Ennek helyét is kijelölték, közvetlenül az Összekötő vasúti híd mellett, azaz ott, ahol ma a Rákóczi híd áll.

A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1970 decemberében az új budapesti hidak lehetőségeiről tárgyalt, és két helyszínt nevezett meg: a vasúti híd melletti összeköttetést, Csepel-Budafok térségét, és pályázati kiírását javasolta.

A meghívásos tervpályázatot 1971-ben kiírták. A pályázóknak egy olyan hídra kellett beadniuk az elképzeléseiket, amely két ütemben épülhet meg. Az első ütemnek, ami egy 2x2 sávos hidat jelentett volna, 1982–84-re kellett volna elkészülnie, de a szerkezetnek alkalmasnak kellett lennie arra, hogy a jövőben 2x4 sávossá bővítsék. A híd városképileg is fontos volt, ezért az elbírálásnál a biztonság mellett az esztétikai megjelenés volt fontos, a gazdaságosság kevésbé. Mivel a híd mellett ott volt a masszív vasúti híd, ezért a pályázók két utat választhattak, vagy eltakarják azt a híd megjelenésével, vagy szerkezetében illeszkednek hozzá.

A Biuáti első díjas terve (Forrás: Városi Közlekedés, 1972., 4. szám)

A pályázatra összesen 11 pályamű érkezett, amelyeket 1972. május 15-én kiállítottak a Fővárosi Tanács klubhelyiségében.

Az első díjat a Buváti, azaz a Budapesti Városépítési és Tervező Vállalat elképzelése nyerte, ők egy hatnyílású, feszített betonhidat mutattak be. A szerkezet külső képe egy nagyon lapos ívű ívhidat mutatott, amely mögött eltűnt a vasúti híd. Első lépcsőben fél szélességben készült volna el, azaz 2x2 sávban, amelyet később, a szerkezet kiszélesítésével még 4 sávval lehetett volna kiszélesíteni. A hídról és a pályázatról az Autó-Motor így számolt be 1972. június 6-án:

„A „BUVATI” kollektívája nyerte a Hungária körúti autópálya déli Duna-hídja és forgalmi kapcsolatai kialakítására kiírt tervpályázatot. A Budapest gyorsforgalmi úthálózatának gerincét alkotó és az autópályákat összekötő Hungária körúti gyűrű az óbudai Flórián térről indul. A városi autópálya az Árpád-hídon, valamint a Hungária körutat érintő forgalmasabb csomópontokon át egészen a Soroksári út és a Gubacsi út kereszteződéséig, s innen továbbhaladva az autópálya-hídon – a Fehérvári utat, a Tétényi utat és a Bartók Béla utat érintve – az Osztyapenko-szobor után hagyja el a főváros határát. Budapest újabb Duna-hídja tehát nagy szerepet tölt majd be. A győztes terv hatnyitású, változó magasságú, feszített betonból készülő hídszerkezetével, újszerű kialakításával a főváros látványossága lesz.”

A híd a vasúti híd észak felé meghosszabbított pilléréire épült volna úgy, hogy a pilléreket már a teljes híd szélességére építették volna meg, és az első ütem annak északi szélére került volna, azaz a későbbi bővítés esetén már nem kellett volna új pilléreket építeni, csak a szerkezetet elhelyezni a vasúti híd és a korábban elkészült szerkezet közé.

A Főmterv kétszintes hídterve (Forrás: Városi Közlekedés, 1972., 4. szám)

Azonban hiába született meg a nyertes pályázat, pár hónappal később, 1973. március 6-án az Autó-Motor már egy másik tervet mutatott be az olvasóinak. E bemutatott elképzelés alapjaiban más szerkezetet tartalmazott, egy kétszintes rácshidat, amelynek terveit a Főmterv készítette, egyébként e terv is szerepelt a pályázaton, ahol azonban jelentősebb eredményt nem ért el.

A kiválasztott rácsos híd annyiban egyszerűbb lett volna, hogy ebben az esetben a szerkezet bővítése könnyebben lett volna megoldható, ugyanis az első ütemben csak az egyik szinten alakították volna ki az útpályát, míg a bővítéskor a második szinten.

Azonban egyik elképzelés sem valósult meg, pár évvel később az egész Hungária körúti autópálya lekerült a napirendről, és 20 évvel később egy egész más szerkezet, a mai Rákóczi híd épült meg itt, nem autópályahídként.

Nyitókép: A Rákóczi híd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)