A Postapalota tetején: megnyílt a panorámaterasz Buda ikonikus épületében

2023. június 20. 10:00

Új fejezet indult a budai Postapalota történetében 2023. június 16-án: Sándy Gyula fő művének közel 100 éves fennállása óta, most először bárki feljuthat az épület panorámateraszára, megcsodálva az onnét nyíló városi kilátást. A korábbi tervekkel ellentétben az ikonikus bástyatorony biztonsági okokból nem lett kilátópont, de így is nagy élmény a közel százéves épület tetejéről körbenézni. Elsőként a sajtó képviselőinek, köztük a Pestbuda újságírójának mutatták be az új látványosságot: a hivatalos megnyitás előtti napon épületséta keretében jártunk a Postapalota tetején.

Éppen 100 évvel ezelőtt, 1923-ban nyerte meg Sándy Gyula azt a pályázatot, melynek gyümölcse Krisztinaváros ikonikus irodaháza, a Magyar Posta egykori budai székháza lett. Az általánosan Postapalotának, napjainkban olykor Buda Palotának is nevezett épület a mai Krisztina körút, Várfok utca és Vérmező út háromszögében helyezkedik el, a Széll Kálmán tér szomszédságában.

A Sándy Gyula tervezte Postapalota délkeleti irányból, a Vérmező út felől (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az 1926-ra elkészült, trapéz alaprajzú, felfelé hétemeletes (de alagsori szintekkel is rendelkező) épület volt a korabeli Budapest legmagasabb irodaháza. Szigorú feltételek szerint kellett felépíteni, előtérbe helyezve a gazdaságosságot (előírták, mekkorák lehetnek az irodák, vagy hogy hány ablakot kaphat egy-egy szoba). A második világháború jelentős pusztítások nyomait hagyta a Postapalotán, de annak vasbetonból készült pillérszerkezete teljesen ép maradt. így 1947-ben, még ha műemlékvédelmi szempontok nélkül, csakis funkcióalapon, de könnyen felújították.

Az épületben található Pénzmúzeum egyik kiállítása Sándy Gyula életével és munkásságával foglalkozik (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Közelebbről a Postapalota makettje (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Sándy Gyula nem csupán az épület szívósságára volt nagyon büszke (1953-ban hunyt el, így láthatta a pusztítás nyomait), de az épület bástyatornyára is, melynek megvalósítását szívügyének tekintette. Nagyon szerette a várakat, a középkori építészetet (nagy hatással volt rá például Murány vára vagy a trieszti Miramare-kastély), és ezek hangulatából szeretett volna belecsempészni a Postapalotába.

Az épület „koronája”: a bástya mellett húzódnak a panorámateraszok is (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Magyar Posta 2008-ban költözött ki a házból, ami aztán éveken át gondozatlanul állt, annak egyre szembeötlőbb nyomaival. 2018-ban vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), és kezdte meg azonnal az épület felújítását Szalay Tihamér tervei alapján, együttműködve a műemlékvédelmi hatóságokkal, szem előtt tartva a különleges szecessziós jegyeket kívül-belül egyaránt.

Egy nappal a panorámaterasz megnyitója előtt, 2023. június 15-én egy épületsétán vehettek részt a sajtó képviselői – köztük a Pestbuda újságírója –, érintve néhány nem látogatóható helyiséget is. A különböző termek és folyósók jórészt őrzik az eredeti, Sándyhoz köthető díszítéseket, de szolgálnak új megoldásokkal is.

A résztvevőket köszöntik a séta házigazdái, az MNB munkatársai: Kitzinger Szonja és Madács Szilvia (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az új megoldások közül valamelyik azért valósulhatott meg, mert egyes korábbi elemek idejétmúlttá váltak: ilyen elem volt az egykori belső udvar helyén az óriási kémény, melyet a felújítás során elbontottak. A belső udvart aulává alakították, üvegfedéssel és egy saját öntözővel ellátott növényfallal.

Az aulát egyszerre képviselik Sándy Gyula csigamotívumos lábazati csempéi és a modern idők organikus formái (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az aula növényfala (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Postapalota további különlegessége a páternoszter: a körforgó lifteket világszerte ezen a néven ismerik, amely a Miatyánk latin nyelvű változatának első két szavából (Pater noster) ered. Az ilyen felvonók mozgó fülkéi a rózsafüzérek gyöngyeihez hasonlóan írnak le egy soha véget nem érő „kört”. Ez volt Budapest, egyben Magyarország legelső páternosztere. Ma is működik, igazi kincse az épületnek.

A Postapalota páternosztere (Fotó: Mészáros Dávid/pestubda.hu)

A séta következő állomása a monetáris tanács termének előtere: itt található az épület „mohalámpája”, illetve Sándy Gyula unokájának, Konok Tamás festő- és szobrászművésznek néhány alkotása.

Részlet a monetáris tanács termének előteréből a „mohalámpával” (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Közelebbről az épület különleges lakója mint díszítőelem (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A monetáris tanácsterem az egész épület egyik legvédettebb helyisége, itt születnek a legfontosabb gazdasági döntések. A közönség számára nem látogatható tárgyalóban a nagy asztal és a csillárok is teljesen egyedi gyártásúak. Mivel az asztal előbb készült el, a termet később külön fel kellett állványozni, hogy végül a csillárok is a helyükre kerülhessenek.

A monetáris tanács terme a Postapalota legfelső szintjén (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Szemben a nagy monitorral és a nemzeti lobogókkal (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A csillárok egyike a monetáris tanács termében (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az épületséta utolsó állomása a két tetőterasz, melyeket a bástya választ el egymástól. A délkeleti terasz a nagyközönségtől elzárt terület marad, viszont az északkeleti terasz – ahol kávézó is található – teljes hosszában megnyílt az érdeklődők előtt.

Sárgával keretezve a Postapalota. Pirossal jelölve a délkeleti- (DK), kékkel a megnyílt északkeleti (ÉK) terasz, a kettő találkozásánál zölddel a bástya (B) (Forrás: Google Earth)

A délkeleti teraszról rálátni a Budai Várnegyed északi végére, illetve Krisztinaváros és a Hegyvidék egyes részeire.

Séta a délkeleti teraszon, háttérben a bástyával (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Kilátás a délkeleti teraszról. Felbukkan a Mária Magdolna-torony, távolabb a Citadella és a Déli pályaudvar is (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az északkeleti terasz befogadóképessége meghaladja a 70 főt, az ülések elrendezésétől függően akár a 100-at is elérheti. Korábban a tervek között szerepelt a bástyatorony kilátóvá alakítása, de biztonsági okokból nem valósult meg, így a terasz jelenti a legmagasabb látogatható pontot. Az épület közel 100 éve alatt nem volt arra példa, hogy a nagyközönség is használatba vehesse ezt a részt, és megtekinthesse a kilátást.

Az északkeleti terasz, amely 2023. június 16-tól várja vendégeit (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A kilátás tekintélyes részét a Széll Kálmán tér és házai adják, de távolabb még a Városliget „Szinyei léghajója” is felbukkanhat (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A panorámateraszt szabadon látogathatják a Pénzmúzeum látogatói, de a tervek szerint később önállóan is megközelítő lesz, külön bejárattal a Várfok utca felől.

Az északkeleti kilátás egy másik szögből (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

A Magyar Nemzeti Bank nem csupán az állagmegóvást, a műemlékvédelmet, a főváros értékeinek megőrzését tartja kiemelten fontosnak, de ezeknek az értékeknek a megismertetését is. A Postapalota esetében a Pénzmúzeum megnyitása jelentette az első lépcsőfokot 2022 tavaszán, ezt követte a 2023 áprilisában megnyíló, Sándy Gyula életművét bemutató Évszázados értékünk – Korcsolyapályától a Pénzmúzeumig című kiállítás. A harmadik lépés a terasz megnyitása, és további tervek megvalósításán is dolgoznak.

Kiscsatári Ferenc, az MNB-EduLab megbízott helyettes ügyvezetője ismerteti a terasszal és az épülettel kapcsolatos további elképzeléseket (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Az attrakciók része Szőke Gábor Miklós szobrász alkotása, a Postapalota kertjében 2022 végén felállított, 6 méteres talapzaton álló 5 méter magas Csodaszarvas-szobor is, a Pénzmúzeumban pedig idővel újabb kiállítások, előadások és foglalkozások várhatók.

A Postapalota a Krisztina körút irányából. Jobbra a Csodaszarvas-szobor az épület kertjének végében (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Napfény az agancsok között (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Kétség nem fér hozzá, hogy az elmúlt években visszatért a főváros vérkeringésébe Sándy Gyula remekműve. Nemcsak a felújítás hozta közelebb az emberekhez a Postapalotát, de kulturális terekkel való feltöltése is – legújabban a panorámaterasszal, melynek élményét immáron bárki átélheti. E különleges, ikonikus épületet felkeresni és megcsodálni aktuálisabb, mint valaha.

A Postapalota Várfok utcai sarka (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Pénzmúzeum panorámateraszának sajtómegnyitója 2023. június 15-én (Fotó: Mészáros Dávid/pestbuda.hu)

Mészáros Dávid, Örökségünk, panoráma, Pénzmúzeum, PestBuda, pestbuda.hu, Postapalota, Sándy Gyula, szecesszió, terasz

¹⁴¹ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem

2024. március 22. 12:30

A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben

2024. március 15. 11:00

Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

⁷² ⁰ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³