Ferenc pápa budapesti látogatásának helyszínei

2023. május 1. 16:00

Ferenc pápa 2023. április 28. és 30. között három napot töltött Budapesten, ez alatt az idő alatt a magyar főváros több helyszínén járt. Megmutatjuk, Pest és Buda mely pontján, mely épületeiben jelent meg a Buenos Airesben született jezsuita egyházfő, aki 2013 márciusától tölti be pozícióját, és Argentínából érkezett a Vatikánba.

Ferenc pápa 2023. április 28-án 10 órakor érkezett meg a Liszt Ferenc repülőtérre, ezt követően a budavári Szent György téren, a Sándor-palota előtt állami és egyházi vezetők fogadták ünnepélyesen a katolikus egyházfőt. Elsőként Novák Katalin köztársasági elnök köszöntötte, jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek, valamint miniszterek, közjogi és egyházi méltóságok.

Ferenc pápa ünnepélyes fogadtatása a Sándor-palota déli főhomlokzata előtt 2023. április 28-án (Fotó: Vatican News)

Ezt követően Ferenc pápa, aki a világ legkisebb területű államának, Vatikánnak az államfője is, a Sándor-palotában négyszemközti megbeszélést folytatott Novák Katalin köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel és családjával találkozott.

Ferenc pápa a Sándor-palotában Novák Katalin köztársasági elnökkel. Az épület 2002-ben lett a Köztársasági Elnöki Hivatalé (Fotó: Vatican News)

A szomszédos Karmelita kolostor épülete volt a pápalátogatás következő helyszíne, ahol Ferenc pápa az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott.

A Karmelita kolostor (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Ferenc pápa szintén április 28-án látogatott el az Ybl Miklós tervezte Szent István-bazilikába, ahol püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozott.

A Szent István-bazilika előtt sokan várták Ferenc pápát (Fotó: Vatican News)

Ferenc pápa a Szent István-bazilikában 2023. április 28-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

E program végén Ferenc pápa a Szent István-bazilika lépcsőjéről köszöntötte a téren megjelent híveket. Megható pillanat volt, amit az élő televíziós közvetítésben sokan láthattak, hogy Ferenc pápa váratlanul felállt kerekesszékéből, és botjára támaszkodva saját lábán sétált le a bazilika lépcsőjén, hogy testközelből köszönthesse azokat, akik az ő tiszteletére lepték el a Szent István teret.

A Szent István-bazilika lépcsőjén 2023. április 28-án (Fotó: Vatican News)

Ferenc pápa szállása a XII. kerületben, a Gyimes utca és a Stromfeld Aurél utca találkozásánál lévő Szentszék Apostoli Nunciatúrán volt, amely Vatikán magyarországi nagykövetsége, és hivatalosan a Gyimes utca 1–3. számot viseli. Az itt lévő egykori villát 1991-ben vásárolta meg a Vatikán, amikor II. János Pál pápa látogatott Magyarországra.

A nunciatúra épülete a Gyimes utca és a Stromfeld Aurél utca sarkán (Fotó: Google maps)

Ferenc pápa április 29-én reggel látássérült gyermekekkel találkozott a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban. Ez az intézmény is a XII. kerületben található, a Mátyás király út 29. szám alatt.

Ferenc pápa a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban április 29-én (Fotó: Vatican News)

Az intézményt Fehér Anna nővér alapította, a Batthyány téren kezdte meg működését egy alagsori lakásban, majd az 1990-es évek elején költözött be az akkor használaton kívüli Mátyás király úti ingatlanba. Az otthon a szegények orvosa, Batthyány-Strattmann László nevét vette fel, akit 2003-ban avatott boldoggá II. János Pál Rómában.

A XII. kerület, Mátyás király út 29. szám alatt az 1990-es évektől működik az intézmény, amelyben sérült gyermekekkel foglalkoznak

Az épületet folyamatosan bővítették. Ma az otthonban sajátos nevelési igényű, látássérült, illetve mozgássérült gyermekekkel foglalkoznak, óvoda, iskola, valamint gyermekotthon és szociális intézmény is működik a falak között.

A Boldog Batthyány-Strattmann László Otthont az elmúlt évtizedekben többször bővítették (Fotó: koszisz.hu)

Ferenc pápa következő programja a Rózsák terén volt, ahol az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozott. Nem tudni, véletlen volt-e, hogy éppen ide szervezték a programot, hiszen ezt a teret 1878-tól Szegényház térnek hívták, és csak 1932-től nevezik Rózsák terének (Szent Erzsébet rózsáiról).

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a Rózsák terén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ezt a templomot az Országház építésze, Stendl Imre tervezte, neogótikus stílusban épült fel 1895 és 1901 között, jelenleg 2560 főt képes befogadni.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom a Rózsák terén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén a Rózsák terén található az Istenszülő oltalma templom, amely a fővárosi görögkatolikus közösségé. Itt Ferenc pápa együtt imádkozott a görögkatolikus hívekkel.

Ferenc pápa a Rózsák terén a görögkatolikus közösség tagjaival együtt imádkozott 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Érdekes e templomnak is a története, hiszen eredetileg a római katolikusok számára épült 1881-ben, szintén egy neves építész, Czigler Győző tervei szerint. Ám hamarosan szűknek bizonyult, így nem sokkal később felépült a Szegényház tér közepén az előbb említett, Steindl Imre tervezte neogótikus Szet Erzsébet-templom, ezt az épületet pedig 1905-ben a görögkatolikus egyház kapta meg.

A Rózsák tere 10. szám alatti görögkatolikus templom (Fotó: Baranyai Béla/Magyar Kurír)

Ugyanezen a napon a Papp László Budapest Sportarénában fiatalokkal találkozott Ferenc pápa. A 11 ezer fiatal az ország különböző településeiről, valamint a határon túlról érkezett, és rendkívüli hatással volt rájuk Ferenc pápa, valamint az általa megfogalmazott gondolatok és üzenetek: a sportarénában valóságos fesztiválhangulat alakult ki.

Ferenc pápa a Papp László Budapest Sportarénában 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A Papp László Budapest Sportaréna (Fotó: MTI/Róka László)

Ferenc pápa magyarországi látogatásának legfontosabb programja az április 30-ai, Kossuth téri szentmise volt, amely délelőtt fél 10-kor kezdődött. A tér nagyon hamar megtelt, így nem tudott mindenki bejutni, sokan a környező utcákból kivetítőkön követték az eseményt.

Ferenc pápa a szentmiséjére érkezik pápamobilján a Parlament előtti Kossuth térre 2023. április 30-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ferenc pápa elutazása előtt, április 30-án délután még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karára is ellátogatott, itt az egyetemi és a kulturális élet képviselőivel találkozott.

Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar a VIII. kerület Práter utca 50/a szám alatt (Fotó: Wikipédia)

Ferenc pápa 2023. április 30-án, 17.30-kor utazott el Magyarországról. A hivatalos búcsúztatására a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren került sor. Az eseményen jelen volt Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke; Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita; Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes és Tóth Tamás, az MKPK titkára, Ferenc pápa apostoli útjának koordinátora.

Nyitókép: Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Budapest, Hírek, Kossuth tér, pápa, Papp László Sportaréna, PestBuda, pestbuda.hu, Rózsák tere, Sándor-palota, Szent István-bazilika

¹⁹⁶ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal

2024. március 21. 10:30

Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

Vízkeresztig látogatható a betlehemi jászolkiállítás a Szent István-bazilikában

2023. december 25. 16:00

A Szent István-bazilika lovagterme idén is otthont ad a betlehemi jászolkiállításnak. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó művészeti, képző- és népművészeti alkotásokból álló tárlat január 7-ig látogatható.

Felállították az ország karácsonyfáját az Országház előtt

2023. november 27. 19:00

Megérkezett a Parlament elé az ország karácsonyfája. A 24 méter magas fenyő vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

A Sas-hegy 50 éve látogatható

2024. április 25. 18:00

Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva, és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

³⁷ ⁰ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁹⁶ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³