Keresés az archívumban

Színes filmhíradó: ilyen volt 1938 Budapestje A Kék Duna keringő dallamaira mutatja be egy 1938-as angol útifilm a korabeli Budapestet, ahol még balra tartottak az autók, a Dunán pedig gőzhajók cirkáltak.

Taxizás a kommunizmus végére A maszek taxisokon ironizál egy 1988-as tévériport, amiből azért vastagon átjön a bomló kommunizmus és születő kapitalizmus vadkeleti hangulata.

Budapest régen és most A régi és az új Budapest, közöttük egy világháború pusztításaival egy videókollázsban.

Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.

Vaporettó helyett Combino – a Nagykörút sztorija Jubilál idén a Nagykörút, immár százhúsz éve dübörög a főváros egyik legforgalmasabb útvonala. De hogyan alakult volna a története, ha a legmerészebb fejlesztési tervek valóra válnak? És milyen Nagykörútra vágyunk a XXI. században?

A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.

Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.

Madarak és teknősök otthona a Feneketlen-tó Megkezdték a nádvágást az újbudai a Feneketlen-tónál. A XI. kerületi vízfelület és környéke vízimadarak és teknősbékák otthona.

Százhuszonöt éve halt meg Ybl Miklós Idén 125 éve hunyt el a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze, Ybl Miklós. Fő műve az 1884-ben megnyílt budapesti Operaház, amelyet azóta is Európa egyik legszebb dalszínházaként tartanak számon.

Budapest alulról: az infrastruktúra művészete Mi, városlakók és turisták általában csak a felszíni külcsín alapján ítélkezünk egy környékről vagy egy város összképéről. Pedig nem élhet egy város az őt életben tartó és működtető föld alatti infrastruktúrája nélkül. Mint artériák és vénák hálózzák be Budapest mélyét a csatornák és alagutak, amik nélkül egy nap alatt tönkremenne a városunk. Zsoldi Katalin videósorozatában lemodellezte Budapest föld alatti hálózatát.

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.

Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.