Március 6-án avatták fel az I. kerületi Markovits Iván utca és a Batthyány tér találkozásánál Markovits Iván emléktábláját – olvasható a Budavári Önkormányzat Facebook-oldalán. Az I. kerületi Önkormányzat által szervezett avatóünnepségen a Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége is részt vett.

A Batthyány teret és az Iskola utcát összekötő kis utca névadójára, a gyorsírás hazai megteremtőjére emlékező tábla a Battyhány téri vásárcsarnok 45 fokban lemetszett sarkának üres faltükrében kapott helyet.  A domborműves emléktábla Kampfl József szobrászművész alkotása. 

A Budapest Galéria 2021-ben kiadott szakértő állásfoglalásából kiderül, hogy az emléktáblát eredetileg 2020-ban avatták volna fel, de a koronavírus-járvány miatt ez elmaradt. E dokumentumban is olvasható, hogy az emléktáblán látható portré klasszikus formai jegyeket visel, „igazodva a hordozó architektúra karakteréhez”.

A Batthyány téri vásárcsarnok a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában áll, vagyonkezelője a Budapest Vásárcsarnokai Kft., így az emléktábla elhelyezéséhez a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyására is szükség volt.

Valószínűleg ma már kevesen tudják, ki volt a 185 évvel ezelőtt született és 130 évvel ezelőtt elhunyt Markovits Iván, pedig valaha mellszobra is állt Budapesten, 1913-ban avatták fel, nem is akárhol: a Szabadság téren, a Nádor utca és az Október 6. utca (akkor Bálvány utca) közötti parkrészen. Az alkotást az 1960-as években bontották el, sorsa ismeretlen.

A Nemzeti Örökség Intézete, amely Markovits Iván Fiumei úti sírkertben lévő védett sírjának fennmaradásáról gondoskodik, így emlékezik meg honlapján a Magyar Országgyűlés egykori gyorsíróirodájának vezetőjéről: „Markovits Iván a bécsi birodalmi tanács gyorsírója (1861–1866), a magyar országgyűlés gyorsíró irodájának ún. revizor-gyorsírója (1866–1886), a gyorsíró iroda főnöke (1886–1896). Az Országos Gyorsírástanárokat Vizsgáló Bizottság alapító tagja (1872–1893). A Magyar Gyorsíró Egylet elnöke. A bécsi Gyorsírászat c. folyóirat (1864–1869), a budapesti Gyorsírászati Lapok (1869–1885), a Gyakorló Gyorsíró (1874–1881 és 1881–1893), a Reform c. gyorsírási szaklap (1880–1884) és a Katonai Gyorsíró szerkesztője (1889–1890).

A magyarországi gyorsírás szervezett alapjainak megteremtője, a Gabelsberger-féle gyorsírási rendszer átdolgozója (Gabelsberger–Markovits-féle levelezési gyorsírás), s az új rendszer megjelentetője (Gyorsírászat, 1863). Élete végéig az új rendszer továbbfejlesztésén fáradozott, alapítványt hozott létre gyorsíróversenyek támogatására, kiadványok megjelentetésére, saját gyorsíró irodát is fenntartott, amely az általa szervezett országos gyorsíró tanfolyamokat is szervezte. Magyarországon először tanított egyetemen gyorsírást (1872–1875: Pest).”

Markovits Ivánnak, a magyar gyorsírás atyjának emléktáblája a róla elnevezett utca sarkán, a Batthyány téri vásárcsarnok falán (Fotó: Budavári Önkormányzat)

Az 1902-ben megnyílt, Klunzinger Pál​ tervei szerint épült Batthyány téri vásárcsarnok épületén helyezték el az emléktáblát​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Forrás: Budavári Önkormányzat, NÖRI, Köztérkép

Nyitókép: Markovits Ivánnak, a magyar gyorsírás atyjának emléktábláját a Batthyány téri vásárcsarnok oldalán avatták fel (Fotó: Budavári Önkormányzat)