A XX. század első évtizedeinek egyik meghatározó szobrásza volt a Hámoron (más források szerint Diósgyőrben) 1873. augusztus 23-án született Markup Béla. Az Országos Magyar Mintarajziskolában tanult Stróbl Alajosnál, és már fiatalon megkapta pályája legjelentősebb megrendelését: az  Országház széles díszlépcsője elé tervezett oroszlánok megmintázását ugyanis az Országház építőbizottsága őrá bízta.

Markup előbb a modelleket készítette el, majd 1902-ben a bronzműveket. „E napokban fölállították a lépcső mellett a két oroszlán mintáját, hogy a bizottság tájékozódhassák afelől, vájjon nagyságban és stílusban megfelel-e e két munka a rendeltetésének. […] Nyugodt, tettre kész erő van bennük s bár a formák alkalmazkodnak a gót stílushoz, mégis modern szellemben van megmintázva mind a két alak Ez a két oroszlán szerencsésen egészíti ki az új parlament homlokzatának silhouttejét” – írta az Új Idők 1901-ben.

Markup Béla portérja (Forrás: oszk.hu) 

Az oroszlánok azonnal hírnevet hoztak az alkotó számára, és később is írtak róluk a lapok. Tábori Kornél író a Lánchíd oroszlánjaival hasonlította össze őket az Új Időkben megjelent cikkében 1913-ban: „A lánchídi oroszlánok elegáns kollégája az a két karcsú oroszlán, amely az országháza főkijáratánál, a följáró lépcső két oldalán a magyar zászlórudakat őrzi. […] Markup Béla munkái. Nekik már van nyelvük. Mit is csinálnának a magyar képviselőházban nyelv nélkül?… Sok viharos ülést váró, tüntető tömegre néztek már le büszke, bozontos fejükkel. Nem feküsznek, mint a lánchídiak, hanem az első lábaikat megfeszítve ülnek és magasra tartják a fejüket.”

Markup Bélát bízta meg az Országház építőbizottsága a szobrok megmintázásával (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az oroszlánokat 2014-ben restaurálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két oroszlán közül az egyik 1945-ben, Budapest ostromakor teljesen megsemmisült, helyette (Markup Béla mintái nyomán) Somogyi József készítette el az új művet. Bronzanyagához a felszámolásra kerülő Parlamenti Múzeum kisplasztikai gyűjteményének egy részét használták fel. Így ma, ha szembefordulunk a lépcsőfeljáróval, akkor a bal oldali oroszlánszobor az eredeti Markup Béla-mű, a jobb oldali oroszlánszobor azonban a Somogyi József által készített másolat. A szobrokat 2015-ben restaurálták.

Oroszlánok az Országház előtt (Forrás: Fortepan7293625/

Városképileg meghatározó épület a pesti belvárosban az Anker-palota, közismertebb nevén az Anker-ház, mely ugyancsak őrzi Markup művészetét. A Deák Ferenc téren, az Anker köz 1–3. szám alatt, Alpár Ignác tervei szerint 1908-1910 között épített palota megrendelője az Anker Általános Biztosítótársaság volt. A tulajdonos egy látványos, mi több, hivalkodó reklámhomlokzatot kért az építésztől, aki ezt maradéktalanul teljesítette.

Az Anker-palota 1952-ben (Forrás: Fortepan/62972)

Az épületet díszítő szobrok és domborművek Markup Béla és Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotásai. Markup Béla jegyezte a Deák térre néző főhomlokzat középső tornyának tején a földgömböt tartó sasokat. A torony két oldalán megjelenő nőalakok homokórákat emelnek, ezek ugyancsak Markup munkái.    

Az Anker-ház szobordíszeinek egy részét, így a földgömböt tartó sasokat is Markup Béla készítette (Forrás: Both Balázs/pestbuda.hu)

Homokórát tartó nőalak az Anker-házon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Állatszobrait megtaláljuk az idén 110 éve, 1913-ban átadott Széchenyi fürdő szobordíszei közt is. Az épület külső és belső díszítésben a vízhez kapcsolódó motívumok egyaránt fontos szerepet kaptak. A főkupola közepére kerültek Markup Béla fehér hattyúi és delfinjei. A fehér hattyúkat kiterjesztett szárnyakkal, előrehajló nyakkal jelenítette meg a művész. A mellékkupolákon a fekete hattyúkat zárt szárnyakkal formázta meg.

A Széchenyi fürdő főkupolájának fehér hattyúit és delfinjeit a szobrász mintázta (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mellékkupola fekete hattyúja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Homály fedi a Csodaszarvas-kút sorsát, amely a művész egyik legszebb alkotása. A Műcsarnokban kiállított kutat Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblái című könyve szerint 1932 nyarán vásárolta meg a főváros. A főváros közművelődési bizottsága 1932. június 30-án tárgyalt a kútszobor megvásárlásáról – számolt be róla a Fővárosi Közlöny 1932. évi 28. száma, de helyszín akkor még nem merült fel. Ám már abban az évben, október 26-án azt közölte A Munkaadó című lap, hogy a Csodaszarvas-díszkutat a Halászbástyán állítják fel „a legrövidebb időn belül”, és a következő évben erről a döntésről a Fővárosi Közlöny is beszámolt, miszerint „a Halászbástya északi bástyáján” fogják elhelyezni, több más lap pedig azt írta, hogy  „a Halászbátya  kőmúzeuma mellett” állítják fel. Évekig nem történt semmi, majd 1940 júniusában a Pesti Hírlap, az Ujság és a Nemzeti Ujság is arról számolt be, hogy  a főváros közművelődési bizottságának döntése alapján a szobrot a Hunyadi János út mentén létesített parkban helyezik majd el. 

A döntésről nem értesülhetett a Tolnai Világlapja, amely ezt követően is arról írt, hogy a szobrot a Halászbástyán helyezik el. „Budavárában a közeli napokban új díszkutat állítanak fel: Markup Béla szobrászművész alkotását, akit orosz hadifogságában ihletett meg a magyar csodaszarvas regéje, ott fogamzott meg benne ennek a kútnak költői gondolata. Markup művészi tehetségének immár több művet köszönhet a főváros, többek között a parlament előtt álló ismert oroszlánokat is” – fogalmazott a szerző 1940. július 3-án, az Ősmagyar díszkút a budai Halászbástyán című cikkben.

A Csodaszarvas-kút sorsát máig homály fedi (Forrás: Tolnai Világlapja, 1940)

Ám az Ujság című lap még 1941-ben is jövő időben ír a szobor felállításáról. „Készen áll a végleges elhelyezéssre Markup Béla Csodaszarvas-kútja is. Magas márványtalapzaton bronzba öntött szarvast ábrázol. A díszkutat Budán állítják fel, még nincsen elhatározva, hogy hol” – számol be a lap a fejleményről a főváros szoborállítási terveiről szóló kis cikkben. 

A Csodaszarvas-kút egyetlen publikált fényképe a Tolnai Világlapja 1940. július 3-i számából való, de ez a fénykép a Százados úti művésztelepen készült, és nem a Halászbástyán vagy a Hunyadi János úton. A II. világháború utáni években több összegzés is megjelent a főváros szobrait ért károkról. A tételes felsorolások között nem említik Markup Béla Csodaszarvas-kútját. Hogy felállították-e, ha igen, mely helyszínen vagy esetleg a Budapest ostroma során károkat szenvedett művésztelep megrongálódott művei közt volt-e a szobor, a közlésekből és a híradásokból nem derül ki.

Érdemes megemlíteni a II. kerületi Oroszlán-sziklát is. Glück Frigyes kormányfőtanácsos a Gugger-hegyi kilátónál található sziklából egy oroszlánt ábrázoló szobrot faragtatott Markuppal 1926-ban. A mű a második világháborúban megsérült, ma már kevéssé ismerhető fel a robosztus sziklatömbről, hogy egy oroszlánt ábrázol.

A II. kerületben ma is megtalálható az Oroszlán-szikla, melyet Markup Béla 1926-ban faragott (Forrás: Fortepan/85572)

József főherceg 1929. június 24-én avatta fel  a volt 12. ágyúsezred hősi halottainak emlékművét a mai Zrínyi Miklós laktanya és Egyetemi Campus területén. A terület északi részén állt a gróf Pálffy János, délen pedig a gróf Andrássy Gyula tüzérségi laktanya. A Pálffy laktanya parkjában kapott helyet Markup műve. Az emlékmű egy 6,5 méter magas terméskőből épített oszlop volt, amelyet Markup négy bronzreliefje díszített.  Az emlékmű mára megsemmisült, helyén Zrínyi Miklós mellszobra áll.

Markup Béla emlékműve a Pálffy laktanya parkjában volt, és a 12. ágyúsezred hősi halottainak emlékére készült (Forrás: Zrínyi Akadémia)

Néhány szakrális munkáját is ismerjük. Ilyen a budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium timpanonja, melyen Markup Béla mellett Damkó József is dolgozott. A timpanon domborműves díszítése a Szűzanyát ábrázolja – karján a gyermek Jézussal, fején korona, kezében jogar, az újszülött kezében országalma. Oldalán Árpád-házi szentek és a kereszténység magyarországi kezdeteinek alakítói: így például Szent István a Szent Koronával, Szent László az alabárddal, Szent Erzsébet a rózsákkal, Szent Imre a liliommal, valamint Kapisztrán Szent János ferences a pápától kapott kereszttel és karddal.   

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium timpanonját és annak alakjait Markup Béla és Damkó  József készítette (Fotó: Budai Ciszterci Szent Imre Gimnzáium)

Egyházi művei közül a Jézust vagy a Szent Erzsébetet ábrázoló alkotásokat a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A galériában egyébként több műve is megtalálható a 19–21. századi gyűjteményben. Így az Ágaskodó gida, a Medvék, a Ló, a Hattyú, a Balkay gyerekek karácsonykor című alkotás. Markup mellszobrai is jelentősek: Zrínyi Miklós, Hunyadi János, Kossuth Lajos, Alpár Ignác, Mátyás király, Gábor Áron, Steindl Imre mását örökítette meg.

Medvetáncoltató című, 1905 körül készült kisplasztikája a Magyar Nemzeti Galériában található (Forrás: mng.hu)

Markup Béláról a következő méltatást olvashatjuk a Szépművészet folyóirat 1943-as évfolyamában: „régi, nagynevű mestere kőnek, bronznak; bronznál is keményebb veretű egyénisége. Elsőrendű figuralista-voltán kívül kitűnő ismerője és – bronzon, kövön, porcelánon át – megszólaltatója az állatok világának. Felesleges felsorolnunk itt kiállított, magas művészi szintű, jellemző erővel teljes arcképszobrait és remekbe mintázott állatalakjait; igazi mestermunkák.”  Markup 1945. július 3-án, 72 éves korában hunyt el Budapesten.