A napokban jelent meg a hír, mely szerint hamarosan elkezdődik a Clark Ádám tér felújítása. A rekonstrukció tíz éven belül már a harmadik lesz, hiszen 2014-ben az I. kerület a Sikló körüli területet rendezte, legutóbb, 2022-ben pedig a főváros állította helyre a tér középső részét, amelyet a Lánchíd felújítása miatt zártak le. A mostani tervek alapján a tér képe nem változik majd jelentősen, bár a főváros közlése alapján megnövelik majd a járdák felületét, a zöld területet és megmarad a körforgalom is, de az ígéretek alapján kisebb lesz a mostaninál: a növényekkel beültetett belső, jelenleg 20 méter sugarú kör 8 méteresre csökken. Ez azonban biztosan nem az utolsó felújítás lesz a téren, hiszen az Alagút rekonstrukciója (amit korábban még a Lánchídéval összehangolva, együtt terveztek megvalósítani) most elmaradt, így amikor bepótolják, a Clark Ádám tér egy részét ismét le kell majd zárni, hiszen szükség lesz a munkaterületre.
A Lánchíd építésvezetőjéről, Adam Clark skót mérnökről 1912-ben elnevezett tér a híd 1849-es megnyitása után vált igazán fontos közlekedési csomóponttá. Az 1860-as években itt álló Budai Népszínházról elnevezett, majd az 1870-es évektől a XX. század elejei átnevezésig a Lánchíd nevét viselő tér a II. világháború előtt sokkal kisebb volt a mainál. Déli oldalán ugyanis, ahol ma hatalmas park terül el, két épület állt. A Várhegyhez közelebbi részt, a Lánchíd utca 1–3. szám alatti telkeket az 1870-1873-ban Wagner Sándor tervei alapján a Magyar Nyugati Vasút számára épült ház foglalta el (amelybe később a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium költözött be), vele szemben, a Dunához közelebb eső részen, a Lánchíd utca 2. szám alatt pedig a Knabe Ignác által tervezett, 1873-ban átadott Barber-Klusemann-palota állt.
A tér északi oldalán, a Fő utca 1. szám alatt álló, Ybl Miklós tervezte Lánchíd-palota ma is áll, szomszédja azonban, a Fő utca páros oldalának legelején állt egykori Budai Takarékpénztár (szintén Ybl kezét dicsérő) palotája már nincs meg: 1949-ben lebontották, helyét a 2018-ban átadott Hotel Clark íves homlokzatú épülete foglalja el.
A tér többé-kevésbé egységes képe tehát az XIX. század utolsó évtizedeire alakult ki a környező paloták felépülésével, ám ha ránézünk a korabeli fotókra, alig találunk hasonlóságot a mai állapottal. Akkoriban inkább volt útkereszteződés, mint valódi tér, ám a Lánchíd- és a Barber–Klusemann-paloták előtti részen, az út két oldalán szépen gondozott növényágyások díszlettek, körforgalomnak azonban még nyoma sem volt, azt ugyanis csak 1949-ben alakították ki (előtte el se fért volna, hiszen a Lánchíd vámszedőházai éppen a körforgalom úttestjének helyén álltak).
Mivel a Lánchíd átadása után a térre került át a hazai országutak kezdőpontja (addig a királyi palota küszöbétől számolták), 1932-ben a Hungária Automobil Clubnak köszönhetően a Kereskedelmi Minisztérium épülete előtt felállították az első, nullás kilométert jelző szobrot, Körmendi Frim Jenő alkotását, amely Máriát ábrázolta Patrona Hungariae-ként. A márványalak a II. világháborúig jelölte a magyarországi utak kezdőpontját, Budapest ostroma után azonban csak a posztamense maradt meg, később azonban annak is nyoma veszett, csakúgy, mint a szoboralaknak.
A tér korábban ismert szerkezete a háború utáni átalakítással tűnt el végleg a Barber–Klusemann-palota, a Kereskedelmi Minisztérium, illetve a Lánchíd vámszedőházainak lebontásával. A megüresedett területet parkosították, 1953-ban pedig felállították Molnár László nullás kilométerkő szobrát, amely a korszakra jellemző módon egy távolba meredő munkást és egy autókereket ábrázolt. A Rákosi-rendszerben alig akadt olyan pontja Budapestnek, ahonnan ne lehetett volna látni egy vörös csillagot, a Clark Ádám térre pedig mindjárt kettő is jutott: az Alagút bejáratának tetején lévő hatalmas, világító neoncsillagon kívül a körforgalom közepén is kialakítottak egyet virágokból (ezt minden tavasszal újraültették, és csak 1989-ben szüntették meg). Az 1963-ban felállított nullás kilométerkő szobor 1974-ig jelölte a Budapestről kiinduló utak kezdőpontját, ekkor azonban átszállították a rákoshegyi vasútállomáshoz, helyén pedig egy évvel később állították föl Borsos Miklós három méter magas, szabályos tipográfiai 0 karaktert ábrázoló szobrát, amely ma is látható.
A Budai Takarékpénztár épületét a tér átalakítására hivatkozva bontották le 1949-ben, udvari árkádjainak egy kis szakasza azonban megmaradt, abban működött később a Lánchíd Eszpresszó. Az Ybl-épület maradványát csak 1990-ben bontották le, a terület ettől kezdve majd húsz évig üresen állt. Budapest egyik legértékesebb, városképi szempontból kiemelten fontos telkére ez idő alatt számos épületet terveztek Ropár Ferenc 1969-es lépcsőzetes-modern lakóházától kezdve Mórocz Balázs és Vannay Miklós 2007-es, túlságosan bátor aranytömbjéig, ám egyik sem valósult meg. A ma látható szálloda végül 2018-ban készült el a hazánkban letelepedett ausztrál építész, Anthony Gall tervei alapján.
A forgalmas Clark Ádám tér elsősorban a közlekedést szolgálja, városképi szempontból mégis rendkívül fontos helyszín, hiszen a Lánchidat, az Alagutat, a Siklót és a budai Várba felvezető utakat köti össze, ráadásul itt található a nullás kilométerkő is. A tér történetében felfedezhetjük Budapest történelmének fordulatait is: a gazdag múlttól a második világháborús pusztításon és az utána következő ideiglenesen végleges rendszeren át a kissé zavaros, útkereső jelenig.
Nyitókép: A Clark Ádám tér 1917-ben (Fortepan/Képszám: 151644)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció