Buda egyik legjellegzetesebb közlekedési épülete és az 1970-es évek talán legelfogadottabb építészeti alkotása a Déli pályaudvar hatalmas, sajnos mára leromlott állapotú állomása.

A pályaudvar története hosszú időre nyúlik vissza, hiszen 1861 óta indulnak és érkeznek ide a vonatok, ám az eredeti állomásépület a második világháborúban részben elpusztult. Eredetileg a vágányoknak mind a két oldalán állt egy-egy épület, amelyek között, a vágányok felett fából készült csarnoktető feszült.

A Déli pályaudvar 1936-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 9779)

A háború után csak az egyik épületrész maradt meg. Az állomást az 1960-as években teljesen átépítették, a vágányhálózatot modernizálták, ekkor szűnt meg az állomás végénél a fordítókorong is. A modernizáció részeként az új állomásépület 1962-ben épült fel. A terveit Kővári György késztette. A modern, de valójában elég kicsi épületet eleve ideiglenesnek szánták, úgy készült, hogy a későbbiekben tovább lehessen bővíteni. Annak ellenére, hogy rövid életűnek szánták, a tervekért Kővári György 1964-ben Ybl-díjat kapott. Az akkori állomásépületről a tervező Kővári György a Budapest 1973. évi májusi számában az alábbiakat írta:

„Akkor már ismeretes volt a metró-csarnok helye. 1962-ben az üvegcsarnok úgy épült, hogy annak lebontása nélkül a leendő metró-csarnok felett tovább épülhessen – természetesen az üvegezésnek és a burkolatoknak a bővített résszel azonos módon való átépítésével. Ma már nem is látható, hogy melyik a csarnok 1962-ben épült része. A pályaudvar előtti süllyesztett tér – mely a pályaudvarral építészeti egységet képez — és az aluljárók biztosítják a teljes közúti kereszteződésmentes gyalogos forgalmat.”

Az 1962-es, Ybl-díjas épület (Fotó: Fortepan/Képszám: 155985)

Az új épületet 1970-ben kezdték el építeni a metróállomással együtt. Az új állomás fejpályaudvarként épült meg, hatalmas, íves üvegezett váróteremmel, ahol a jegypénztárak is helyet kaptak. Annak ellenére, hogy az állomás a metróállomás fölé épült, valójában nem létesült közvetlen kapcsolat a metró és a vasút között, azaz a metró mozgólépcsői az állomás alsó szintjére érkeztek, ahonnan a vágányokhoz lépcsőkön vagy az állomást megkerülve hosszú rámpákon lehetett feljutni. Voltak tervek arra, hogy jobban összekössék a metrót és a vasutat, de ezt pénz hiányában elvetették, azonban másutt valóban nagyvonalú megoldásokat alkalmaztak. A tervező a már idézett tanulmányában ezt írta:

„Az utascsarnok Budapest egyik legszebb helyén áll. Ilyen környezetben, ilyen kilátásnál csak a teljes üvegezés lehetséges, ezért készült acélszerkezet nélküli, teljes átlátást biztosító, a padlótól a mennyezetig üvegezett csarnok. Napvédő üveget használtak fel, mivel ilyen nagy felületek nyári leárnyékolása vagy elfüggönyözése nagyon nehézkes és elveszi a szép kilátást. A csarnok külső megjelenésében is döntő szerep jut a nagy üvegfelületnek, amely könnyeddé teszi az épületet és egyszerűvé a homlokzatot. Az íves megjelenésű homlokzat – a süllyesztett tér íves lezárásának elleníveként – a külső tér egységét hangsúlyozza.”

Az új állomás építése 1970-ben (Fotó: Fortepan/Főmterv) 

Az állomás Vár felőli oldalán további szolgáltatások kaptak helyet. Itt alakítottak ki egy parkolót, az alsó szinten egy ABC-t, míg felette a MÁV üzemi épületét helyezték el, igaz, ez 1973-ban, az állomás utasforgalmi csarnokának átadásakor az nem készült még el, csak 1977-re. Az állomás átadásáról az Esti Hírlap 1973. július 10-én ezt írta:

„Ma délután ünnepélyesen átadják rendeltetésének a Déli pályaudvar megnagyobbított, átépített, korszerű utascsarnokát. Budapest déli vasúti kapujának új állomásépülete kapcsolódik a metró pályaudvaralatti végállomásához. (…) A Déli pályaudvar új utascsarnoka megfelel a legújabb forgalmi követelményeknek. Az utasokat a pályaudvaron sok pénztár várja, ezekben félautomata jegykiadó gépeket szereltek fel.”

A pályaudvar az ezredfrorduló környékére erősen leromlott, Az alsó gyalogos szinten a térplasztikai kompozícióval díszített kialakítású körfalat, „díszfalat”, ami a metróállomást fogta körbe, beépítették, üzleteket alakítottak ki itt, és másutt is kisebb nagyobb boltokat húztak fel, eléggé elrontva az egykor elegáns, nagyvárosias állomás összképét.

A Déli pályaudvar 1973-ban (Fotó: Fortepan/Főmterv)A vadonat új állomás 1974-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 194239)

A homlokzat fehér kőburkolata is pusztult, balesetveszélyessé vált, és mára teljesen leszedték. Az állomás jövője is sokáig kérdéses volt, felvetődött, hogy teljesen elbontják, nem azért, hogy átépítsék, hanem azért, hogy a vasútállomást teljesen felszámolják. A jelenlegi tervekben nem szerepel a Déli felszámolása, sőt az épületet a Fővárosi Önkormányzat védetté is nyilvánította.

Nyitókép: A Déli pályaudvar 1975-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 98945)