Lánchíd
Június 16-án teljesen lezárják a Lánchidat: kezdődik a tényleges felújítás
2021. június 8. 20:00
A Lánchíd-felújítás előkészítése utolsó szakaszába ért, a pesti hídfő mellett már felállították és összeszerelték a 12 tonna teherbírású, több mint 30 méter magas toronydarut, június 16-án pedig teljesen lezárják a hidat. Az autósok jövőre, a gyalogosok pedig 2023-ban kapják vissza a Budapest egyik jelképének számító, 1849-ben átadott átkelőt.
Búvárok vizsgálják át a Duna medrét a Lánchíd körül lőszerek és roncsok után kutatva
2021. május 12. 18:00
A Lánchíd felújításához kapcsolódóan megkezdődött a híd körüli Duna-meder fém- és lőszermentesítése. A várhatóan másfél hónapig tartó munkák során az átkelő 50 méteres környezetében szonárral és búvárokkal vizsgálják át a folyót. Az esetlegesen előkerülő lőszereket hatástalanítják, a fémdarabokat pedig kiemelik.
Pest és Buda sem akarta, hogy az első Duna-hidat magáncég építse – 185 éves a hídtörvény
2021. május 4. 9:00
Egy 185 évvel ezelőtt kihirdetett törvény tette lehetővé, hogy megépüljön az első, Budát és Pestet összekötő állandó Duna-híd. A hídtörvény elfogadását hosszas vita előzte meg, mert sem Pest, sem Buda nem támogatta, hogy magántársaság építse a hidat, és még vámjogaikról is lemondjanak.
Használt hidak Budapesten? – Nem most merült fel először az átkelők újrahasznosításának ötlete
2021. április 30. 9:00
A napokban olvashattuk, hogy a lebontandó Összekötő vasúti híd darabjait Budapesten más, kisebb hidakhoz használnák fel, például a Hajógyári-szigeten. Első pillantásra elég furcsa ötletnek hangzik, hogy valahol egy használt hídból szülessen új, de a dolog egyáltalán nem ritka, még Budapesten sem. Több olyan híd is van a fővárosban, amelyikhez egy korábban elbontott átkelő elemeit használták fel.
Újabb szakaszához ért a Lánchíd felújítása: lezárják a pesti gyalogos-aluljárójárót
2021. április 15. 14:30
A Lánchíd egy hónapja kezdődött felújításának újabb állomásaként április 16-án lezárják az átkelő pesti gyalogos-aluljáróját, a budai oldalon lévő átjárót azonban június közepéig még lehet használni. A rekonstrukció során mindkét aluljárót kiszélesítik majd. A Lánchídon a munkák kezdete, március 17-e óta a járdák lezárása miatt már nem lehet átsétálni, a BKK-buszok viszont ingyen viszik a gyalogosokat a Clark Ádám tér és a Széchenyi tér között, amíg a teljes hidat le nem zárják. A híd rekonstrukciója a tervek szerint 2023-ig tart majd.
A járdák lezárásával megkezdődött a Lánchíd felújítása
2021. március 17. 14:00
A rekonstrukció miatt március 17-én lezárták a gyalogosok elől a Lánchidat, a munkálatok 2023-as befejezéséig nem lehet átsétálni a hídon. A járdák lezárására azért van szükség, mert csak így tudják zavartalanul elvégezni a rekonstrukció előkészítési munkáit, a kezdeti időszakban azonban még nem kell munkagépekre és látványos beavatkozásokra számítani, hiszen ezeket fontos vizsgálatok előzik meg. Az autósok június közepéig még használhatják a Lánchidat.
Elkezdődik a Lánchíd felújítása
2021. március 12. 18:00
Március 17-én lezárják a Lánchidat a gyalogosok elől, elkezdődik a felújítás.
Aki a Lánchíd oroszlánjait alkotta – Városszerte találkozhatunk Marschalkó János szobraival
2021. március 1. 9:00
A budapesti Lánchíd egyre közeledő felújítása miatt aktuálissá válik, hogy amíg tehetjük, kerekedjünk fel, és még párszor keljünk át rajta! Fedezzük fel újra az ismert, de talán elfelejtett részleteket, olvassuk el a feliratokat, tanulmányozzuk a címereket, a névadó láncszemeket és főleg: gyönyörködjünk a látványban! Utoljára pedig: ne feledkezzünk meg az oroszlánokról! Ha pedig hazatérve további tudással szeretnénk gazdagodni, ismerkedjünk meg a híres szobrok alkotójával: Marschalkó Jánossal!
Beköltözött a Lánchíd Palotába a Nemzetközi Beruházási Bank
2021. február 22. 14:00
A Lánchíd budai hídfőjénél található Lánchíd Palota műemlék épülete lett a Nemzetközi Beruházási Bank székhelye. Az Ybl Miklós tervei szerint 1869-re elkészült neoreneszánsz épületet új funkciójában pénteken avatták fel.
A felújítás során visszaépítik a Lánchíd hiányzó műemléki elemeit, LED-világítást is kap az átkelő
2021. február 2. 16:00
A korszerűsítés során a hidat – várhatóan idén nyár elejétől – 18 hónapig teljesen elzárják az autóforgalom elől, míg a gyalogosok idén tavasztól a munkák befejezéséig nem használhatják az átkelőt az odaépülő állványzat miatt. A felújítás során a kőoroszlánokat és a hiányzó műemléki elemeket is visszaépítik, továbbá új, LED-technológiás közvilágítást és változtatható színképű díszvilágítást szerelnek fel a hídra. A munkálatok befejezése 2023 őszére várható.
Amit sokan rosszul tudnak a Lánchídról – Eloszlatjuk a tévhiteket Budapest páratlanul szép dunai átkelőjéről
2021. január 23. 15:00
Tévedés, hogy eredetileg nem volt nyelvük az oroszlánoknak, s valótlanság az is, hogy egy angliai híd másolata a Lánchíd, emellett az sem igaz, hogy 1899-ben nevezték el Széchenyiről. A napokban, a felújítás megkezdésének bejelentését követően számtalan tévhit jelent meg Budapest első dunai átkelőjéről, s bár némelyik szakkönyvekben is szerepel, ennek ellenére nem felel meg a valóságnak. Most korrigáljuk a hibákat, és bemutatunk néhány további érdekességet Budapest páratlan, utánozhatatlan, fantasztikus Lánchídjáról.
Február végén kezdődik a Lánchíd felújítása
2021. január 19. 14:00
Eredményesen lezárult a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési eljárás. A felújítási munkálatok február végén kezdődnek, míg a műszaki átadás-átvételi eljárás, a munkálatok befejezése 2023 őszére történhet meg.
A budai Vártól az Igazságügyi Palotáig – Számos fontos építkezés zajlik idén Budapesten
2021. január 4. 10:00
Számtalan budapesti ház felépülését, illetve felújítását követhetjük nyomon 2021-ben is: a budai Várban elkezdődik a József főhercegi palota, a volt Honvéd Főparancsnokság és az egykori Külügyminisztérium épületének újjáépítése, rekonstruálják a Fehérvári rondellát. Folytatódik az Operaház, az Iparművészeti Múzeum, a Nyugati pályaudvar felújítása, az új Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza építkezései, a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának az építése, befejeződhet a Postapalota átépítése is. Összegyűjtöttük az idei esztendő legfontosabb építkezéseit, rekonstrukcióit.
Átvenné a kormány a budapesti fejlesztéseket
2020. október 16. 10:00
Átvenné a fővárostól a kormány a Biodóm és a Gellért-hegyi sikló megépítését, a rakpartok felújítását, azokat a fejlesztéseket, amelyekre a főváros 55 milliárd forint pluszpénzt kér – derült ki a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa tegnapi ülésén. Ezekről egyelőre nem született megállapodás, de arról igen, hogy a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötéséről szóló, már elkészült terveket és a feladatot átveszi a kormányzat. Ugyancsak kormányzati finanszírozásban épül meg a budai fonódó villamoshálózat Műegyetem rakparti szakasza. A kormány nem támogatja a fővárosnak azt az igényét, hogy hitelt vehessen fel az Európai Fejlesztési Banktól és az újrakezdési adó bevezetéséhez sem járul hozzá. A Lánchíd felújítására szánt 6 milliárd forintot akkor utalják majd a fővárosnak, ha már csak ez az összeg hiányzik a befejezéshez.
A világ egyik legszebb hídja sokáig névtelen volt
2020. október 7. 11:00
A Lánchídnak egészen 1915-ig nem volt neve annak ellenére, hogy a nagy politikai rivális, Kossuth Lajos már az alapkő letétele után, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről kellene elnevezni. Budapest első állandó dunai átkelőjét mások különböző főhercegekről és főhercegnőkről nevezték volna el, ám egyik javaslatot sem fogadta el a híd tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Végül az I. világháború alatt, a szerkezet újraépítésének befejezésekor vésték fel a hídfőkre a legnagyobb magyar nevét, ezzel tisztelegve az építést kezdeményező Széchenyi István emléke előtt.
Négyen tehetnek ajánlatot a Lánchíd felújítására
2020. október 6. 12:30
A Budapesti Közlekedési Központ négy társaságot kért fel ajánlattételre a Lánchíd felújítására, amelyre október 28-ig van lehetőség. A megújult hidat a tervek szerint 2023-ban adják át.
A budapesti hidak elveszett épületei: a vámszedőházak
2020. augusztus 31. 9:00
A Szabadság híd pesti hídfőjét két kis épület „őrzi”, a Szabadság híd vámházai. Régen több budapesti hídnál is voltak ilyen kis épületek, de vajon mire szolgáltak, és miért csak kettő maradt meg belőlük?
Elindult a Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzés
2020. augusztus 11. 16:00
A tervek szerint jövő márciusban kezdődhetnek a munkálatok, így a Lánchíd 2023-ra születhet újjá.
Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai?
2020. augusztus 10. 12:00
A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.
Megépítése óta az ország jelképe volt, de 1914-ben teljesen elbontották a Lánchidat
2020. július 27. 12:00
A Lánchíd felújításánál a napokban szóba került, hogy az 1914-es tervekhez kell visszanyúlni. De miért az 1914-es változat a követendő, amikor a híd 1839–1849 között épült?
Indulhat a Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzés
2020. július 26. 10:00
A Budapesti Közlekedési Központ döntött a közbeszerzés kiírásáról, a Lánchíd rekonstrukciója 2021 tavaszán indulhat, és a híd 2023-ra születhet újjá.
A budapestiek régi vágya egy gyalogoshíd a Dunán
2020. július 2. 18:00
Sokan a jövő gyalogoshídját látják a Lánchídban, holott az erre a szerepre nem alkalmas. A híd ugyanis három szigorúan elválasztott, egymással párhuzamos útpályából áll, a két járdából és középen az úttestből, amelyek között átjárási lehetőség nincs, és nem is lehet, sőt a középsőből, a közúti pályából jobbra és balra nem is igazán lehet kilátni. Más lehetőséget kell keresni, mert annyi bizonyos: a budapestiek régóta vágynak egy gyalogoshídra.
Százötven éve vette meg a Lánchidat a magyar állam
2020. július 1. 12:00
A Lánchíd 150 évvel ezelőtt, 1870. július 1-jén került állami tulajdonba. Hihetetlenül nagy összeget fizettek érte az építtető magántársaságnak, sokkal többet, mint amibe a Margit híd került. Miért volt szüksége a magyar államnak arra, hogy megkösse ezt a szerződést?
Aki nélkül nem épült volna meg a Lánchíd – Egy különös szerződés története a magyar állam és egy bőkezű báró között
2020. május 20. 9:00
Budapest első állandó Duna-hídja, a Lánchíd magánvállalkozásban épült meg a XIX. század közepére. A fővállalkozóval, báró Sina Györggyel az állam különös szerződést kötött, csaknem egy évszázadra átengedve a hasznosítás jogait. A megállapodásban az is szerepelt, hogy a Lánchidat építő társaság engedélye nélkül senki nem szállíthat utasokat Pest és Buda között, sem hajón, sem kompon, sem csónakon.
A megváltozott Duna-part – Pesten és Budán is az egykori folyómeder helyén sétálhatunk
2020. április 29. 11:00
Buda és Pest Duna-partja sokat változott az elmúlt két évszázad alatt. Nem az ott álló épületekre gondolunk, hanem arra, hol is húzódott a folyópart. A Duna partvonalának mesterséges módosításával az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott, az 1870-es X. törvényről, a Közmunkatanácsról, a vasúti hídról vagy a téli kikötőről szóló írásainkban is megemlítettük. De miért volt szükség Budapest Duna-partjának megváltoztatására? Erről szól mostani cikkünk.
Lemosták a budapesti hidakat
2020. április 19. 15:30
Az elmúlt napokban több hidat is lemostak Budapesten: megtisztult a Lánchíd, a Szabadság híd, a Margit híd és a Petőfi híd is. A Váralagút mosását is elkezdték a héten, a munkálatokat éjszakánként végzik, és kedden fejezik be.
Megváltoztatták a budapesti hidak színeit
2020. április 5. 15:00
Az első budapesti autóbuszokról szóló cikkünkhöz kapcsolódva merült fel nemrég, hogy milyen színűek is voltak a járművek az induláskor. Azonban nemcsak a fővárosi buszok színe változott az idők folyamán, hanem a budapesti Duna-hidaké is.
Virtuális séta a Budavári Sikló születésének 150. évfordulóján – Mit láthattak a magasból az utasok 1870-ben?
2020. március 24. 10:00
A Budavári Sikló is bezárt március 23-tól, igaz, a közlemény szerint egyelőre csak karbantartás miatt. Ez az egyedi hangulatú közlekedési eszköz az idén 150 éves, ebből az alkalomból virtuális sétára hívjuk Olvasóinkat, hogy így is köszöntsük születésnapján a főváros egyik különlegességét. Újságírónk még azt megelőzően indult ünnepi utazásra, hogy megjelentek volna a felhívások, miszerint az otthon maradással korlátozhatjuk a koronavírus terjedését. Margit és Gellért tehát pár napig zárt térben tartózkodik, mint remélhetőleg Budapest és az ország minden lakosa.
Új Duna-hidat építenek Budapesten
2020. március 2. 15:00
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának múlt csütörtöki ülésén eldőlt: megépítik a régóta tervezett Galvani hidat. Megkezdődhet a Lánchíd felújítása, meghosszabítanak két HÉV-vonalat a Kálvin térig, és megkezdődik a kisföldalatti felújításának tervezése.
A Duna királynője volt, Európa koldusa lett az ostrom után Budapest
2020. február 13. 12:00
Budapest ostroma 1945. február 13-án véget ért. A város romokban hevert, az infrastruktúra összeomlott. Az életben maradt lakók elkeseredett küzdelmet vívtak azért, hogy valamennyire újra lakható legyen a város.
További cikkeink
Ahol az anyák megmentője született – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk
Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, akiknek életünket köszönhetjük, és akik mindig feltétel nélkül szeretnek bennünket. Anyának lenni azonban nem könnyű, de Semmelweis Ignác felfedezése előtt még nehezebb volt, hiszen sokan haltak bele a szülést követő gyermekágyi lázba. A professzort saját korában nem értékelték kellően, azóta azonban világhírűvé vált, budai szülőházában pedig múzeumot rendeztek be. Az intézmény több, mint egy egyszerű emlékház, hiszen az orvoslás történetét is bemutatja, méghozzá igen szemléletesen.
Egy ma is eleven ősi hagyomány – A bokrétaünnep története
Az építkezés mindig is hosszadalmas, hónapokon, de olykor éveken át húzódó folyamat volt. A lakóházak és a középületek esetében is nagy mérföldkőnek számít, ha a falak elérik a legmagasabb pontjukat, ezért ekkor bokrétaünnepet szokás tartani. De vajon mit fejeznek ki ezzel az építők, honnan ered ez a régi hagyomány? Az alábbi írásunkban ennek jártunk utána.
Ilyen volt régen a 125 éves Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum 1899. május 1-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. Az eredeti formájában 1944-ig fennálló intézmény egészen más volt, mint amit ma egy műszaki-közlekedési múzeumtól elvárunk, de akkor modernnek, sőt úttörőnek számított, hiszen Európában akkoriban kevés hasonló létesítmény volt.