Buda kapuja – A Clark Ádám tér története

2019. május 20. 8:34

Az alagút és a Lánchíd ősszel kezdődő felújításához kapcsolódóan rendbe teszik a híd két oldalán fekvő tereket is. Ennek apropóján a budai oldalon lévő Clark Ádám teret mutatjuk be, amelyen az elmúlt századokban állt lovarda, színház, kereskedelmi minisztérium, takarékpénztár és bérpalota is, de talán kevesen tudják, hogy még a nulla kilométerkő is többféle változatban létezett.

A Királyi Lovardától az ország közepéig

A későbbi Clark Ádám tér legelső épületét még a XV. század második felében építették. A források szerint ez Mátyás király reneszánsz stílusú istállója volt, amit a következő évszázadokban inkább raktárként használtak. Ez egészen a XIX. század közepéig volt így, mivel ekkor az épületet megfosztották tárolófunkciójától és átépítették.

Az 1861 és 1864 közötti átépítés Gerster Károly és Frey Lajos tervei alapján készült el, amelynek eredményeképp az immár eklektikus épület a Budai Népszínháznak adott otthont. Ez volt a második magyar nyelvű színház a fővárosban, és olyan színészek játszottak itt pályájuk kezdetén, mint Blaha Lujza és Jászai Mari. Viszont a teátrum súlyosan el volt adósodva (noha nagy sikert arattak a bemutatott darabok). Így előbb bezárt a Budai Népszínház, majd 1870. szeptemberében lebontották az épületet, mert útjában volt a városfejlesztési terveknek.

A Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium épülete 1921-ben (Forrás: Fortepan)

A felszabaduló telket a Magyar Nyugati Vasút (MNYV) szemelte ki magának, majd meg is szerezte azt. Végül 1870 és 1873 között épült fel Wagner Sándor építész tervei alapján a társaság székházaként funkcionáló négyemeletes neoreneszánsz palota. A MNYV 1889-ben tönkrement, így összes ingó és ingatlan vagyontárgya (így a palota is) az osztrák–magyar vasúttársasághoz került. 1890-ben költözhetett be az impozáns épületbe a Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium, amely egészen Budapest ostromáig, 1944-ig használta a Lánchíd utca 1–3. alatti épületet (lásd: nyitóképünkön). Noha a fővárosi harcokban az épület nem szenvedett helyrehozhatatlan károkat, 1948-ban felrobbantották.

1932-ben a Hungária Automobil Club jóvoltából a Kereskedelmi Minisztérium melletti járdán felállították az ország első „0 kilométerkövét”. Ez az alkotás Szűz Máriát ábrázolta mint Patrona Hungariae-t (Magyarország védelmezőjét): az egyméteres alak a kezében a Szent Koronát tartja. Ez az alkotás alig sérült az ostrom alatt, de a kiépülő kommunista rezsimnek szúrta a szemét, így eltüntették. Az üres telken 1953-ban felállítottak egy új szobrot: a távolba néző munkás egy autókereket tart. Ezt végül az 1970-es években áthelyezték a XVII. kerületi rákoshegyi vasútállomáshoz. Végül 1975. április 4-én állították fel Borsos Miklós nonfiguratív alkotását, amely mind a mai napig a Sikló előtti parkban áll.

Az eredeti 0 kilométerkő, Patrona Hungariae a magyar Szent Koronával 1932-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Borsos Miklós alkotása 1975-ben (Forrás: Fortepan)

A pénztől a tetőbárig

Ybl Miklós legelső neoreneszánsz épületei közé tartozott a mai Clark Ádám tér sokáig egyik legmeghatározóbb épülete: a Budai Takarékpénztár székháza. A Budai Takarékpénztár még 1846-ban jött létre. 1860-ban bízta meg Ybl Miklóst, hogy tervezze meg új székházukat a Lánchíd budai hídfőjének közelében, a Fő uta 2. számú telken. Az építkezés 1860. augusztus 27-én vette kezdetét, és 1862-ig tartott. A kétemeletes szék- és bérház kivitelezője Diescher József volt. Amíg az emeleteken lakások kaptak helyet, a földszinten bankfiók és kávéház működött. Az épületről így ír Farbaky Péter építész, művészettörténész:

„A 3+5+3 tengelyes architektúra erőteljes horizontális tagolású volt, az épületsarkokon armírozással, a középrizalitot a sarkokon pilaszterrend, a középső mezőkben ¾ oszlopok emelték ki, az első emeleten vörös márvány konzolokra támaszkodó erkéllyel, a főpárkány fölött címerrel díszített áttört balusztrádos attikával. A földszinten félköríves, a két emeleti szinten egyenes záródású ablakok nyíltak. A déli homlokzat 2+3+2 tengelyes beosztású volt, a középrizalitot itt is konzolokra támaszkodó erkély díszítette. Az udvart három oldalról félköríves árkádokkal kísért folyosó övezte, a negyedik oldalon vakarchitektúrában megismételve. A földszinten és az emeleten korinthoszi oszlopok tartották – vállkő közbeiktatásával – az archivoltokat, míg a második emeleten öntöttvas anyaggal jelent meg ugyanez a vonalrajz, az ívháromszögekben kör alakú betéttel. Az udvari architektúra könnyedsége genovai cinquecento palotákéra emlékeztet. A belső közlekedést a háromkarú vörös márvány anyagú lépcsőház biztosította.”

A Budai Takarékpénztár székháza 1890 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Budai Takarékpénztár székházának folyosói 1940-ben (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Ybl Miklós Virtuális Archívum)

A neoreneszánsz épület Budapest ostromában súlyos sérüléseket szerzett. Emiatt, valamint a tér átépítésére hivatkozva 1949-ben lebontották a székház déli és keleti oldalát. A megmaradt részekben továbbra is kávéház működött: ez volt a híres Lánchíd presszó.

A Lánchíd presszó terasza 1960-ban (Forrás: Fortepan)

Az erősen lepusztult, megmaradt részeket végül 1990-ben lebontották. Így kialakult Budapest egyik legdrágább foghíjtelke. Jelentős fejtörést okozott az illetékeseknek, hogy a körforgalom miatt furcsa formájú telket miképp hasznosítsák. Végül a közelmúltban építették fel Anthony Gall ausztrál építész tervei alapján Hotel Clarkot, amely (noha nagy vitákat kavart megjelenésével) a főváros egyik legígéretesebb tetőbárjával rendelkezik.

Az épülő Hotel Clark 2017-ben (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Székház, bíróság, irodaház

A budai oldal egyik legimpozánsabb neoreneszánsz épülete 1867 és 1869 között épült fel a Lánchíd Rt. számára Ybl Miklós tervei szerint a Fő utca 1. szám alatt. Alul üzlethelyiségek, az emeleteken lakások kaptak helyet. Többek között itt lakott a főváros híres mérnöke, Reitter Ferenc is. Amikor 1870-ben az állam megváltotta a Lánchidat, a Lánchíd Rt. palotája az Államkincstárhoz került. Így költözhetett be ide a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (amely később a Döbrentei téren kap önálló palotát), majd a Budapesti Államhidak Felügyelősége 1871-ben.

Az évek folyamán a földszinten előbb kávéház, majd 1920-tól sörcsarnok várta a vendégeit. 1936-ban a Közigazgatási Bíróság költözött be az épületbe. A kommunista rezsim idején előbb a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága kapta meg az épületet 1954-ben, majd 1981-ben a Budai Központi Kerületi Bíróság került ide. A rendszerváltozást követően az igazságügyi tárca megvált a palotától. Sokáig üresen állt, míg a 2000-es évek elején be nem állt a fordulat: az eredeti tervek alapján felújították, hogy irodaházként működjön tovább.

A Lánchíd-palota 1890 körül, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan)

A sörgyárosok, a népjólét, az ipar és a közpark

Kevesen tudják, de egykoron a Lánchíd utcának volt páros oldala is. Itt javarészt neoreneszánsz bérpaloták kaptak helyet (amíg a pesti oldalon szállodasor volt, addig a budain palotasor). Ezt a palotasort kezdte a Barber Ágost és Klusemann Károly sörgyárosok eklektikus bérháza, amelynek sarkai tornyokban, azok pedig kupolákban végződtek. A Knabe Ignác tervei alapján 1871 és 1873 között felhúzott épület 1910-ben egy alapítványhoz került, amelynek célja a gyógyszerészek támogatása volt.

Az alapítványnak 1920-ban meg kellett válnia a palotától, mert anyagi problémákkal küzdött. Így került az épület az államhoz, amely előbb a Magyar Királyi Népjóléti Minisztériumot, majd a Magyar Királyi Iparügyi Minisztériumot költöztette ide. Noha Budapest 1944–1945-ös ostromában alig sérült az épület, az új rendszer 1948-ban lebontotta (az egész palotasorral együtt). A terület mind a mai napig kihasználatlanul áll.

A Barber–Klusemann-palota, jobb alsó sarok, 1875 körül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Nyitókép: A Magyar Királyi Kereskedelmi Minisztérium egy 1902-es képeslapon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Buda, Budapest, Clark Ádám tér, építészet, Filepkó Dominik, I. kerület, Lánchíd, PestBuda, pestbuda.hu, Széchenyi tér

⁹ ¹⁵ ⁴

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története

2024. október 20. 13:00

Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹